Magyar Katolikus Lexikon > G > Győr


Győr, Iaurinen, Iaurinum, Raab, Győr-Moson-Sopron m.: 1. város a Kis-Duna, a Rába és a Rábca összefolyásánál 118 m tszf. magasságban. - Kedvező fekvése miatt évezredek óta lakott hely. A mai Belváros, Nádorváros, Gyárváros, Győrszabadhegy, Likócs ter-én már az őskorban települések voltak. A legrégibb föltárt település az →újkőkor végéről, Kr. e. a 3. évezredből való. Tartósan először a →kelták telepedtek meg, s Kr. e. az 5. sz-tól megszállták a magasabban fekvő részeket, s a helyet Arrabonának nevezték el, vsz. egyik törzsük, az araviszkok neve innen ered. A rómaiak Kr. u. 150-200: a mai Káptalandombon katonai tábort létesítettek, körülötte épült a polgárváros, s vsz. a keltákkal együtt éltek. A róm. uralom a →hunok támadása miatt a 4-5. sz: szűnt meg. A 6. sz: a mai ~ külső részein avarok telepedtek le, a →frankok hódítása után a honfolgaló m-ok őket találták itt. - A kereszténységet a frankok hozták magukkal, a →honfoglaláskor itt élő népek közül vsz. már több ker. volt. - ~t, melynek neve 997: Jaurinum, a fejed. törzs szállta meg. A Káptalandombon, a róm. erőd romjain épült a →királyi vármegye és az I. (Szt) István kir. által alapított →győri püspökség központja. A lázadó →Koppány fölnégyelt holttestének egy darabját a ~i vár egyik kapujára szögezték. 1064: ~ neve Geurinum. A kk-ban ~ mai ter-én Szentbenedekfalva, Johanniták földje, Királyfölde, Kertesszer, Szentadalbertfalva volt, s ~ben említik a Szt Domonkos és a Szombatpiac utcát. Az említett településeknek önálló közig-a és tp-a volt, de pontos helyük ismeretlen. - V. István (ur. 1270-72) a cseh II. Ottokár (ur. 1253-78) elleni harcban tanúsított vitézségükért 1271: részesítette az itt lakókat városi kiváltságban, mely kiterjedt a várfalakon kívül élőkre is, akik a várnéppel együtt a fehérváriakhoz hasonló szabadságjogokat nyertek és betelepülhettek a várba. ~ lakóinak fontosabb jogai: fölszabadultak a várispán joghatósága és az annak járó kötelezettségek alól. Szabadon választhatták bíráikat, vásártartási joguk volt a várban és a váron kívül, ahol a várispán és tisztségviselői semmiféle jogot nem gyakorolhattak. A várispánt csak a szombati vásár díja illette meg. A pp. és a →győri székeskáptalan alattvalói a várnépekkel azonos jogokat nyertek, de a földesúri adót fizetniük kellett. ~ árumegállító jogot is kapott. Kk. levtári forrásai elpusztultak, egyh. építészeti emlékek a Káptalandombon egy román kori tp-maradvány, a Püspökvár 1350-1400: épült lakótornya, a →győri székesegyház D-i oldalához a 15. sz: épített gótikus kpna. - I. Károly Róbert (ur. 1307-42) fia, Kálmán 1338: ~i pp. lett. I. (Nagy) Lajos (ur. 1342-82) fejlesztette ~t, harmincados vámhellyé és kir. sóhivatal székhelyévé tette. ~ a 14-15. sz. fordulójáig szerepel a kir. városok lajstromában, a civitas megjelölést azonban továbbra is használták. A változás vsz. a 14. sz. végi trónharcokkal függ össze. →Győr vármegye és ~ városa Héderváry János pp-kel az élen a nápolyiak pártján állt Zsigmonddal (ur. 1387-1437) szemben. A pp. Kanizsai János esztergomi érs-kel együtt börtönbe is került, mert nem engedelmeskedett Zsigmond akaratának. A 15. sz. közepén ~ súlyos válságba került: Erzsébet kirné hívei Jagelló Ulászlóval szemben III. Frigyest hívták segítségül, s ennek fejében átadták neki a város egy részét. A városrészt Széchy Ágoston pp. (1445-65) és a kápt. váltotta vissza. A Királyfölde elnevezés a kir. tulajdonban lévő városrészre utal, s még a 16. sz. eleji adóösszeírásokban is szerepel. ~ a mohácsi vész, 1526. VIII. 29. u. vált ismét fontos hellyé mint végvár és a dunántúli főkapitányság székhelye. - A kk. ~ épületeit 1529: és 1566: tűzvész pusztította, s a várrendszer kiépítése eltüntette. A tör. kiűzése után az elmenekült lakosság csak lassan települt vissza, 2 évig tartott a közig. és a polg. élet megindulása.

