Magyar Katolikus Lexikon > E > Egyház


Egyház (gör. ekklészia, lat. ecclesia): a II. Vatikáni Zsinat meghatározása szerint az Istennel való bensőséges egyesülésnek és az egész emberiség egységének hatékony jele és eszköze. Szentségi jellege van, azaz jele annak, hogy a Krisztusban végbement megváltás kegyelmei jelen vannak az egész emberiség számára, s egyúttal közli is ezeket a kegyelmeket. Az ~ egyszerre történelmi és természetfölötti intézmény, misztérium, melynek lényegét csak a hitben fogjuk föl. - Az ~ elnevezés a gör. küriakon, 'az Úr háza'-ból ered. Ezt vette át az ang. church, a holl. kerk, a ném. Kirche. A magyar ~ szó az egy = szent szó egykori jelentését őrizte meg; az ~ tehát 'szent ház', →templom. A lat. nyelvekben ált. a lat. →ecclesia, ill. a gör. ekklészia él tovább (→eklézsia). - I. Az ~ a Szentírásban és az egyházatyáknál. →egyházkép - II. Az ~ alapítása és rendeltetése. 1. Az ~ eredete egyrészt visszamegy Krisztushoz és az ap-okhoz, másrészt, mivel Krisztust az Atya küldte, az ~ eredete végső fokon a Szentháromságban keresendő: az Atya küldi Krisztust, Krisztus küldi ap-ait a Szentlélek által. Az ~ tehát az Isten akaratából Krisztusban megjelent kegyelmi rendet is hordozza. Az Atya a kiválasztottakat az idő kezdete előtt ismerte, és arra rendelte, hogy Fia hasonlatosságát öltsék magukra, s így Ő legyen az elsőszülött a sok testvér között (Róm 8,29). Elhatározta azt is, hogy az ~ban gyűjti össze azokat, akik Krisztusban hisznek. - 2. Izrael vallási közössége az ~ előképe volt. Az ÓSz népének és az egyes izr-knak Istennel megélt kapcsolata határozza meg Izr. pol. és teol. kialakulását: amilyen mértékben Izr. hisz Jahvéban, olyan mértékben lesz Isten népe a nemzetek között. Az úsz-i közösség úgy látja, hogy benne az Izr. bűne által újra meg újra veszélybe sodort meghívás végérvényesen beteljesedett. Ezért használhatja a megújított és igaz Izr. a régi Izr. tiszteletreméltó neveit: "Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, tulajdonomul kiválasztott nép vagytok, hogy annak dicsőségét hirdessétek, aki a sötétségből meghívott benneteket csodálatos világosságára" (1Pt 2,9). Az úsz-i írások Izr. ósz-i önértelmezésére, a →qahal Jahvéra nyúlnak vissza: Isten maga köré gyűjti népét (a Sinai hegyen), hogy hallgassák szavát, ahhoz igazodjanak és nagy tetteiért magasztalják őt. - 3. Krisztus az →Egyház hierarchikus felépítését az →apostolok kiválasztásával alapozta meg. Ők, a tizenkettő gyűjtik össze Isten új népét, amely az ósz-i 12 törzs küldetését folytatja és teljesíti be. Az ap-ok közül Krisztus kiemelte Simont, akinek (~a látható alapjának és fejének) a Péter, 'Szikla' nevet adta. Péterben és az ap-okban tehát már megalapozta az ~at. Az alapítás része, hogy ap-aival mélyebben megérteti messiási küldetését: beszélt előttük engesztelő szenvedéséről, haláláról és föltámadásáról, mígnem ap-ai tudatosan megvallják Messiás voltát (Mt 16,16; Mk 8,29). Oldó és kötő hatalmat adott nekik (Mt 18,18), amiben benne volt a törv-hozó és felelősségre vonó hatalom is; rájuk bízta tanításának terjesztését (Mt 10), s az utolsó vacsorán fölhatalmazta őket, hogy megüljék az áldozati lakomát, amelyet keresztáldozatának megjelenítésére rendelt. Követőinek az ap-ok által a kenyér és a bor színe alatt kell részesedniük áldozati testében és vérében, amelyet odaadott a bűnök bocsánatáért (Mt 26,26-29; Mk 14,22-25; Lk 22,19-20; 1Kor 11,23-26). Megígérte ap-ainak a Szentlelket, az Igazság Lelkét, aki elvezeti őket a teljes igazságra, s kinek erejében tanúságot kell tenniük róla (Jn 15,26). Föltámadása után megadott nekik mindent, ami hozzátartozott küldetésükhöz: föltárta előttük a jövendölés igazi értelmét (Lk 24,25), s hogy az Atyától kapott küldetését bízza rájuk (Jn 20,21). Ez a küldetés már a világhoz, minden teremtményhez szólt (Mt 28,19; Mk 16,15), és benne volt tanításának és kegyelmeinek továbbadása, s az Atya irgalmának kinyilvánítása a bűnök bocsánatával (Lk 24,47; Jn 20,21). Ap. munkájuk biztosítéka Ő maga maradt, amennyiben velük lesz a világ végezetéig, s jelenlétének zálogául kiárasztotta rájuk a Szentlelket (ApCsel 2,1-4). - 4. Krisztus az Isten teljes Szava, Igéje, aki üdvösségünkért jött, köztünk az Atyát képviseli, az Atyánál pedig minket. Üdvösségünk alapja az a szolidaritás, amelyet ő vállalt velünk: "Vétkeinkért halált szenvedett és üdvösségünkre feltámadt" (Róm 4,25). Benne az értünk való lét jutott kifejezésre, s ~ában is ezt állandósította. Az ~ föladata és értelme viszont az, hogy az általa hozott üdvösséget jelenvalóvá tegye az emberi közösségben, tanúsítsa, hogy Krisztus jelenlétében, tanításában és tetteiben elérkezett az →Isten országa, tanítása az üdvösség örömhíre (→evangélium), amit hittel kell fogadni. Krisztus →csodái nemcsak személye és küldetése mellett tanúskodnak, hanem az általa hozott kegyelmi rendet is jelképezik: Isten mindenhatóságával és irgalmával az ember felé fordult, hogy teljesedjék mindaz, amit a próf-k jövendöltek. Krisztus tehát meghozta a bűnök bocsánatát, és a benne hívők számára Ő lett az út és igazság, a föltámadás és élet. -

