🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kiválasztottság
következő 🡲

kiválasztottság: A rabbik ~-tanának állandó része az a fölfogás, hogy Izrael a Tóra által tartozik Istenhez. Míg a Szentírás az Isten és választott népe közti szövetséggel, annak tartalmával s a szövetségben élő nép történetével, addig a rabbinizmus elsősorban e szövetség külső jeleivel, a kiválasztás föltételeivel foglalkozott. A ~ot abban látták, hogy a →Tóra Izr-nek adatott, és Izr. készséget mutatott arra, hogy engedelmeskedjék annak. Az összes többi népeknek saját maguknak kell megalkotniuk törv-eiket, és az minden erőfeszítés ellenére fogyatékos marad a Tórához képest. A szöv. mindkét fél számára jogokkal és kötelezettségekkel jár, de Isten még a bűnös Izr-t sem hagyja el teljesen. Ezért az ÓSz folytatásaként a zsidóságban szilárd volt a meggyőződés, hogy Izr. tört-ét egészében Isten irányítja. Maga Isten az ura Izr-nek, míg a többi népek csak világi kir-ok, legföljebb angyalok alattvalói. - A rabbinizmus ált. tanítása, hogy a Tóra a többi népeknek is fölkínáltatott, de nem fogadták el. Mivel Izr. az egyetlen nép, mely magára vette Isten akaratának igáját, Isten egész teremtésének csúcspontja lett. A világot Isten Izr-ért teremtette, Izr. nélkül nem létezhet: „Isten a földkerekséget népéért teremtette” (Mózes mennybemenetele 1,12; vö. 4Ezd 6,55.59; 7,11). A hagyományhű zsidóságban ma is ált. a meggyőződés, hogy a ~ az isteni Tóra ajándékozásában áll, minden ember, mivel Isten képmása, a Tórára van rendelve, de Izr. a szövetség révén mint nép is Istenre alapszik. **

Schubert 1955:10.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.