A város vezetősége kiváltságokat nyert a kir-tól: II. Mátyás (ur. 1608-19) a korábbi jogállást figyelembe véve ~t kiváltságos mezővárosi rangra emelte: árumegállító jogot, a polgárok számára szárazon és vízen Mo. egész ter-én adómentességet, minden rendes és rendkívüli kir. adó alóli mentességet, a városházának adó és katonai beszállásolás alóli mentességet, a városnak mentességet saját terményei után fizetendő kilenced, tized és kvarták alól; vásártartási jogot Szt Péter, Szt György, nagyszerda, úrnap, Kisasszony és Szt Erzsébet napján; heti vásár tartást szombaton és vasárnap; ~ földesura a kápt., amit a város évente jelképes ajándékkal fejezett ki. - A kapott kiváltságokat csak részben és harcok árán lehetett érvényesíteni. ~ első embere a főkapitány, aki a városbíróval is kénye-kedve szerint bánt. A pp. földesúri jogait próbálta érvényesíteni, ezért a város elöljárói a bíró kinevezése, a vámszedés és egyéb kérdésekben többször szembekerültek a főkapitánnyal és a pp-kel. A →céhek anyagi ereje biztosította ~ fejlődését. A 16. sz: a kápt. isk. mellett a prot. seregiskola vált jelentőssé, melyben prédikátorok tanítottak. - A kiváltságos mezővárosi jogállás lehetőséget teremtett arra, hogy ~ a →szabad királyi városok sorába emelkedjen. Hosszas tárgyalások után 1743: a kápt. lemondott földesúri jogáról, s Mária Terézia (ur. 1740-80) ~t sz. kir. várossá tette: ~ követet küldhetett az ogy-be és közig-át szabadon intézhette. Zichy Ferenc pp. (1743-83) barokk stílusban átépíttette a szegyh-at és a pp-várat, bővíttette a szem-ot, létrehozta a nemzeti isk-t. Ebben az időben épült a barokk belváros és az Újváros főutcája. - 1830 u. vált rendszeressé a Belvárosban a szemétszállítás. A közvilágítást kiterjesztették a külső városrészekre is, kővel rakták ki a belvárosi utcákat és az Újváros főutcáját. Rendbehozták a városkapukat és kőszínházat. - Az 1848-as forr. és szabharc folyamán 1949. VI. 28: Haynau legyőzte a Pöltenberg Ernő vez. VII. honvédhadtestet, és elfoglalta a várost. Az önkényuralom idején ~t községgé süllyesztették, melyet közvetlenül a megyefőnökség igazgatott, önkormányzatát fölfüggesztették, s csak a végrehajtó hatalom maradt meg. A gazd. élet átmeneti pangása után 1855: megépült a Bécs-~ közötti vasút, melyet 1856: Komáromig folytattak, s ezzel Székesfehérváron át létrejött a kapcsolat Pesttel. ~ e vasúttal a közvetítő gabonakeresk. közp-ja és utolsó átrakodó állomása lett. 1867: a →kiegyezés után ~ tvhat. jogú város, belügyeiben önállóan intézkedhetett. Az újonnan alakult egyletek jelentős szerepet játszottak a polg. átalakulásban. Az 1870-es években ~ közvetítő keresk-e érdekében mindent megtett a ~-szombathelyi, ~-veszprémi és a ~-sopron-ebenfurti vasútvonalak fejlesztéséért. ~ ezáltal vasúti csomóponttá vált, de a gabonakeresk-et elvesztette. A gazd. élet hosszú ideig pangott, majd a 19. sz. végén Zechmeister Károly polgármester segítségével megtelepedett a nagyipar. 1896: fölépült a M. Vagon- és Gépgyár, majd a textilgyárak sora, 1896-98: az új városháza, körülötte az új városközp., a gyáripar, az isk-hálózat, a Keresk. és Iparkamara, az ítélőtábla idetelepítése ~t nagyvárossá tette. 