5. Az ~ nem arra rendeltetett, hogy különféle mozgalmak tevékenységi ter-e legyen, hanem hogy Krisztus eleven teste legyen a tanúságtételre. Konkrét tevékenységében azonban szükségszerűen kijelöli és rendezi a sokféle feladatot és szolgálatot, melyek mind egyetlen lpászt. tevékenységgé fonódnak össze; meghatároz bizonyos irányvonalakat és sorrendi elsőbbségeket (vö. CD 11, 30, 33; AG 22, 29). Kitartóan kell keresni a sajátos körülmények között a megfelelő módot, ahogy az evang. küldetés igazán eredményesen végrehajtható. E kívánatos koordináció főbb központjai: a római Sztszék, az egyhm-k, s a maga helyén a ppi konf. (vö. CD 11, 38). Ezek mellett különböző ter-eken megfelelő más közp-ok is vannak. - III. Az ~ egyszerre intézményes (hierarchikus, szervezett) és karizmatikus közösség, mert Krisztus így alapította. Rendelkezéseiben benne volt, hogy ap-ai valódi, szervezett vallási közösséget alapítsanak, amelynek ők a vezetői. Krisztus eme határozott intézkedése (Jn 21,25) és a Szentlélek kegyelmi ereje teszi az ~at egyszerre intézményes és karizmatikus közösséggé. Péternek átadta a megígért hatalmat, és kifejezetten rábízta nyájának gondját. Mivel a megváltás minden időkre szól, s mivel az evang-ot és a bűnök bocsánatát minden népnek hirdetni kell és a nyájnak mindig szüksége van pásztorokra, azért Péternek és az ap-oknak a küldetése folytatódik a világ végéig; és ez intézményi kereteket feltételez. - Az ~ mint intézmény hordozza a karizmát az emberiség számára, ezért az intézményt és a karizmát nem szabad úgy szembeállítani, mintha az intézmény a megmerevedést, a karizma a lendületet jelentené és hordozná. Krisztus a kegyelmet az intézményre bízta. Így megvan a biztosíték, hogy a tört-ével együttjáró terhek ellenére sem merevedik meg és nem veszti el erejét. - A misztikus test tagjai azt a hivatást kapják, hogy Krisztushoz, a főhöz igazodjanak, egyesüljenek vele a szeretetben és a kegyelemben. Ezt az egyesülést a Szentlélek vezeti és biztosítja. Így az ~ egyszerre látható, külső valóság, mert szervezete, tanítása, életközössége van, de egyben kegyelmi valóság is. Mint látható intézmény tanúskodik Krisztus mellett, hirdeti evang-át, ugyanakkor belső kegyelmi tartalmát is közölni képes az emberekkel. - Az intézményes ~ ereje mindenekelőtt az üldözések idején mutatkozik meg: zárt, relatívan homogén kultúrában egyesíti tagjait, és így őrzi a hagyományos hitletéteményt. Az üldözésmentes időszakokban jobban előtérbe kerül gyöngesége, pl. a más világnézetű csoportokkal való párbeszéd megszakításának, a gettószerű bezárkózásnak, s az újkori, majdnem kizárólag negatívnak ítélt fejlődéstől való elszakadásnak kísértésében. Ezek elkerülésére hirdette meg a II. Vat. Zsin. a kapcsolatok ~át, a szekularizált világgal, más vallásokkal és kultúrákkal, az ateizmus híveivel tartandó kapcsolatokra utalva. Eszerint a hit és az ~ részesül ugyan Isten örök, változhatatlan hűségében, de csak teremtményi módon, vagyis kitéve a változásnak, veszélyeknek, kérdéseknek és keresésnek. - Az ~nak Alapítója rendelése szerint nem önmagát kell keresnie, hanem az embert, hogy a kapott üdvösséget közölje vele. Feladata a szt szolgálat. Szentírási kifejezéssel élve, az ~ Isten vándorló népe, amely nemcsak Krisztus tanításából él, hanem abból a szeretetből is, amelyet ő hozott az Atyától és nekünk továbbadott. Az ~ ezt a szeretetet csak úgy hordozhatja, ha a világ javai nem kötik le és nem kell kiváltságokat védelmeznie, hanem olyan, mint a földi vándor, aki szegénységben menetel a végtelen értékek felé. A kegyelmi javakat csak kötöttségektől mentesen adhatja tovább. Egyúttal úgy van jelen a világban, mint kovász: fönntartja az örök élet reményét, s hirdeti az élet végső értelmét és célját. - Az →általános papság "intézménye" a keresztség és a bérmálás által minden hívőnek olyan küldetést és fölszentelést ad, mely által tevékenyen részt vesznek az ~ fölszentelt papjai által végzett, egyetemes istentiszt-ében, az Euch. ünneplésében. Joguk van a Krisztustól rendelt sztségekhez, amelyek megszentelik s arra késztetik őket, hogy egész életükkel megdicsőítsék Istent a világban. A próf. küldetésben úgy részesülnek, hogy eleven hitükkel és szeretetükkel tanúságot tesznek Krisztus mellett, s ebben a Szentlélek kegyelme segíti őket. Ők is hordozzák a Szentlélek ajándékait, a karizmákat, s azokat azért kapják, hogy a közösségnek javára legyenek vele (1Kor 12,17). - Isten új népének ált. papságára meghívást nyer mindenki, bármilyen nyelvhez v. fajhoz tartozzék, mert az istengyermekség adománya eltörli a természeti különbségeket (Gal 3,28). Az ~ nem zárkózhat magába, mert küldetése van az egész világhoz. Úgy dolgozik és imádkozik, hogy a világ egész gazdagsága beépüljön Isten népébe, az Úr testébe, a Szentlélek tp-ába, és így Krisztusban, a mindenség fejében az Atya megkapjon minden tiszteletet és dicsőséget. Az ~ tehát mint kultuszközösség teljesíti szentségi mivoltát. Állandó imájával és áldozatával Istent dicsőíti meg, s az Ő dicsőségét hirdeti azzal is, hogy szolgálja az embereket a kegyelem eszközeinek alkalmazásával, a szeretet parancsának és Krisztus követésének bemutatásával. - A látható ~ és a láthatatlan üdvösség összefüggéséből következik, hogy az ~ az üdvösség szükséges eszköze. Krisztus úgy alapította, mint üdvözítő akaratának a tört-ben megmutatkozó jelét. ~ára bízta a megváltás kegyelmeit, ezért az üdvösséget mindenki ennek a közvetítésével éri el, még ha nem is a látható ~ keretei között. Aki fölismeri az ~nak ezt a rendeltetését, az köteles az ~ tagjaként járni végig az üdvösség útját. Ebből kiindulva kell magyarázni az ~on kívül nincs üdvösség (→extra ecclesiam nulla salus) tételt. -

