Lengyel, Tolna m.: plébánia a pécsi egyhm. szekszárdi esp. ker-ében. - Kk. tp-át Szt Márton tiszt-ére sztelték. A törökök 1526 u. elfoglalták. A 18. sz. elején ném. telepesek népesítették be. Závod fíliájából 1768: alapították újra, a Szt Márton-kpnát tp-má nagyobbították, a mai Avilai Szt Teréz-tp-ot 1861: építették. Org-ját (2/16 m/r) 1862: Komornyik Nándor építette, 1880: Unger Endre, 1935: az →Angster gyár átépítette. Kegyura 1880: Apponyi Sándor gr. Anyanyelve 1880: ném.; 1910: ném., m.; 1940: ném., m. - Filiája 2000: Kisvejke. Oldallagosan ellátja 1985-től Mucsfa lelkészséget, 1993-től Závod plb-át. - Plébánosa 2002: Lenner Jenő. - Lakói 1840: 600 r.k., 6 ev., 81 egyéb vall., össz. 687; 1910: 864 r.k., 2 g.k., 4 ev., 10 ref., 5 izr., össz. 885; 1940: 835 r.k., 6 ev., 2 ref., össz. 843. **

Schem. Qu. 1914:146; 1981:256. - MKA 2000:269.

Lengyel Gyula (*Bp., 1899): karnagy, zeneszerző. - A Nemzeti Zenedében Kaldivkó V. és Molnár I. tanítványa. Nagykanizsán s-kántor és katona karmester, utóbb Jászárokszálláson, Kispesten, 1927: Kecskeméten kántor. Hangversenyeken szólistaként, zene- és énekkarvezetőként szerepelt. - Zeneszerzeményei: F-dúr mise, Miatyánk, Ave Maria, Pásztorjáték zenei része, Csalogány. Operett 3 fv., Falugyöngye, falusi életkép, Cseresznyevirág balett (bemut. a kecskeméti, hatvani és székesfehérvári színház). 88

Molnár 1936:435.

Lengyel István (*Arad, Arad vm., 1876. aug. 18.): plébános. - A gimn-ot Aradon, a teol-t Temesvárt végezte, a bpi egy-en jogot tanult, 1899. I. 18: pappá szent. Nákófalván, Temesgyarmaton, Orsován, Apátfalván, Zsombolyán, Makón, Nagybecskereken és Szeged-Rókuson kp., 1910: Nagyjécsán, 1916. I. 1: Csákon plnos, 1917: esp. 1926: Magyarpécskán plnos, ahol a M. Párt díszelnöke. Tanügyi, szoc. és vallásos tárgyú cikkeket írt, az 1900-as évek elején a B. Hírl. munk. - Részt vett az Orsova és Vidéke és az Orsovaer Wochenblatt szerk-ében. 88

Schem. Csan. 1916:174. - Ki kicsoda? 1930:187. Arck. - Várady-Berey 1937:814.

Lengyel János (Gebe, Szabolcs vm., 1875. okt. 17.-Hajdúdorog, 1941. júl. 29.): g.k. igazgató. - G.k. papcsaládból származott, a tanítóképzőt Ungvárt végezte. 1895: Kántorjánosin, 1896: Hajdúdorogon tanító, 1924: ig., 1935: nyugdíjazták. Az egyhközs. világi elnöke. ~ és felesége, Szabó Mária fáradozásaikkal és adományaikkal lehetővé tették a baziliták és a bazilisszák hajdúdorogi letelepedését és ottani monostoraik fölépítését. P.I.

K-i Egyh. 1935:253. - G.k. Szle 1938. I. 23; 1941. VIII. 24.

Lengyel József (Szinérváralja, Szatmár vm., 1868. dec. 8.-Szinérváralja, 1933. márc. 28.): plébános, tanítóképzői igazgató. - A gimn. I-VI. o-át Nagybányán, VII-VIII. o-át és a teol-t Szatmárnémetiben végezte, 1891. IV. 19: pappá szent. 1891: Szinérváralján, 1894: Felsőbányán, 1894: Szatmárnémetiben kp. 1896: a szatmárnémeti tanítóképző tanára. 1898. XII. 17: a budai Paedagogiumban tört. és m. nyelv szakos polg. isk. tanítói okl-et szerzett. 1902. XI. 4: Csekén plnos, 1914. IX: tanítóképzői tanár és lelkiig., 1921. IX. 10: ig. 1923. IX. 1-1931. XII. 1: Szinérváralján plnos. - Cikkei: Bölcs. Folyóir. (1893: Az életerőről; 1895: Az állati és emberi lélek közötti különbségről; 1896: Az állati lélek megszűnéséről) - M: Giordano Bruno. Drámai költemény. Szatmárnémeti, 1899. - Valpó vára, v. a vihartépte sziklafészek. Tört. dr. 5 fv. Szinérváralja, é.n. (saját költségén) - Teleki Mihály. Szomorújáték 5 fv. Nagykároly, 1922. - Álneve: Antipirin (Iskola; M. Állam; Heti Szle). B.L.B.