1905: Révfalu és Győrsziget ~höz csatolásával népességének száma is megnőtt. Az I. vh. idején ágyúgyár s hozzá m-os stílusú lakótelep épült. - A két vh. között a családi házas építkezés jellemezte ~t. Fölépült a Kossuth L. u. szakmunkásképző int., az uszoda, 1929: a gyárvárosi, az 1940-es években a Szt Imre úti r.k. tp. Az élénk társad. élet (Kisfaludy Irod. Kör, Kovács Pál Irod. és Közművelődési Társ., Ének- és Zeneegylet, Képző és Iparműv. Társ.) a II. vh. alatt elsorvadt. ~t 1945. III. 28: elfoglalta a szovjet hadsereg. A ppi palotába menekült nőket védelmező Apor Vilmos pp. egy orosz katonától III. 30: nagypénteken kapott sérülésébe IV. 2: belehalt. A bombázások és az ostrom pusztításait az 1950-es évek elejére helyreállították. 1950: Pinnyédet, 1966: Bácsát, 1970: Gyirmótot, Győrszentivánt és Ménfőcsanakot ~höz csatolták. A tömegigényű bérházépítés 1952-53: kezdődött téglából, majd áttértek a panel-építkezésre. Az 1960-as évektől új isk-kat, Révfaluban Távközlési és Műszaki Főisk-t, építettek, mely 1995: jogi karral bővült. 1990 u. az áll. és városi lakóházépítés megszűnt. -

1956. X. 24: a tüntetők este kiszabadították a pol. foglyokat. Az ÁVH sortüze 4 tüntetőt megölt, sokat megsebesített. A letartóztatottak szabadon bocsátását X. 25: tüntetés követelte, honvédek ÁVH-tiszteket vettek őrizetbe. X. 30: összeült a Dunántúli Nemzeti Tanács, az elnökévé választott Szigethy Attilát 1957. V. 3: letartóztatták, a börtönben VIII. 12: meghalt. - Lakói 1784: 12.850 (1101 házban), 1828: 14.472 (1547 házban), 1869: 26.225, 1880: 27.574, 1890: 30.021, 1900: 36.308, 1910: 31.744 r.k., 91 g.k., 47 g.kel. (szerb tp-a 1727: épült, 2000: a gör. kat-ok használják), 2255 ref., 4546 ev., össz. 42.589, 1941: 43.408 r.k., 166 g.k., 96 g.kel., 3359 ref., 5429 ev., izr. 4688, 44 egyéb vall., össz. 57.190, 1995: 130.000. -

2. vár. A helység már I. (Szt) István idején várispánság székhelye volt. 1043: a ném-ek bevették. 1241: Frigyes osztr. hg. szállta meg. 1242: a tatárok földúlták, de nincs arra adat, hogy a várat elfoglalták volna. 1273 u. először ném., majd cseh kézre került. 1403: a lázadók föladták Zsigmond csapatainak. 1440: Cillei Ulrik visszaverte Hunyadi ostromát, majd föllázadt őrsége III. Frigyes cs. kezére játszotta. 1529: a török közeledtére fölgyújtották. 1537 u. ol. hadmérnökök tervei alapján az orsz. egyik legkorszerűbb végvárává építették ki. 1594. IX. 29: Szinán pasa serege előtt hosszú ostrom után meghódolt. 1598. III. 29: →Pálffy Miklós gr. és Schwartzenberg Adolf br. seregei csellel és kemény küzdelemben foglalták vissza. 1683: a Bécs ellen vonuló törököknek ellenállt. A hadászatilag jelentőségét vesztett várat II. József (ur. 1780-90) törölte a végvárak sorából. 1809. VI. 17-24: a ~i csatában János főhg. serege, benne a m. nemesi fölkelőkkel, vereséget szenvedett E. Beuharnais fr. hadaitól. A várat Napóleon fölrobbanttatta, helyreállításának nem volt értelme. 1820-tól évtizedekig bontották a bástyákat, s helyükön, valamint a várárkok helyén új városrészeket építettek. - A Káptalandombon levő szabálytalan alaprajzú régi várat a török veszély miatt négyszög alaprajzú, olaszbástyás erődítménnyé alakították, s később nagyszabású elővár-rendszert kapcsoltak hozzá. 2 bástya és néhány falmaradványa áll.

