Magyar Katolikus Lexikon > B > Bossuet


Bossuet, Jacques-Bénigne (Dijon, Fro., 1627. szept. 27.-Párizs, 1704. ápr. 12.): teológus, egyházpolitikus. - A tonzúrát már 1635: fölvette. 1640: Metzben knk. A dijoni jezsuitáknál, 1642-től Párizsban tanult. 1652. III. 16: sztelték pappá, V.16: teol. dr. Metzbe visszatérve buzgó lpászt. volt és az egyhatyákat tanulmányozta. 1659: kápt-ja Párizsba küldte udvari képviseletre. Ebben az időszakban mondta el híres prédikációit. 1669: Condom pp-e, 1670-80: a trónörökös nevelője, s mert a 2 hivatalt nem tudta összeegyeztetni, 1671: lemondott a ppségről. 1681. V.2: Meaux pp-e lett. Az egyhatyáktól merítve pp-eszményét, az egész egyh-ért érzett felelősséget, s a p. felé is volt javító szava. A p. és XIV. Lajos vitájában az utóbbi mellé állt, s az 1681. évi ogy-en a →gallikanizmus szószólójaként mutatkozott be. Szembeszállt a p-ság egyetemes primátusának és tévedhetetlenségének eszméjével. Hangsúlyozta a zsin-ok tekintélyét. A gallikán egyh. felfogása alapján közeledett a prot-okhoz, akikkel egyébként dogmatikus kérdésekben keményen harcolt. A →janzenizmust alapjaiban elvetette ugyan, de képviselőivel barátságban volt. 1699: védelmébe vette →Quesnelt, s →kvietizmusként üldözte →Fénelon tanítását. - M: Oeuvres compl. 1-31 köt. Párizs, 1862-66. Kiad. F. Lachat. - M-ul: A katholika hit tudomány pörben forgó tzikkelyeinek előadása. Nagyszombat, 1793. Ford. Döme Károly. - A katholikus hit tudománya azon ágazatának, melyekről visszavonások vagynak kifele. Vác, 1793. Ford. Bogyai Mihály.  **

LThK II:623.