gyűrű (lat. annulus): ujjon viselt, →karika formájú →ékszer. - Agyagból, márványból, elefántcsontból, kristályból, főként fémből, ill. nemesfémből készült. Ősidőktől fogva drágakővel, gyönggyel, zománccal díszítették. A ~ kezdetben minden bizonnyal szimbolikus jelentést hordozott. - Az ókori kultúrákban elsősorban pecsét- és házastársi ~k voltak használatban. Kezdetben a bal kéz 4. ujján, később mindkét kézen és több ujjon viselték. A rómaiak eleinte vésett vas~t viseltek →pecsételés céljából. Később a szenátorok, a magasrangú tisztviselők és a lovagok kitüntető joga lett az arany~ viselése. A plebejusok csak vas~t hordhattak, s csak kiemelkedő szolgálatért nyerhették el az arany~ jogát, amikor lovaggá lehettek. Severus és Aurelianus cs. e jogot minden katonájának megadta. A ~ lenyomatát hitelesítő, azonosító jegyként levelek, okmányok, szerződések, tolvaj rabszolgák ellen a pince, éléskamra, szekrények lepecsételésére használták (→gyűrűspecsét). A vőlegény menyasszonyának ~t adott. Gyász esetén letették. A császárkortól viselése ált. lett. - A Szentírásban ffiak és nők egyaránt viselték (Kiv 35,22: és Szám 31,50: aranyból); a nők ékszerként (Iz 3,21), a ffiak inkább pecsét~nek (Ter 41,42); a pecsét~t sokszor egyszerűen →pecsétnek nevezték (pl. Ag 2,23: az eredetiben). - A ~használat a ker-ek körében is ált. volt, Tertullianus, Szt Ciprián és Jeromos szót is emelt ellene. Alexandriai Kelemen fölsorolja a ker-ekhez illő ~díszítő motívumokat: →galamb, →hajó, →hal, →horgony. Maradtak ránk →báránnyal, →oroszlánnal, →orantéval, →Krisztus-monogrammal, →A és Ω, Spes in Deo, Vivas in Deo felirattal díszített ~k is. Később Krisztus, sztek képei és bibliai jelenetek is díszítették a ~ket. Olykor a ~be ereklyét foglaltak, és →enkolpionként nyakban hordták. A késő kk-tól a ~ ékszer jellege került előtérbe. - A ~ mint szimbólum a közösség, a szövetség és a végtelenség jelképe. Az →eljegyzés és az →esküvő szert-ának sajátos mozzanata a ~k felhúzása, ill. megszentelése, viselése a házastársi összetartozás kifejezője. Krisztus és az Egyh. kapcsolatára utalva (Ef 5,32) a ~ a pápa, pp-ök, szerz. elöljárók méltóságjelvénye (→halászgyűrű). Szerznők ~jét már Szt Ambrus az Istennek szentelt szüzek ékszerének mondja. A 13-14. sz-tól az ünn. fogadalmas szerznők az égi Vőlegénnyel való eljegyzés jeleként kapják. - Szt Osvát számára a menyasszonyt egy →holló a csőrében ~vel kérte meg. - A Hunyadiak címerében holló csőrében van a ~. - A menyasszonyi ~ Alexandriai Szt Katalin, Szt Johanna, Pazzi Szt Magdolna, Sziénai Szt Katalin; a méltóságjelvény ~ Szt Edvard, Ferdinánd, Herman, s a szt apátok, pp-ök és pápák attrib-a. →pápai gyűrű, →püspökgyűrű, →apáti gyűrű, →rózsafüzér gyűrű - Ikgr. Egymásba fonódó 3 ~ a Szentháromság szimbóluma. A ~váltásnak fontos szerepe van a Mária és József eljegyzését, valamint Krisztus és a szt szüzek misztikus eljegyzését ábrázoló képeken (Alexandriai Szt Katalin, Sziénai Szt Katalin). **

LThK VIII:1314. - Kirschbaum III:554. - Lipffert 1976:135. - Pecz 1985:142. - KML 1986:112. - BL:519. - Puskely I:364.