3. püspöki székhely: →győri püspökség.

4. plébániái és templomigazgatóságai: →Győr-Belváros, →Győr-Gyárváros, →Győr-Káptalandomb, →Győr-Nádorváros, →Győr-Révfalu, →Győr-Szabadhegy, →Győr-Szent Erzsébet, →Győr-Szent Imre, →Győr-Szentlélek, →Győr-Sziget, →Győr-Újváros. - A magyar ispita 1666: már állt, tp-a 1735: épült. Org-ját (1/5 m/r, op. 238.) 1895: az →Angster gyár építette. A német ispita 1768: épült.

5. szerzetesei a középkorban: a) johanniták. IV. Béla 1238: a nagymester kérésére megerősítette a lovagokat mo-i birtokaikban, köztük a ~i Várföldön fekvő fürdő birtokában is. V. István mint ifjabb kir. 1271: a johanniták népeit a kir. vendégtelepesekkel együtt a ~i várba telepítette. 1281: okl. említi a ~i johannita kereszteseket. 1486, 1491, 1514: Ker. Szt Jánosról nevezett tp-ukat és ahhoz tartozó preceptorukat említik. Csánki szerint a „Királyföld alsó szélén, Kisbaráti felé” feküdt. Nem azonos az 1420: és 1519: előforduló Szt Katalin-tp. ispotályával, amely a „hídon túl” az Újvárosban volt. Györffy ide helyezi, ez az ispotály azonban nem a kereszteseké. - b) domonkos konvent. 1221: Szt Domonkos Mo-ra küldte 4 domonkos baráttal →Magyar Pált, aki Bolognában a kánonjog magisztere volt. Először ~ben prédikáltak. Ennek eredményeként 3 művelt ember jelentkezett a r-be. Mivel itt házuk nem volt, továbbmentek Veszprémbe, majd Székesfehérvárra. 1270: Péter ~i domonkos lektor, később provinciális perjel több társával együtt elment Szt Margit temetésére, 1276: ő és András alperjel tanúskodtak Szt Margit életszentsége mellett. 1318-tól a ~i ktorban élt →Csáki Mór, Demeter bán fia, aki 1336. III. 26: meghalt, és nemsokára b-gá avatták. 16. sz. feljegyzés szerint ktorukat a Héderváriak alapították, feltehetően a tatárdúlás (1241-42) előtt, Szt Domonkos tiszteletére, a Királyfölde nevű külvárosban, a vártól K-re a Duna mellett. 1376: itt tartotta a magyar rtart. káptalanját, amikor Himfi Benedek bolgár bán és fia, Miklós a domonkosokat bőkezűen segítették. 1417, 1433: a p. a Szt Domonkos monostor temetőjében Hédervári Lőrinc által épített kpnát látogatók részére búcsút engedélyezett. Az elődök is ott temetkeztek. 1452: a ~i pp. engedélyt kért a m. provinciálistól, hogy a ktort bécsi obszerváns domonkosokkal reformáltassa. 1475: a rend generális magisztere megengedte a ~i perjelnek, hogy tp-uk és konventjük helyreállításához bárhol alamizsnát gyűjtsenek az országban. 1529: v. 1566: tűzvész alkalmával, legkésőbb 1594: a török ostromkor elpusztult. - c) ferences kolostor. 1235 és 1241 között a ferencesek Szt Erzsébet tiszt-ére alapított zárdája feltehetően már fennállt. Erzsébetet 1235: avatták sztté. Írás először 1284: említi a ktort. 1288: kusztódia székhelye. 1305: és 1311: itt tartották a tart. káptalant. A 14. sz: a ~i kusztódiához tartozott a ~i, soproni, pozsonyi és lékai ktor. 1464, 1473: Lajos ~i custos a pozsonyi kápt-nál hiteles másolatot készíttetett a ferencesek kiváltságait tartalmazó pápai bullákról. 1594: ~ török kézre került, a ferences zárda, amely a vártól K-re, a Királyfölde városrészben állott, elpusztult.

