esküvő: házasság szentségének kiszolgáltatása, a →házasságkötés ünnepélyes formája. Nevét az új férj és feleség hűségesküjéről kapta. A szentmise szertartásába foglalt ~ a  →nászmise. - Helye rendes (és ünnepélyes) körülmények között a tp., de különleges esetben és megfelelő okkal másutt is megtartható. Szert-a olyan formát követel, mely a megkereszteltek házastársi szövetségének lényegileg egyh. és szentségi természetét nyilvánítja ki. - Az ~nek egyh. hatóságok előírásai szerint önmagában érvényesnek, méltónak, egyszerűnek és szépnek kell lennie. Az ilyen ~ jel, azaz külső formáiban is a ker. közösség tanúságtétele és hitvallása. A lelkipásztor feladata, hogy úgy állítsa össze az igeliturgiát, s készítse föl a résztvevőket, elsősorban a házasulandókat, hogy teljesen aktív és tudatos résztvevők lehessenek. Természetesen mindenki a maga helyén a maga feladatát tegye: a jegyesek, a pap, a tanúk, a rokonok, a jóbarátok és más hivők, kik valamennyien részesei egy olyan közösségnek, mely Krisztus és az Egyh. misztériumát, az egyh. szentségi cselekményét jeleníti és tapasztalja meg. →polgári házasságkötés - Néprajz. Az 1930-as években még élő népszokásban a kézfogó (→eljegyzés) a felek elkötelezésének ünnepe, a →lakodalom a →menyasszony átadásának, hazavezetésének napja. A két szert. közé helyezte a kereszténység az egyh. ~t, melyet a hagyomány a szert-ok gazdag körével ünnepelt. - Az ~ napjának reggelén még egyszer útnak indulnak a vendéghívók, néhol cigányzene kíséretével, figyelmeztetni, összegyűjteni a hivatalosokat. Mindkét háznál külön gyülekeznek a meghívottak; előbb enni-innivalóval vendégelik őket, majd táncra perdülnek. A vőlegény már ünneplő ruhában várja az indulást, de előbb előáll a vőfély, s ékes rigmusokkal elbúcsúztatja a vőlegényt társaitól, a legényélettől. Majd gyalog v. szekerekre ülve vidám dalolással zeneszóval indul a menet a menyasszonyos házhoz, lehetőleg kerülő úton, hogy minél többen lássák őket. - A lányos ház előtt 2 asszony sepri az utat. A kapu rendszerint el van torlaszolva, szalmakötéllel át van kötve. A kiadó és kikérő násznagy között tréfás vitatkozás kezdődik, a kiadónak találós kérdésekre kell felelnie. Végre beengedik a szállást keresőket, s enni-innivalóval kínálják. Ezalatt a nyoszolyólányok a menyasszonyt öltöztetik, ők teszik föl a koszorút is a fejére. Neki magának nem szabad semmiben sem közreműködnie, csak ül jegybe, gyűrűbe, ahogy Nagyszalontán mondják. A kísérő násznagy fígyelmezteti a háziakat jöttük céljára; kéri, adják ki a menyasszonyt. Erre előbb egy-egy nevetségesen öltözött, nyomorék asszonyt vezetnek elő, v. a 2 letakart nyoszolyólányt, s csak harmadszorra jön elő a menyasszony. De még most sem akarják kiadni, előbb váltságdíjat kell fizetniök, ezt a pénzt a menyasszony a csizmájába rejti. Végre, miután minden mesterséges akadályt elhárítottak, a vőfély csendre inti a vendégeket, fokosával megkopogtatja a mestergerendát, s verses mondókával elbúcsúztatja a menyasszonyt szüleitől, megköszönve gondozásukat, aztán testvéreitől, leánypajtásaitól, rokonaitól, szomszédaitól. A menyasszony sírva csókol meg mindenkit, mintha valóban örökre távozna. Majd apja és anyja megáldja távozó leányát, s a kikérő násznagy gondjaira bízza. A násznagy eljárja vele a búcsútáncot. Közben a vőfélyek is megkapják a menyasszonytól az ajándékkendőket, a kisvőfély a vőfélybotot; ez egy rozmaringág, melyre alma, dió, sütemény, élő veréb stb. van kötve, de földíszítik a zenészeket, kocsisokat is, s a lovak szerszámaira, kivált a kantárra kendőt, →fátyolt kötnek. -

