Magyar Katolikus Lexikon > E > egyenlőség


egyenlőség (lat. aequitas): mennyiségek, tárgyak, tartalmak, személyek egymásnak megfelelése. - 1. A filozófiában. Az ~ egy bizonyos szempontból történő összehasonlítás eredménye: a dolgok egyenlők, ha azonos tulajdonságaik vannak (fizikai ~); fogalmak egyenlők, ha azonos jegyeik vannak (logikai ~); mennyiségek egyenlők, ha azonosak, →egyensúlyban vannak (matematikai ~). Valamely szempontból egyenlőknek bizonyuló dolgok más szempontból különbözők lehetnek. A teljes →azonosság, a több tárgy közti abszolút ~ logikai lehetetlenség, ezért mindig csak viszonylagos ~ről beszélhetünk. - 2. Az emberek közötti ~ állapot, melyben minden személynek egyenlő jogai és kötelességei vannak. →Arisztotelész szerint az ~ nem más, mint az emberek természetadta egyenlőtlensége, amint ez a társad. és pol. szerepkörök különbözőségében megmutatkozik; ~ük alapja csupán az azonos emberi természet. A római jogban az ~ az →igazságosság következménye, ezért döntőbb, mint amit pozitív törv-ek rögzítenek. Az Isten előtt minden ember egyenlő ker. tanítás az ókorban forr. újdonság volt, hiszen e lényegi ~ még a rabszolga és a szabad ember között is fönnáll. A középkorban már arra került a hangsúly, hogy bár az Isten előtti ~ kétségtelen, az egyes társad. rétegek, csoportok közt különbségek vannak. Az újkor elején a protestantizmussal fölerősödik az ~ért (most már mint pol. célért) folytatott harc: nemcsak az egyh. →hierarchiát tagadták, hanem a kialakult szoc. megkülönböztetéseket is (→demokrácia). 1789: a szabadság és a testvériség mellett a fr. forr. 3. jelszava az ~ (égalité), ami elsősorban az addigi alá-fölérendelés megszüntetését jelentette minden állampolgár törv. előtti ~e alapján. Az azóta eltelt 200 évben a pol., a szociális, a gazd. és a művelődési ~ elérése állandó célként szerepel. A modern →alkotmányok mint magától értetődő igazságot hirdetik minden állampolgár jogi ~ét, jóllehet csak a személy alapjogainak ~e lehet törekvés tárgya, az ~ a jogrend egyes övezeteiben másképp valósítható meg. Az egyes országok ~ét nemzetk. szerződések szavatolják. - Az ~ azonban a gyakorlatban nem látszik megvalósíthatónak. Nemcsak azért, mert a "törvény előtti ~" kimondása önmagában kevés, ha a törvényhozó nem képes garantálni megvalósulását, hanem főként azért nem, mert az egzisztenciális különbségek (földr., környezeti adottságok, öröklési tényezők stb.) még az "esély~et" is kizárják. Ennek ellenére a társad. fejlődésbe vetett hit mindig a következő nemzedéknek ígéri az "esély~" megvalósítását az egész emberiség számára. →marxizmus, →szocializmus - 3. Az Egyház tanítása szerint Isten gyermekei egyenlők abban, hogy végső céljuk, az üdvösség eléréséhez azonos jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek. ~ük →emberi méltóságukban gyökerezik, mely Isten ajándéka teremtménye számára, s amit egyik ember a másiknak se megadni, se tőle elvenni nem tud. Ezt az ~et nem csorbíthatják azok a társad. és más jellegű egyenlőtlenségek, melyek megszüntetésére időről időre erőfeszítések történnek, s nem mond ellent neki a →kiválasztottság ajándéka sem. A ker-eknek küzdeniük kell mindenféle igazságtalanság ellen, de nem tömegmozgalmakkal, hanem a szeretet parancsa értelmében: 'szeresd felebarátodat, mint önmagadat'. Ez a minden közösségben megvalósítandó ~ mércéje és alapja, amihez az önmegtagadás, az erényekre (főként igazságosságra, →mértékletességre, ker. →okosságra) törekvés és a bűn kerülése az út. A követendő itt is Jézus Krisztus, "aki az Istennel való ~et nem tekintette olyannak, amihez ragaszkodnia kellett volna" (Fil 2,6). Akik képesek szeretetből magukra venni a Szolga alakját, mindig többet tesznek az ~ért, mint a jogok és kötelességek (sokszor) farizeusi méricskélői. **-Cs.I.-L.V.