6. szerzetesei az újkorban: a) Szt Erzsébet ferences konvent. 1614: Preiner János gr. a városban új konventot épített a visszatérő ferenceseknek, akik megkapták a régi, Szt István vt-ról nevezett tp-ot, s ktort építettek mellé. 1654: a tp. és a ktor teljesen leégett. 1655-59: újjáépítették a tp-ot, →Lynch Valter száműzött clonferti ír pp. szentelte föl. 1673: elkészült a ktor alsó szintje, 1710: az emelet a növendékek részére. 1763: a földrengés után új főoltárt állítottak, 12 mellékoltára volt. - Keresztély Ágost pp. 1700 k. engedélyt adott 3 ferencesnek, hogy Szigetben letelepedjenek. Ők kir. engedély nélkül 12 személyes házat építettek. 1727: Sinzendorf Fülöp pp. kért kir. engedélyt 3 atya és 1 testvér számára. Vsz. kir. rendeletre a ferenceseket visszaküldték a belvárosi konventba, és Szigetben pléb-t szerveztek. - 1787: II. József föloszlatta a belvárosi konventot, egy részéből katonai nevelőint., később megyeháza lett. A tp. kezdetben magtár, majd máig díszterem. Szószéke Somlóvásárhelyre került. - b) jezsuita tp. és rház, 1626-1773. A r-et 1626: Dallos Miklós pp. telepítette le, hogy gimn-ot vezessenek. A tp. 1633-41: épült. A homlokzati szobrok 1727 k. készültek el. A főoltár szobrait 1743-44: Johann Joseph Rössler, a szószéket 1749: →Gode Lajos készítette. A tp. képeit Paul →Troger festette. Org-ját (2/18 m/r) 1755: Burchart Gáspár építette, 1905: a →Rieger gyár (op. 1170.), 1968: a FMKV, 1984: Szakács István átépítette. A rházat 1651-67: Esterházy Erzsébet és Hédervári Iván cpp. építtette, 1654: az ebédlő, 1697: a lépcsőház stukkói készültek el. Saroktermében patika van. 1722: koll. lett. A r. 1773. évi feloszlatása után a jezsuiták nem tértek vissza, az épületeket 1802: a bencések kapták meg. - c) kármelita tp. és rház. A sarutlan kárm. ffi rend 1697: telepedett meg ~ben. Szelepcsényi György prím. hagyatékából vettek egy kis házat, 1700: a kir-tól megkapták a katonai építészeti hivatal házát. Nem felelt meg ktornak, ezért Witwer Atanáz OCD testvér tervei alapján 1717-32: ktort, 1721-25: tp-ot építettek, képeit Martin →Altomonte festette. II. József a ktort megyeházának szemelte ki, a szerz-eket a kiürített ferences ktorba akarta telepíteni, mivel azonban az épület e célnak nem felelt meg, rendelkezését nem hajtották végre. 1944: a pp. lelkészséget alapított, 1950-89: világi papok vezették. -

Lelkészei: 1950: Józsa Lajos, 1952: Kováts Erazmus, 1955: Szabó M. Lajos, 1961: Takács Zoltán, 1964-89: Balázs Károly. A tp. kriptájában nyugodott 1945-88: Apor Vilmos pp. - Org-ját (3/27) 1907: az Angster gyár (op. 570.) építette, 1938: uaz (op. 1156.), 1986: Albert Miklós átépítette. Harangjait 1928: 116 és 70 cm átm. Szlezák László öntötte. - d) Az orsolyita nővérek 1726: telepedtek meg. A Szt Anna tp-ot és rházat 1726: Nepauer Anna építtette. Freskóit id. →Dorfmeister István festette: a szentélyben Mária eljegyzése, a hajóban Szt Orsolya megdicsőülése, az orgona fölött Szt Cecília. A tp. org-ját (1/7 m/r) 1880 k. ismeretlen mester építette.

