🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > G > gazdálkodás
következő 🡲

gazdálkodás: emberi →igények kielégítése anyagi és emberi erők ésszerű fölhasználásával. - Az emberrel és a társad-mal együtt született és fejlődött tevékenység, mindkettő életének nélkülözhetetlen előfeltétele, de nem öncél, hanem eszköz, és föltételezi az erkölcsi rendet. - A ~ az emberi kultúra egyik legfontosabb részterülete, nemcsak anyagi, hanem szellemi valóság is, erkölcsi vonatkozásokkal átszőtt folyamat. Végső célja az egész társad. jóléte, a →közjó, de nem tagadható a személyes érdek jogosultsága és jelentősége. Minden egészséges társad. ~a tagjai →szolidaritására épül, az egyéni és közösségi érdekek lehető legjobb egyeztetésére törekszik. - A ~ a népéletben tágabb értelemben néhány életszükséglet, elsősorban a táplálkozás, ill. a ruházkodás, szerszám, fölszerelés nyersanyagainak megszerzésére irányuló tevékenység. →gyűjtögetés, →földművelés, →szántóművelés, →rideg állattartásban. A kezdetben családi ~ a 3. évezredre világméretű →közgazdasággá vált. Pa.P.

MN II:5. - Muzslay 1993:11, 139.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.