Magyar Katolikus Lexikon > G > gondolatritmus


gondolatritmus (lat. parallelismus membrorum): ugyanannak a gondolatnak kétszer vagy háromszor való megismétlése más-más szavakkal, fordulatokkal. - A ~ egyrészt a szemita gondolkodás természetéből fakad, ti. hogy a gondolatokat koncentrikus formában törekszik kifejteni, másrészt e népek dinamikus érzelemvilágára, lelkesedésük hullámzó formában való megnyilatkozására vezethető vissza. A ~, mely az akkád, föníciai, ugariti és egyiptomi költ-et is jellemzi, a →héber költészetben érte el tetőfokát. - A ~ nem egyszerű stilisztikai alakzat, amely rokon értelmű szavak harmonikus kapcsolatán alapszik, s amellyel verses és prózai művekben egyaránt találkozunk (pl. Jób 1,1.8; 2,3), hanem olyan egymás után következő értelmi egységek tartalmi és formai hasonlósága, amelyek rendszerint 2-4 szóból állnak és uazt a gondolatot fejezik ki; 2-3 párhuzamos gondolat (sztichosz v. kola) alkot egy verset (a tagok számától függően disztichon v. bikolon, ill. trisztichon v. trikolon). - A ~ fajtái. 1. A szinonimikus ~ban a 2. kolában ugyanazon gondolat rokon értelmű szavakkal kifejezve ismétlődik (pl. Zsolt 2,3; 51,4; Iz 44,22). 2. A koordináló ~ az előbbivel rokon, de kevésbé gyakori, különféle, de tárgyi szempontból uolyan értékű gondolat szolgálja uazt a mondanivalót (pl. Zsolt 9,16). 3. Az ellentétes ~ban a 2. kola megerősíti v. fokozza az előzményt egy erre alkalmas ellentéttel, szembeállítással (pl. 1,6; 20,8). - 4. A szintetikus ~ban a párhuzamos kolák különféle, de mégis egymással összhangban álló nézőpontját tükrözik uannak a gondolatnak, amely csak ezeknek a részeknek az összekapcsolódása révén fejeződik ki teljes egészében (pl. 9,8; 27,1.5); 5. A fokozatos ~ban uaz a gondolat egyre fokozódó formában ismétlődik (pl. 29,1.4; 67,4.6). A Bibliában és az ugariti szövegekben ez a ~-fajta főleg számokkal kapcsolatban gyakori, amelyek esetében a 2. elem egy egységgel több mint az 1. (Ám 1,3.6.9.13; 2,1.4.6; Iz 17,6; Zsolt 62,12; Jób 5,19; 40,5; Péld 30,15.18.21.29; Préd 11,2). →szám - E belső tartalmi ~okon kívül, amelyek egyetlen vers szerkezetét érintik, van külső ~ is, amely 2 v. több egymást követő vers között mutakozik (pl. Jób 4,3; Zsolt 35,26; Iz 1,10.18; 38,12; 52,2). **

BL:589.