7. nagytáji Szűz Mária-búcsújáró hely: Esterházy Pál a ~i ferences tp-ban említ egy kpnát, „kinek oltárán vagyon egy igen ajtatos Bóldogságos Szűz képe, melyhez az egész Pápista hitben lévő hivek nagy aetatossággal viseltetnek”. E kép tiszt-ét a szegyh. →győri könnyező Mária-képe háttérbe szorította.

8. iskolái: a) Káptalani isk-járól a 13. sz-tól, városi kápt. isk-járól a 15., humanista városi kápt. isk-járól a 16. sz-ból vannak adatok. - b) A jezsuiták nagygimn-a ennek életét folytatta. 1626: Dallos Miklós alapította, a kápt-nal támadt telekvita miatt 1627: nyílt meg. 1650 u. Széchenyi György veszprémi pp. adományából új épületeket emeltek. 1702: konviktust nyitottak. Tanulólétszáma 1669: parvista 164, principista 62, grammatista 59, szintaxista 48, poéta 34, rétor 22, össz. 389 tanuló. 1750: 287 tanulója volt a parvista osztálynak, a többi 5 o-nak együttvéve 259. - Igazgatói: 1634: Belleczy Péter, 1638: Lippai János, 1642: Turóczy Illés, 1647: Jörger Ferenc, 1663: Tissinger János, 1669: Tarnóczy István, 1677: Callovics Antal, 1679: Elvanger Ferdinánd, 1687: Schretter Károly, 1697: Scherhakl Miksa, 1699: Cseles Márton, 1713: Rast István, 1722: Haslinger Ferenc, 1725: Martini Jakab, 1727: Weicht Lipót, 1731: Grim Ádám, 1735: Petz Fülöp, 1737: Leitner Ádám, 1738: Ribics Ferenc, 1745: Török Ignác, 1746: Szegedy János, 1753: Hellmayer Miklós, 1756: Koller István, 1760: Turóczy József, Kéry Bálint, 1762: Schmitth Miklós, 1765: Poch Mátyás, 1768: Walther Pál, 1771: Szluha János. - 1773 u. exjezsuiták és világi papok tanítottak. 1778: akad-t nyitottak 2 évf-os fil. és 2 évf-os jogi fakultással. A bölcseletkaron a bencések tanítottak. Az akad. 1786-1802: Pécsett működött. 1802: a gimn-ot a bencések vették át. →Czuczor Gergely Bencés Gimnázium - c) orsolyita isk-k: 1726: el. isk., 1880: óvoda, 1898: áll. segéllyel polg. leányisk. (1942-43: 7 o-ban 12 tanárnő 367 leányt okt.). A nőipariskolát (Bástya u. 67-69.) 1923: önálló épület nélkül alapították, udvara és tornaterme közös volt a r. többi iskoláival. Internátusa 5 bennlakót fogadott. 1937: a 3 o-ban 62 tanulót okt., ig. Király M. Dominika. - 1925: Nádorvárosban áll. segéllyel polg. leányisk. (1942-43: 8 o-ban 12 tanárnő 365 leányt okt.), 1926: tanítónőképző, 1945: 8 o-os ált. isk. 1993: nyílt meg a Szt Orsolya Rend Győri Középisk. Leánykoll-a. - d) r.k. el. isk. tanítóképző. 1847: alapították. 1918: 13, 1943: 19 tanára, 1918: 60 fős internátusa volt. - e) 1852: nyílt meg a 3 o-os „katholikus alreáltanoda”, 1870: városi reálisk. lett, 1873: áll. isk., 1876: teljes főreálisk. 1921: Révai Miklós nevét vette föl. 1924: új reálisk., 1934: reálgimn-má kezdték átalakítani, 1935: egységes gimn. Tanulólétszámok: 1880: 212 (10), 1900: 513 (23), 1910: 488 (28), 1924: 351 (38), 1932: 336 (34), 1942: 398 (21). 1948 u. Révai Miklós Gimn. néven folytatta működését. - f) 1908: nyílt meg az áll. felsőbb leányisk., amely 1911/12-re vált 6 o-ossá. 1917-19: épült ki a leánygimn., az első éretts. 1919/20 végén zajlott le. Az isk. neve 1933: Apponyi Albert Leánygimn. 1927: leánylíceum, 1932: új leánygimn., 1935: egységes leánygimn. - Tanulólétszámok: 1924: 350 (13), 1932: 384 (33), 1942: 345 (21). Az isk. 1948 u. Kazinczy Ferenc Leánygimn. néven folytatta működését. - 1948: valamennyi isk-t államosították, a bencés gimn. 4 o-lyal 1950-től újra megnyílt. - 1993: nyílt meg az Apor Vilmos Kat. Iskolaközpont (ált. isk., 4 és 6 évf-os gimn., informatikai szakokt., koll.) és a Prohászka Ottokár Kat. Ált. Isk. és Gimn., 1995: a Szt László Kat. Koll.

