Magyar Katolikus Lexikon > G > gondolati bűn


gondolati bűn, belső bűn: kívülről nem észlelhető rossz cselekedet, rossz tárggyal foglalkozó →gondolkodás. - ~ lehet a már megtett →rossz feletti →öröm; a később teendő rossz utáni →vágyódás; a fantáziában megjelent rosszban való gyönyörködés (delectatio morosa) akár a saját tettre, akár máséra irányul. Leggyakoribb tárgya a 6. parancsolat alá eső dolgok, de bármi rossz felidézéséből lehet ~ (→bosszúállás). - A ~re is érvényesek a bűnre vonatkozó szabályok (→beleegyezés, tudatosság), s a tárgy rosszaságától függően halálos v. bocsánatos bűn. Ugyanúgy kell gyónni mint a cselekedeti bűnöket. Enyhítő körülmény lehet az elkerülhetetlen provokáló környezet, a fogékonyság bizonyos témákra. A ~öket komolyan kell venni, mert →erények pusztulhatnak el és súlyos →víciumok alakulhatnak ki, ha elburjánzanak a lélekben. **

Prümmer I:274.