A násznagy utasítására a vőfély jelt ad az indulásra. A fölállás rendje igen változatos. Néhol külön mennek a lányok, asszonyok, s a menyasszonyt 2 nyoszolyólány veszi közre, a vőlegényt a vőfélyek. Másutt elöl megy a vőfély a bottal, utána a menyasszony az első vőféllyel, a vőlegény a nyoszolyólánnyal. Van, ahol a vőlegény és a menyasszony a maga külön kíséretével külön-külön megy az ~re. A vőlegény menete azonban előre megy, és várja a menyasszonyét. Az utat kurjantással, lakodalmi rigmusokkal vidámítják, közben pereceket dobálnak a nézőknek. Az ifjú párt fenyegető gonoszokat minden eszközzel távoltartani igyekeznek, e célt szolgálja az induló szekérhez való cserépedénydobálás, lövöldözés stb, de erre való a zene, kurjantás, kiabálás is. Valahol szalmakötellel van az út keresztülkötve, s ezt az akadályt a vőfélynek egy kardcsapással kell elmetszenie, különben borváltságot fizet a legényeknek. Számtalan véletlen jelből a fiatal pár boldogságát, szerencséjét v. ellenkezőjét jósolgatják. Ha másik lakodalmas menettel találkoznak szembe, mindegyik eltakarni igyekszik a maga menyasszonyát, s lehetőleg kikerülik egymást, védekezésül mindenféle rontás ellen. A tp. előtt még egyet táncolnak, aztán bevonulnak. - Az esketés alatt számtalan jelből a fiatal pár élettartamára jósolnak; a menyasszony különböző eljárással igyekszik biztosítani ura hűségét, s a saját jövendő hatalmát házában. Esketés után néhol megkerülik az oltárt, a menyasszony fejére fehér fátyolt terítenek. - A vőfély megköszöni a papnak a fáradságát, ajándékul kalácsot, egy üveg bort, s egy menyasszonyszőtte kendőt ad neki. Kijőve az udvaron eljárják a pap táncát. Somogyban a tp. előtt leánybarátnői csókkal búcsúznak a menyasszonytól, ez a menyasszonycsók. - A vőlegény és a menyasszony násznagya mindjárt a tp-ajtóban alkudozni kezd egymassal; a vőlegény már vinné a menyasszonyt, de végre is megegyeznek, hogy délutánig szülei házában maradjon. Ezután v. azonnal különválik a 2 menet, v. hazakísérik a menyasszonyt, lehetőleg más úton, mint jöttek. Többfelé szokás, hogy a menyasszony a tp-ból kijövet megfutamodik, a vőlegény vőfélye azonban utánaered, hazaviszi, s őrzi, amíg a násznép meg nem érkezik. A csángóknál a vőlegény 2 jó barátja fut versenyt gyalog v. lovon a vőlegény házáig. A lovasok elé szalmakötél akadályokat kötnek, ezeket át kell ugratniok. A nyertes díja szép selyemkendő. Pécsváradon egy asszony kíséri haza az új menyecskét, aki otthon elsiratja leányságát és búcsúzik a lánypajtásoktól. - Az estéli lakomáig való időt néhol a násznép a kocsmában tölti v. hazaszéled, de a legtöbb helyen mindkét háznál külön ebéd van. A vőlegénynek a menyasszony küld ebédet 2  őrokonával. Ebéd végeztével következik a menyasszony megajándékozása. A násznagy jelenti be az ajándékokat, s a menyasszony köszöni meg; néha pénzajándékot is szednek a menyasszony részére. - Alig fejezik be az ebédet, már egyre-másra küldik a követeket a vőlegényes háztól, akik szállást foglalnak a később érkezők számára, s emlékeztetik az otthoniakat a menyasszony közeledő végleges elvitelére. Végre elindul a küldöttség is a vőlegényes háztől, elöl az első vőfély rúdra erősített selyemkendőkkel, az ún. zászlóval, utána vonul zeneszóval a násznép a vőlegénnyel. Ha a 2 fél más-más faluban lakik, akkor a követség előbb valami ismerős házában száll meg, s onnan üzenget a menyasszonyos házhoz. Néha 3x is mennie kell a küldöttségnek, csak azután adják ki a menyasszonyt. A szállást kereső vendégeket akadályok, találós kérdések várják, amit el kell hárítaniok, meg kell fejteniök; végre is belül kerülnek, s kölcsönösen enni-innivalóval kínálgatják egymást. Néhol ilyenkor következik az ajándékok felszólása. A násznagy az ajándékozó nevének kimondásával adja át az ajándékot a menyasszonynak, s a vőlegény is elhozza ajándékait a menyasszony, s jövendő ipa-napa részére. Egyszer aztán előáll a vőfély és elbúcsúztatja a menyasszonyt szüleitől, testvéreitől, rokonaitól, barátnőitől, néhol a legényektől is, majd a kiadó násznagytól kikéri a menyasszonyt, hogy most már végre hazavihessék. Sok helyen akkor is előbb maskarákat vezetnek elő, v. a letakart személyek közül kell eltalálnia a vőlegénynek a menyasszonyát. Néhol már itt eljárják a menyasszonytáncot, majd fölkészülődnek az indulásra.