9. szobrai: Mária-oszlopát (Széchenyi tér) 1686: Kollonich Lipót pp. készíttette Buda visszafoglalásának emlékére. Fenn a Madonna a magyar koronával, a talapzaton Ker. Szt János, Padovai Szt Antal, Szt Lipót, Szt István kir. A kerítés korlátján is szobrok álltak, melyeket széthordtak. - A →frigyláda-szobor egy az Oltáriszentséget ért bántás kiengesztelésére készült. 1729: klerikusnak öltöztetett szökött katonát próbáltak menekíteni egy szentségi körmenet alkalmával. Társai fölismerték, dulakodás támadt, s közben a monstranciát kiütötték a pap kezéből. Miután fölvették, a port is összegyűjtötték, ahová az Euch. esett, s III. Károly kir. a katonák aranytallérjain 1731: fölállíttatta a frigyláda-szobrot az eset emlékére. A ládán sugárkoszorú van az Isten Bárányával. - A kármelita tp. melletti Immaculata-szobor 1754 e., a Szt Mihály-szobor a Káptalandombon 1764: készült. - A Kálváriát Witwer Márton OCD építette, a 7 stációs keresztút 1713-16, dombja és kpnája 1717-27: készült Nádorvárosban. A hagyomány szerint a Szt Adalbert prépság helyén áll.

10. kat. sajtója: 1861-68: Egyhtört. és Régészeti Füzetek, 1861-69: Győri Történeti és Régészeti Füzetek, 1868-76: Remény, 1879-92: Győrvidéki Tanítóegylet Értes., 1886-1911: Mo-i Papi Imaegyesület Értes., 1886-1917: Boromaeus, 1887-89: Katholikus Néptanítók Lapja, 1894-1944: Dunántúli Hírl., 1898-1918: Szt Gellért, 1902-?: Hany Istók, 1903-11: Győr-Egyhm. Kat. Tanügy, 1903: Magyar Diák, 1906-12: Összetartás, 1908-17: Őrangyal, 1909-10: Győrszentmárton és Vidéke, 1910-18: Naše Novine, 1911-14: Győregyhm. Tanügy, 1912-50: Euch. Értes., 1920-?: Győrvidéki Ker. Kalauz, 1922-50: Evangélium, 1927-28: Cronica Jaurinensis, 1928-31: Civitas Emericana, 1929-47: Győri Kat. Tudósító, 1932-33: Decanatus Occidentalis, 1932-33: Összetartás, 1933-34: Kat. Őrtüzek, 1934-44: Kat. Élet, 1940: Gimi, 1941-42: Iránytű, 1941: Kármel Missziói, 1943-44: Kis Harangszó, 1948: Harmatozzatok Egek. Sáry István-Bá.B.-**

1. Villányi Szaniszló: Győr megye és város anyagi műveltségtört. kiváló tekintettel a szorgalmi néposztály társad. helyzetére 1000-1301. Győr, 1881. (Klny. Bencés Főgimn. Értes.) - Uő.: Győr vár és város helyrajza, erődítése, háztelek és lakossági viszonyai a 16. és 17. sz-ban. Uo., 1882. - Koltai Virgil: ~ színészete. 1. r. 1849-ig. 2. r. 1849-1885. Uo., 1889-90. - Szávay Gyula: ~. Monographia a város jelenkoráról a tört. idők érintésével. 