IV. Ikgr. A legkorábbi időktől kezdve ábrázolták mint Isten népét, az üdvösség intézményét és mennyei Jeruzsálemet (Róma, S. Pudenziana, apszismozaik). Leggyakoribb jelképei az egyházatyáknál tűnnek föl (úrnő, torony, az Ige menyasszonya, Isten ültetvénye, Isten népeit összegyűjtő város, mennyei Jeruzsálem, háló, szelíd galamb, hold, az üdvösség bárkája, templom stb.) Az ~ hajóként való ábrázolásain a kormányos Krisztus, az árboc a kereszt, az evezőknél az evangélisták (Lateráni múz., relief, 233). Az ~ hintó-képein (vö. Én 6,12) a hintót egyhatyák húzzák, kerekeit az evang-k gördítik, Krisztus ül benne Menyasszonyával, az ~zal (Párizs, St. Denis, üvegablak, Tiziano, Rubens). A karoling kortól előtérbe került az →Egyház és Zsinagóga képszerű szembeállítása. E képeken az ~ megszemélyesítője női alak hosszú ruhában, kezdetben fejkendővel, korona nélkül, nyitott kv-vel (Róma, S. Sabina, mozaik, 430 k.), később koronával, kehellyel és kereszttel. Rendszerint mint trónoló kirnőt, diadalmenetben v. harcban győztest ábrázolták. A barokk műv. is megőrizte ezt a győzelem-motívumot. - V. A világegyház statisztikája. 1991: a földnek 5.367.431.000 lakója volt. Ebből 3,2 milliárd nemker. és nem ismeri Krisztust. Legalább 277.000.000 vallotta magát vallástalannak v. közömbösnek. - A főbb vallások: ker-ek össz.: 1.834.324.000, ebből 944.578.000 kat.; mohamedán 959.432.000; hindu 749.400.000; konfuciánus 351.330.000, buddhista 341.570.000, zsidó 20.211.000, szikh 17.950.000, egyéb 816.114.000.