Schem. Szat. 1904:424. - Szinnyei VII:1067. - Gulyás 1956:49. - RMIL III:366. - Monoki 1997:289.

Lengyel Júlia, IBMV (Teplic, vsz. Szepes vm., 1865.-Eger, 1946.): szerzetesnő. - 1880: lépett be Egerben az angolkisasszonyok r-jébe. 1883: el. isk., 1899: polg. isk. tanítói okl-et szerzett. Egerben, Kecskeméten és Bpen tanított. 1919-29: Egerben házfőn. - Petrovics Gyulával Egerben szerk. 1920: Az Angolkisasszonyok egri érs. r.k. tanítónőképző int. értes. az 1918/19-1919/20. isk. évről, 1921-22: Az Angolkisasszonyok egri B.M.V. int-ben lévő érs. r.k. polg. leányisk. értes. az 1919/20 és 1921/22. isk. évről c. kiadványokat. 88

Kiss 1993. (*Teplic, az 1872-i helynévtárban Szepes ill. Trencsén vm-ben is) - Értesítők 3:7318, 7471-72.

Lengyel Mária Magdolna, RSCJ (Bp., 1906. jún. 15.-Bécs, Au., 1988. okt. 11.): szerzetesnő. - Gimn. éretts. után mat-fiz. szakos tanári okl-et szerzett. Riedenburgban 1933. VII. 1: lépett a →Szent Szív Társaságba. Uo. 1936. III. 1: tette első, Rómában 1943. III. 5: örök fog-át. 1936: Pressbaumban (Bécs mellett) a növ-ek felügy-je, fr. tanár, majd a →Philippineumban gimn. tanár, h. ig., karvezető. 1949: a →Sophianumban h. gondnoknő, karvezető. 1950. VI. 18: a szétszóratáskor az egri gyűjtőtáborba vitték, VIII. 16: szabadult, Bécsbe menekült, X: mat-t tanított. 1952: Mont-Villargenne-ben (Fro.) a rendi főisk-n, 1953: Párizsban a növ-ek felügy-je, portás, majd Grácban mat-fiz. tanár, karvezető, tanácsos, kongregációs prefekta. 1966: Bécsben az egyetemista otthon vez-je. 1972: Grácban mat. tanár, h. főnöknő. 1975: Bécsben gondnoknő, a növ-ek kvtárosa, 1978: házfőnöknő, 1982: gondnoknő, kvtáros. r.k.

Lengyel Mihály Konstantin, szakállosfalvi (Sátoraljaújhely, Zemplén vm., 1858. júl. 1.-Jessup, Pennsylvania, USA, 1907. okt. 17.): g.k. lelkész. - Sátoraljaújhelyen és Ungváron tanult, 1878: belépett a jászói prem. r-be, onnan vették át a munkácsi egyhm-be. A teol-t Ungváron végezte, 1882. VII. 18: pappá szent., XII. 31: Csernohován, 1890. XII. 31: Sztavnán, 1896: Kosztrinán lelkész. 1901 k. kivándorolt az USA-ba, 1902: (már) Scrantonban (Pa., USA) a Mo-ról kivándorolt ruszinok papja. Híveiben igyekezett ébren tartani a m. hazához való ragaszkodást. - M: Ruthénekről. Stavna község múltja. Ungvár, 1899. (Klny. Kárpáti Lpk.) - Álnevei: Lubnai (Kárpáti Lpk.); Tihamér (Kelet);Verus (B. Hírl.). P.I.-88

Schem. Munkacs. 1896:220. - Szinnyei VII:1054.

