Magyar Katolikus Lexikon > H > Husz


Husz: Jób hazája (Jób 1,1). A Siral 4,21 is említi; a szövegkörnyezet alapján →Edomban kell keresnünk. Ter 36,28; 1Krón 1,42: e helyeken a személynév (Uc) Edomra utal, Ter 10,23; 1Krón 1,17 viszont Arám fiaként említi Uct. Jób emlékét őrzi a Miskin Sejk ('szegény öreg') helynév a Jordántól K-re eső országrész É-i részén (a Jarmuktól kb. 25 km-re É felé a Damaszkusz és Amman közti útnál). Kb. 14 km-re Ny-ra fekszik Szaad Sejk, melynek nevezetességei: „Jób köve” (→sztélé), „Jób-kolostor”, „Jób-fürdő” és „Jób sírja”. **

BL:662.

Husz (Huși, Vaslui megye, Moldva, Ro.): 1. város a Prut jobb partján. 1487: említik először. A 15. sz. első felében Mo-ról menekült →husziták alapították (egyes rumén tört-írók szerint Gheorghe Hus bojárról kapta volna a nevét). A 16. sz: Huztwaras v. Huswar. - 1570-es években a Tatros városában élő Thabuk Mihály jelentést küldött a kamenici pp-nek, mely szerint: „~ városban és szomszédságában mintegy 2000 lelket térített vissza a katolikus hitre, akik Husz János tévelygését követték”. 1623: ~ban még 80 huszita család élt, akik 4 év alatt visszatértek az Egyh-ba. Marcus →Bandinus OFM 1646: a nép huszita eredetével magyarázza, hogy addig ~ban m-ul mondták a misét és a vecsernyét, amit ő úgy módosított, hogy „mi a miséhez tartozik, az latinul hangozzék, mise előtt és után egyes istenes énekek a nép áhítatáért magyarul hangozzanak”. - Az egyik évben m., a másikban oláh volt a bíró. 1670-1700: a tatárok többször földúlták és kirabolták ~t, lakói többsége Erdélybe és Lengyo-ba menekült. 1757: ~ kat. lakói még m-ul beszéltek, →Zöld Péter 1765: m-ul prédikált nekik. Noha →Csöbörcsök kat. lakosságának nagy része a 19. sz. elején ~ra költözött, 1850 k. a kat-ok már alig beszéltek m-ul, 1900 k. elfelejtették anyanyelvüket. - 2. plébánia. A 15. sz: már létezett. A kat. m-ok kezdetben ~ Korni nevű részében laktak, ahol a 16. sz. végén szalmával fedett, Nagyboldogasszony tiszt-ére szentelt fatp-uk volt. 1640 k. leírások szerint a tp. körül temető van, „a tp. oltára sárból készült, vászon- és papírképekkel díszítve... a harangtoronyban két harang”. 1750 k. a kat-ok többsége az erdőben élt, ahol Szt Antal tp-uk volt, később itt épült a mai város. Az 1805-09: épített téglatp-ot 1838-40: újjáépítették pléb-val, Mo-on is gyűjtöttek rá. Pléb. isk. is volt, benne rum-ül tanítottak. 1898-1900: új tp. épült 48x11 m-es kereszthajóval. - Plébánosai: 1641: Jacob di Ossimo, 1646: Rabczon Mihály, 1663: Johannes Zlatany, 1682: Antonio Renzi, 1720: Johan Janucci OFM, 1732-39: Ferdinand Boni, 1761: Lamacchia, 1804-40: Antonio de Stephano, 1866: Girglio Mariano, 1898: Bernardin Just, 1920: Felix Rafaelli, 1945: Francisc Cojocea, 1958: Francisc Simon, 1983: Josif Simon (*Sagna, 1924; szent.: Gyulafehérvár, 1957). H.P.

Jerney 1851:24. - Imets 1868:86. - Lükő 1936:180. - Binder 1982:338. - Domokos 1987:52. - Benda 1989.

Husz János   →Hus, Jan