1. kv. 1. r. A régi ~ 1848-ig. 2. r. ~ 1849-ig. 2. kv. ~ 1848-49-ben. Uo., 1896. - Csánki III:537. - Németh Ambrus: A ~i (kir.) tud-akad. tört. 1. r. keletkezésétől 1785-ig. 2. r. 1785-1806-ig. 3. r. 1806-50. Uo., 1897-1904. - Acsay Ferenc: A ~i kat. főgimn. tört. 1626-1900. Uo., 1901. - Eöttevényi Nagy Olivér: A ~ sz. kir. városi ág. hitvallású keresztyén egyhközs. tört. keletkezésétől 1904. dec. 31-ig. Eperjes, 1905. - Kurucz József: A ~i ipartestület és a régi ~i ipartársulatok tört. Győr, 1914. - Németh Ambrus: Szt Kamill-rendi szerz-ek ~ött 1761-87. Bp., 1915. - Kerekes S.: Győr-Moson-Pozsony vm. és ~ város részletes ismeretője. Uo., 1929. - Győr, Moson, Pozsony k. e. e. vm. és ~ sz. város részletes ismertetője és monográfiája az 1929-30. évekre. Főszerk. Kerekes Sámuel. Szerk. Enyedy Barnabás. Uo., 1930. - A ~i Szemle Kvtára. 1-29. köt. Győr, 1944. - Stengl Marianne: ~ műemlékei. Uo., 1932. (Klny. Győri Szle) - M. Stat. Szle 1934:367. (H. Pálfy Ilona: ~ sz. kir. város az 1828. é. összeírás megvilágításában) - Lám Frigyes: A ~i ném. színészet tört. 1742-1885. Győr, 1938. - Szeghalmy Gyula: Dunántúli vm-k. Győr vm. Bp., 1938. (M. városok és vm-k monográfiája, 23/3.) - Győri füzetek. Szerk. Csizmadia Andor. 1-5. füz. Győr, 1939-40. - Völgyi Ferenc: ~ gazd. élete 1867-től napjainkig. Uo., 1940. - Győr sz. kir. város monográfiái. 1-3. köt. Uo., 1942-43. - Emlékkönyv. [Győr] sz. és kir. rangra emelkésének 200. évford-ja alk. Szerk. Jenei Ferenc. Uo., 1943. - 1848 Győrött és Győr-Moson vm-ben. Uo., 1948. - Csányi Károly: ~ műemlékei. Uo., 1954. - ~i útikalauz. Uo., 1955. - Mithay Sándor: ~ és környékének őskora. Uo., 1955. -: A kőbaltás ember ~ött. Uo., 1956. - Borbíró Virgil-Valló István: ~ városépítéstört. Bp., 1956. - Czigány Jenő: A ~i vár, a vármúz. és a bástyamúz. Győr, 1959. - Jenei Ferenc: Régi ~i házak. Bp., 1959. (Műemlékeink) - Jenei Ferenc-Koppányi Tibor: ~. Uo., 1964. (M. műemlékek) - ~. Uo., 1968. (Útikv-ek) - Györffy II:589. - Sasvári 2002:81. - 2. Kiss 1984:186. - Vártúrák II:63. - 5. Rupp I:427. - Csánki III:541. - Reiszig E.: A jeruzsálemi Szt János-lovagrend Mo-on. 1928. II:69. - M. Sion 1853:794. - Karácsonyi II:174. - Arrabona 1964. 6:163. (Csatkai E.: Az 1786: feloszlatott ~i ferences ktor és tp. leltára) - 6. Schem. SM 1851:17. - Szabó 1921:257. - Rupp I:429. - Bánhegyi 1977:9. - 8. Velics II:52. - Mészáros 1988:189. - MTC 1918:414; 1943:554. (Kir. Kat. Tanítóképző, 1778: alapították) - 9. Genthon 1959:113. - Aggházy II:109.