A szlavóniai Harasztiban a menyasszony ilyenkor széttépi menyasszonyi koszorúját, s a vőlegény csizmájába dugja, jelentvén, hogy már övé a leánysága; azután letakarják a menyasszonyt, hogy senki meg ne lássa. Itt-ott ilyenkor viszik el a menyasszony holmiját is, hozományát, ládáját, de ezeket is előbb hosszas alkudozással ki kell váltani. Az elhelyezkedés igen változatos; néhol a menyasszonyt a vőlegény ölébe ültetik. Végre megindulnak a fölpántlikázott szekerek, természetesen most is akadályokkal kell megküzdeniök, útközben több helyen megállnak, stációt tartanak, s eljárják a stációtáncot. Ha más faluba viszik a menyasszonyt, a falu határában előbb meg kell váltani a legényektől, s ez a váltság lehet pénz, ital v. a legények váltság fejében megtáncoltatják a menyasszonyt. - A menet követet küld előre, hogy nyissanak kaput, mert szerencsével jártak. A vőlegény házánál közben készülődnek a fogadásra. A megérkező menyasszonyt ölben veszik le a szekérről, v. anyósa széket hoz ki, s így segíti le, s azután maga v. a többiek is szemes gabonát szórnak reá. Sok helyen viszont zárva van a kapu, s csak hosszas vitatkozás után juthatnak be, a ház ajtajánál a menyasszony szokta kérni, hogy engedjék be őket. A szószóló vőfély engedélyt kér a belépésre, kéri a vőlegény szüleit, fogadják be lányuknak a menyasszonyt; megígérik, az örömanya meg is csókolja menyét. Néhol az udvaron szalmából tüzet raknak, s a belépés előtt a menyasszony 3x körüljárja a tüzet. A vőfély átadja a menyasszonyt az örömanyának, aki bevezeti a házba. Másutt az örömapa veszi át a menyasszonyt, bevezeti a házba, bemutatja az örömanyának, a vőlegény testvéreinek, az atyafiaknak, s ezzel mintegy beiktatja a maga nemzetségébe. A menyasszony mindenkit megcsókol, az új rokonságnak, s a vőfélyeknek ajándékul keszkenőket osztogat. Néhol fáklyát adnak a kezébe, majd a tűzhelyhez vezetik, s körüljáratják vele; vőlegényével együtt valamit falatozik; helyenkinti szokás szerint megöleli a kemencét, másutt a vendégek körülállják az asztalt, s összefogózva, a menyasszonyt és vőlegényt közrefogva 3x körben járnak, rigmusokat hangoztatva. Szokás az is, hogy a menyasszonyt körülvezetik a házban, a kamrában és az udvaron. A tűzön lévő ételt megkeveri, megkóstolja; mézeskenyeret adnak neki enni, v. vőlegényével együtt eszi a mézet. Kezébe seprűt nyomnak, s ált. különböző cselekményekkel igyekeznek ügyességét, szerencséjét, boldogulását, a gyermekáldást megjósolni, ill. biztosítani. A menyasszony ezután ált. a kamrába vonul, ezalatt a többiek tánccal, játékkal töltik el az időt a vacsoráig. - A vőfély szólítja asztalhoz a vendégeket, jelöli ki mindenki helyét. Vidékenként eltérő a sorrend, de az őt megillető helyhez mindenki ragaszkodik, azért nagy gond az elhelyezés; néhol arra is ügyelnek, hogy páratlan számmal üljenek az asztalnál. A főhelyen v. a násznagy ül, 2 oldalán az ifjú párral, v. maguk a fiatal házasok, bár néhol ők a kamrában vacsoráznak. Utánuk megtisztelés sorrendjében a vendégek. Sok helyen a menyasszony mellett a nyoszolyólány ül, aki gondot visel rá. A násznagy v. a menyasszony elé helyezik az →élet fáját. A tálalásra várva énekelnek, közben-közben a fiatalasszonynak jelt adnak a molnárcsókra, mire az új pár megcsókolja egymást. Kézmosóvizet, s egy rúdra tűzött törülközőt hordoznak körül, s mindenki pénzt dob a vízbe. A násznagy rövid asztali áldást mond, s már meg is jelenik a vőfély az első tál étellel; elmondja versét, s mintha a tálat ejtette volna le, egy rossz fazekat a földhöz vág. Ezután következik verses beköszöntővel az ételek sora. -  Minden vidék lakodalmának megvan a maga jellegzetes étele, mely sohasem hiányozhat. Ált. elterjedt szokás, hogy az új házasok az ~n egy tányérból esznek, egy pohárból isznak, evőeszközül fakanalat, fakést, villát kapnak. A nyoszolyóasszonyok szolgálnak föl nekik, a nyoszolyólányok szolgálják ki őket, vágják föl a húst.