Földrészenkénti megoszlás:

               Lakos            katolikus        %

Afrika          664.913.000        92.078.000       13,85

Amerika      734.457.000       468.720.000       63,82

Ázsia        3.224.912.000        89.164.000        2,76

Európa        716.240.000       287.460.000       40,13

Óceánia         26.909.000         7.156.000       26,59

Összesen   5.367.431.000       944.578.000       17,6

A növekedés 1991:

                        Lakos               katolikus

Afrika          26.792.000            3.179.000

Amerika       10.809.000            7.456.000

Ázsia            75.848.000            3.152.000

Európa           2.332.000            2.166.000

Óceánia            412.000                125.000

Összesen    116.193.000            16.078.000

A kat-ok sz-ának növekedése 1989: 15.439.000; 1990:  22.154.000; 1991: 16.078.000, azaz 6.076.000-rel kevesebb, mint az előző évben. A szakértők egyelőre nem tudnak rá magyarázatot adni.

1990: a föld össz. lakosságának 17,68%-a, 1991: 17,60%-a volt kat.; Afrikában az arány az 1990-es 13,93%-ról 1991: 13,85%-ra csökkent.

Lelkipásztori ellátottság:

                   Püspökök az egyh-ban:

          egyhm-s   szerz.  bennszülött  külf.    össz.

Afrika      385       112          384        113       497

Amerika   906       676        1285        297     1582

Ázsia       395       182           477       100        577

Európa     614       818         1296       136     1432

Óceánia     70         38             69         39       108

Összesen   2370      1826       3511       685     4196

                 Papok létszáma

           és gyarapodása 1990-hez képest

            egyhm-s.       szerz.            össz.

Afrika    10.903 (+616)    9.865 (-247)    20.768  (+369)

Amerika   69.723 (+215)   48.993 (-381)   118.716  (-166)

Ázsia     19.502 (+703)   15.429 (+373)    34.931 (+1076)

Európa   155.670 (-642)   68.629 (+335)   224.299  (-307)

Óceánia    2.792   (+2)    2.525 (-116)     5.317  (-114)

Összesen 258.590 (+894)  145.441  (-36)   404.301  (+858)

              szerzetesek                katekéták

        testvérek       nővérek

Afrika    6.073(+110)   43.976(+1547)  264.114(+7211)

Amerika  18.855 (-86)  216.915(-3738)   26.916(-4481)

Ázsia     6.703 (+66)  113.967(+1840)   85.235(+1597)

Európa   28.091(-434)  442.125(+6223)      338   (+4)

Óceánia   2.462  (+2)   13.349 (-205)    6.457 (+225)

Összesen 62.184(-342)  875.332(-6779)  383.060(+4556)

A papok és lakosok, ill. kat-ok aránya

         pap/lakos        pap/kat.

Afrika   32.016(+734)    4.434(+76)

Amerika   6.187(+100)    3.948(+68)

Ázsia    57.181(+992)    2.553(+12)

Európa    3.179(+643)    1.282(+12)

Óceánia   5.061(+182)    1.346(+52)

Összesen 10.238(+359)    2.338(+35) G.F.-**

Molsdorf , W.: Christliche Symbolik der mittelalterliche Kunst. Lipcse, 1926. -  LThK VI:186. - Auer, J.-Ratzinger, J.: Kleine kath. Dogmatik. 1983. VIII. - Kirschbaum I:562. - A II. Vat. Zsin. tanítása Bp., 1975:42. (Lumen gentium) - Sachs 1980:109. - Schütz 1993:61. - RK 1993:748. - Fides 1993. X. 8.