Magyar Katolikus Lexikon > K > Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja


Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, KNEP, Bp., 1919. okt. 25.-1922.: A Tanácsközt. bukása (1919. VIII. 1.) után az előzőleg betiltott →Keresztényszociális Néppárt 1919. VIII: újjászervezett csoportjaiból (→Magyarországi Keresztényszocialista Párt; Egyesült Keresztény Gazdasági Párt; Országos Keresztényszocialista Párt) 1919. IX. 24: alakult a Keresztényszociális Gazdasági Párt (KSzGP). Ennek legtöbb frakciója, valamint a →Keresztény Nemzeti Párt (KNP) 1919. X. 25: tovább egyesült ~ néven. Vezető személyiségei: →Friedrich István (1919. X: pártelnök), →Teleki Pál gr., →Klebelsberg Kunó gr. a KNP részéről, →Prohászka Ottokár, →Haller István (1920. V: pártelnök), →Ernszt Sándor, →Huszár Károly, →Vass József volt néppártiak, ker-szocialisták és Székely János, Szabó József ker. szakszervezetiek. A ~ programja a két egyesült párt programjain alapult, beleértve a kerszoc. társad. reformtörekvéseket. Az egyesülést egyaránt támogatta a ppi kar és a ker. szakszervezeti mozgalom. →Giesswein Sándor és vele a KSzGP egyik csoportja nem csatlakozott, tartva a keresztényszociális reformtörekvések háttérbeszorulásától. - 1919. XI. 21-1922. IV: a ~ a kormányok vezető erejét adta, ez idő alatt elkezdte az ország kivezetését a háború elvesztése, a Tanácsközt., az idegen megszállás, a pénzügyi összeomlás és a trianoni országcsonkítás okozta válsághelyzetből. Egymást követően min-elnökei voltak: 1919. VIII. 6: Friedrich István, XI. 21: Huszár Károly, 1920. III. 14: Simonyi-Semadam Sándor, VII: gr. Teleki Pál, 1921. IV. 13: gr. Bethlen István; kormányaikban többnyire a VKM és a Népjóléti Min. került a ~ kerszoc. frakciói irányítása alá. - A ~ az 1920. I-II-i parlamenti választáson 72, majd a VI-i tiszántúli választási fordulón még 12 mandátumot szerzett; a Kisgazdapárt összesen 95-öt. Ekkor a megfelelő kormánytöbbség kialakítására 1920. VII. 13: a két pártból megalakult az Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda és Földműves Párt, Prohászka Ottokár elnökségével. A párton, sőt annak frakcióin belül súlyos ellentét alakult ki a „királykérdésben” a legitimisták és a szabadkirályválasztók között. Ezért 1921. II. 10: újjáalakult a ~, gr. Károlyi Gyula elnökségével és nagyrészt a kerszoc. irányzat tagjaiból; a kormányzásban a továbbiakban koalíciós alapon vettek részt. IV. Károly kir. első (1921. III. 26.), majd második (X. 21-30.) kísérlete a trón visszaszerzésére arra indította Bethlen min-elnököt, hogy új utakat keressen az ország helyzetének stabilizálására, elsősorban egy új nemzeti-konzervatív Egységes Párt alakításával (1922. II. 2.), amelybe beolvasztotta a Kisgazdapártot. A ~ból 1922. I. 16: kivált egy, a Bethlen-kormánnyal szemben ellenzéki álláspontú legitimista csop. Keresztény Földmíves és Polgári Párt néven (Friedrich István, Andrássy Gyula). A ~ 1922. III. 7: kettészakadt, és mindkét frakciója teret vesztett az 1922. V-i választásokon. Egyik csoportja a kormányt támogató álláspontra helyezkedett (Ernszt Sándor, Huszár Károly, Vass József, Wolff Károly); ők 1923. XII. 18: megalakították a →Keresztény Nemzeti Gazdasági Pártot Zichy János gr. vezetése alatt.

A ~ radikális frakciója ellenzéki álláspontot foglalt el és 1923. V. 21: újjáalakította az →Országos Keresztényszocialista Pártot (elnöke: Haller István, papi tagjai: Csík József, Griger Miklós, Krizs Árpád, továbbá kerszoc. szakszervezeti vezetők: Székely János, Szabó József, Koródi Katona János). A ~ két utódpártja 1925. X. 12: Országos Keresztény Gazdasági és Szociális Párt néven ismét egyesült. N.D.

Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Mo-on, 1903-1923. Bp., 1977. - Félbemaradt reformkor. Róma, 1990. - Gergely 1993.

Keresztény Nemzeti Egység Pártja, Wolff-párt, Bp., 1922. jún. 18.-1925 k.: főleg egyháziak, földbirtokosok, keresztényszocialisták, kispolgárok, városi értelmiség által támogatott országos választási párt. - 1922. V. 18-VI. 21: a nemzgyűl. választásokon 15 mandátumot szerzett: Bartos János (Ugod), Benárd Ágost (Bp., II.), Bozsik Pál (Gyöngyös), →Ernszt Sándor (Ipolyság), →Hegyeshalmy Lajos (Győr I.), →Huszár Károly (Sárvár), Láng János (Regőce), →Mátéffy Viktor (Esztergom), Reischl Richárd (Keszthely), Tarányi Ferenc (Zalaszentgrót), Usetty Ferenc (Bp., XXI.). - Vezetőik: Bozsik Pál, →Csilléry András, Ernszt Sándor, Huszár Károly, Usetty Ferenc, →Wolff Károly. 1922-26: a nemzgyűl. idején fokozatosan zsugorodott, majd megszűnt, vezetői más pártot alapítottak v. máshová csatlakoztak. - Lapja: Nemzeti Újság (1919-44).  88

Wolff Károly élete, pol-ja, alkotásai. Szerk. Szigethy Endre. Bp., 1943. - Gergely 1977:303. (programja) - Jónás 1990:219. - Viczián 1995:105. (1302.)