Néhol ezzel ellentétben a menyasszonynak semmit sem illik ennie. Minden vendég elé odahelyezik az általa hozott ennivalókat, ebből egy-egy darabot egy pohár borral tányérra helyeznek, s jókívánó mondókákkal küldözgetik másoknak. - A földíszített fa gyertyáit a menyasszony meggyújtja, s először vesz róla vőlegényével, majd a többieknek szétosztják a rajtalevőket, a fát az ajtófélfához vágják, hogy a boldogság ne menjen ki a házból. Mindenki kap a menyasszony hozta mézes pálinkából. A menyasszony cipőjét ellopni igyekeznek, s ha sikerül, a vőfély váltja ki; azután pénzt gyűjt benne bölcsőkötőre. A menyasszonyt és vőlegényt igyekeznek egymással összekötözni. A násznaggyal különösen sok furcsaságot követnek el: 2 tál között élő verebet tálalnak föl neki, korpából készült násznagyi tortával kínálják. A lakodalmi asztal mulattatásáról a vőfélyek gondoskodnak, sok helyen azonban a kunkapitány, vidor, izgancs tisztsége a mulattatás. A vacsora vége felé egymást követik az áldomások, az örömszülőkre, az ifjú párra, s a többiekre. Közben a cigány folyvást húzza, a ffiaknak pénzért játszik el egy-egy nótát a nők azonban nem fizetnek, ha nótát rendelnek. A vacsora utolsó étele ált. a kása. Utána bejön a bekötözött kezű szakácsasszony, a vőfély adakozásra szólítja föl a vendégeket a kásafőzésben kezét összeégetett szakácsnő számára: ez a kásapénz. - A vacsora után néhol a menyasszony 2 menyecske kiséretében körbe jár, mindenkit megcsókol, de nem ingyen, hanem pénzért. A vőfély a cigányok elszakadt húrjának megjavítására gyűjt. A vacsora végeztével a fölszolgálók és a cigányok vacsoráznak, ezalatt alkalmi szórakozásokkal töltik az időt; majd a nyoszolyólányok kisöprik a szobát, s következik a tánc, de előbb a vőfély engedélyt kér a násznagytól a "menyasszony fölszabadítására". Ha megkapta az engedelmet, táncol vele egyet, majd sorban átadja a nemzetség ffitagjainak, akik ezzel a tánccal mintegy beavatják a nemzetség tagjai sorába; ez a sortánc. Utána szabad a tánc, de a vőfélyek gondoskodni kötelesek arról, hogy különösen a menyasszony családjának nőtagjai táncost kapjanak. - A vacsorára nem hivatalosak sok helyen a ház előtt leskelődnek, ezért tisztán kell tartani az ablakot, különben betörik. Éjfél tájban ált. beállít az 1-2 tagból álló társaság: a hívatlanok, szűrösök, törökök, maskarába öltözött legények, akik a bejövetelre engedélyt kapva megtáncoltatják a menyasszonyt és a lányokat, majd enni-innivalót kapnak, s eltávoznak. Helyenkint a hívatlanok seregest csődülnek össze, s ilyenkor egy nótáig való tánc jár ki nekik. Ez a hívatlanok tánca. Ahol, különösen újabban, egy napra szorult össze a lagzi, ott ilyenkor jönnek meg a menyasszony szülei és a menyasszonyos ház vendégei, a hérészesek is. **

MN IV:167. - FC 67.