Magyar Katolikus Lexikon > A > aradi káptalan


aradi káptalan, orodi káptalan: társaskáptalan a →csanádi egyházmegyében. Szt Gellért legendájának egyik szövegére hivatkozó vélemény szerint Szt István korában alapították a Szt György tiszt. épített monostorban; mások szerint III. Béla kir. alapítása. Juhász Kálmán, a csanádi egyhm. tört-írója egy hiányos okl. alapján II. (Vak) Béla korára, 1135-re keltezi. 1247 az első hiteleshelyi okl. dátuma. Kegyura alapításától a kir., melyet a Sztszék minden korban elismert. Az aradi prépság eleinte a csanádi pp., később az esztergomi érs. főhatósága alá tartozott prép-okat a 12. sz. végéig az esztergomi érs. erősítette meg, e jogot III. Ince p. 1202: átvette. Prép-ja (nem lévén főesp.) nem volt tagja a →csanádi székeskáptalannak. Az ~ tagjai nem tudni mikor hagytak föl a szerz. életmóddal; 1220 u. 60-nál több birtoka volt, melyek koszorúként vették körbe a székhelyet. 1380 k. szétválasztották a prép. és kápt. birtokait de egyes jószágokat azután is közös kezelésben hagytak, melyet a kápt. saját kebeléből választott dékánja igazgatott, aki a törv. előtt a testületet képviselte és rendet tartott a jobbágyok között. Ismertek 1269: Hencz, 1357: Pelios János, 1435: Széchenyi János. Alárendeltjük a gazdatiszt volt, 1380 u. a prép. és a kápt. külön gazdatisztet tartott. Közös jövedelmük a sójárandóság. Az ~ előtt →istenítéleteket is tartottak, Könyves Kálmán 1100 k. keletkezett törvénykv-ének 22. tc-e elrendelte, hogy istenítéletet csak ppség v. prépság székhelyén tarthatnak, a budai mellett az aradi ítéletekről tudunk. 1269: maradt fönn a kápt. legrégibb pecsétnyomója; az ~ hiteleshely volt kápt. isk-val. - Csanád első török ostromakor, 1550: székhelyéről vsz. Gyulára menekült. Karácsonyi szerint a prép., tp-a s vele együtt az ~ 1550: pusztult el; Márki szerint ekkori keltezésű utolsó kiadványa is. Juhász Kálmán hivatkozik egy 1552. VI. 18: kelt okl-re, mely Gyulai Gál Andrást egy Zaránd vm. részbirtokba iktatta. A török elől Aradról és Csanádról Gyulafehérvárra menekítették az iratokat. A kápt. megszünte után a prépság még megmaradt, 1566. VIII. 30: Gyula várának elestével minden jószága idegenekké lett - csak a prép. cím élt tovább. A csanádi egyhm. újjászervezésekor nem állították helyre. - A Szt Mártonról címzett ~ prép-jai 1197: Reinard (Richard); 1198-1202: S...; 1205-23: I. Gotfrid, kir. kancellár; 1225-27: Capucinus I. János p. kp. és alesp.; 1228-45: I. Albert kir. kancellár; 1245: II. Gotfrid; 1246: II. Albert; 1262: II. János (utána szerémi pp.); 1262-64: I. Benedek mester, alkancellár; szebeni prép.; 1267: Pál alkancellár; 1268-72: I. Benedek másodszor (1275-77: esztergomi érs.); 1272: Amadé (Omodeus) alkancellár; 1279, 1283: II. Benedek alkancellár; 1329: Péter; 1337: III. János Berendi; 1350, 1368: Péter; 1374: Miklós esztergomi knk.; 1431: György; 1520: Guthkeled Zokol Ferenc; 1553-55: Draskovics György jászói apát, aradi prép, pozsonyi prép.; 1557-78: Kucsilics Péter az utolsó, aki a prép. javait bírta, (1572: egri knk., 1578: egri szegyh. főesp., ppi h.); 1594: →Naprági Demeter egri prép. is; 1604-08: →Lépes Bálint győri őrknk. (1608: kancellár); 1611-25: →Dávid Pál ludányi apát; 1630: Egri Dénes; 1638: Senkvitzy Mátyás; 1648: Pozsgay Miklós dunaföldvári apát; 1666: Zichy György László jáki apát; 1699: gyarmati →Balassa Pál esztergomi knk.; 1715-21: karcfalvi br. →Mártonffy György; 1796-1811: →Sauer Kajetán gr.; 1856: →Schrott József; 1856: szakálosfalvi →Lengyel Miklós. 88

Lakatos 1881:34. - Századok 1989:3/4. sz. (Juhász Kálmán: Az ~ 1135-1552)