🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > amulett
következő 🡲

amulett, kabala (fr.): tárgy, melynek formája miatt oltalmazó vagy szerencsét hozó varázserőt tulajdonítanak. - Az európai nyelvekben a név a 18. sz: honosodott meg, vsz. a gör. mólü, 'varázs erejű növény' szóból a lat. amuletum közvetítésével. Nyomai a tört. előtti időkben is fölfedezhetők. A primitív népeknél használata a →mágiában és a →fetisizmusban gyökerezik. A →talizmánnal szemben láthatóan viselik (nyakban, kézen). Egyes formái évezredek óta élnek, pl. már az egyiptomiak rókaprémet akasztottak a bölcsőre. Az ókorban a kézzel mutatott füge fémből, elefántcsontból és korallból készített ~jét gonosz tekintetek ellen viselték. A →drágakő ~ek varázserejét vésetekkel próbálták növelni. A népi gyógyászatban a „hasonlót hasonlóval gyógyíts„ elv alapján a kígyónyelv méreg ellen, az állati epekő a kőbetegség ellen védő, a nyúlfog és a vakondláb a fogzást könnyítő ~. - A Szentírásban maga a szó nem fordul elő, de Izr-ben mindig viseltek ~ ként különféle ékszereket (Iz 3,18-23), így karikákat (Ter 35,4), holdacskákat és hasonlókat (vö. Iz 3,20); halottaik mellé is tettek ~ eket a sírba még a Makkabeusok idejében (2Mak 12,40) és a róm. korban is. A midianiták az állatokra is akasztottak ~ eket (Bár 8,21.26). Lehetséges hogy a köntös bojtjai ~ eredetűek (Szám 15,38-41; MTörv 22,12). - A Palesztinában folytatott ásatások során sok ~et is találtak. Három fő formájuk: a) figurális fajansz ~ek. Kr. e. 16. sz-tól Egyiptomból hozták be, v. idegen minták szerint maguk készítették. Az egyiptomi ~eken (bár viselőik ezt rendszerint nem is tudták) pl. Hórusz szeme, a törpe isten, Bész (Lachisból ismert) v. nőstény víziló volt látható; mások szt állatokat ábrázoltak. A félhold alakú ~ek K-i eredetűek voltak; b) →skarabeusz fajanszból v. féldrágakőből; c) átfúrt, hosszúkás csontdarabok. Kr. e. a 10. sz-tól Izr-ben váltak szokásossá. Lachisban karikákkal díszített darabokat találtak. Lehetséges, hogy buzogányt jelképeztek a gonosz hatalmak ellen fegyverül (→imaszíjak). - A kat. egyh. az ~et mint →babonát elítéli. **

LThK I:462. - BL:61.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.