gyönyörűség (lat. deliciae): 1. gyönyörkeltésre alkalmas tulajdonság. A Szentírás szerint az isteni bölcsesség számára ~ az emberek fiai között lakoznia (Péld 8,31). - 2. →delectatio
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.