Lengyel Miklós, szakállosfalvi (Bököny, Szabolcs vm., 1802. dec. 5.-Eger, 1889. okt. 10.): választott püspök. - A középisk-t Debrecenben és Miskolcon végezte. 1822: a Pázmáneum növ-e, 1825: a pozsonyi ogy-en Frimm János egri kápt. követ kísérője. 1826. III. 9: pappá szent., Makláron kp. 1827: az egri Foglarianum alig-ja, szem. pref. és teol. tanár. 1828: érs. titkár. 1830: az egyhjog és -tört. tanára. 1834: teol-ból drált. - 1843: Tar, 1847: Nagykálló plnosa, szabolcsi főesp. 1851: egri knk. 1873: érs. helynök, majd nagyprép., 1879: dulcinói vál. pp. - Jövedelméből több alapítványt tett. Az egri szegyh. Mária-kpnáját pazar fénnyel újjáalkotta. A bpi Rókus Kórház előtti Immaculata-szobrot ~ adományozta a városnak, a főv. díszpolgáraként halt meg; az egri baz. kriptájába temették. - Versei: Szépliteraturai Ajándék. (1823) - M: Zengzet a Bold. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása kihirdetése ünnepére. Eger, 1855. - Isten iránti szeretet példája Szt István... Pest, 1858. - Jézus valóságos Isten. Eger, 1864. - Szózat a 48-ik honvédzászlóalj zászlójának felszentelési alkalmára. Uo., 1872. - Utóda a dulcinói címen 1890: Márkus Gyula. 88

LBE:185. - M. Sion 1888:535. - Koncz 1892:153. - Szinnyei VII:1068. - Puskás 1980:70.

Lengyel Sándor (Deáki, v. Pozsony vm., 1950. szept. 17.-): plébános. - 1966: a galántai m. tannyelvű középisk-ban éretts., 1969-74: Pozsonyban a Cirill és Metód R.K. Hittud. Karon tanult. 1974: pappá szent., Rozsnyón, 1977: Kőhídgyarmaton, 1984: Barton, 1987: Bényben, 1989: Komáromfüssön kp., 1990: Felsőszelin plnos. A felvidéki m. hitélet egyik megújítója, Kőhídgyarmaton, Libádon fölújíttatta a tp-ot, Bényben a pléb-t és a Bényi kutacska búcsújáróhelyet, ahol 20 é. szünet után 1988. IX. 10: ismét sztmisét tartottak (1989: a búcsújárást újra betiltották). Falujában körmenetet tartott, mivel a lakosság m. népviseletben jelent meg, azt is betiltották, büntetésből helyezték Komáromfüssre. 1989-től a Csehszl./Szl. M. Néprajzi Társ. tagja, adatgyűjtője, adatközlője. 88

KKKP 1993:190. (649.)

Lengyel Zoltán (Gyergyószentmiklós, Csík vm., 1908. febr. 16.-Szamosújvár, 1964. okt. 8.): örmény katolikus apostoli kormányzó. - 1931: Gyulafehérvárt teol-t végzett, I. 24: Bécsben szent. pappá. S-lelkész Szépvizen. 1932: Bécsben örm. szert-t és nyelvet tanult, 1933: →Koghián ap. kormányzó titkára és lelkész Szamosújvárt. 1939. VII. 25: az utolsó erdélyi örm. ap. kormányzó, 1940. VI. 30: iktatták be. Sírja a szamosújvári örm. kat. temetőben. - Halála után az örm. szert. r.k. híveket az erdélyi egyhm. papjai gondozzák Erdély-szerte és a még létező gyergyószentmiklósi, szamosújvári, erzsébetvárosi örm. szertartású kat. pléb-kon. - Cikkei: A mo-i örm. katholikusok böjtjei (K-i Egyh., 1942:1. sz.) - Az örm. egyh. és az unió (uaz, 1942:9-10. sz.) 88

Jó Estét (Kolozsvár) 1939:174. sz. (Vajda Miklós: ~) - Arménia. 1992/1:2. - Jakubinyi 2004:59.

---

Lengyel Alfréd (Győr, Győr vm., 1908. szept. 5.–Győr, 1993. febr. 1.): levéltárigazgató. – Győrött éretts., közgada (?) okl. szerzett 1933. VII: Győrött kvtártiszt és tb. levtárnok. Levtáros szakvizsgák után 1940: Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vm. főlevéltárosa, 1949: „B”-listázták. 1957–74: nyugdíjazásáig a Győri Áll. Levtár/Győr-Sopron Megyei 1. sz. Levtár ig. – M: XVII. sz-beli m.nyelvű levelek Győr sz. k. város levtárában. Győr, 1940. – Pusztult falvak, eltünt helynevek Győr megyében. Uo., 1944. – A m. jobbágyság felszabadulása 1711–1848. Uo., 1948. – Győr megye tört-nek írásos emlékei 1001–1918. Uo., 1965. – U. az 1919–1945. Uo., 1978. – Mozaikok Győr tört-ből. Uo., 1983. – Bpen 1930: az UPOSZ szerk. biz tagja. 88

Viczián 1995: 177. (1893.) – Gulyás XVIII:197. – Győri életr. lex. 1999:209. Arck.