Magyar Katolikus Lexikon > A > Averroës


Averroës, Ibn-Rosd Muhammed (Córdoba, Spo., 1126-1198): arab filozófus. - Teológiai, jogi, orvosi, matematikai és filozófiai tanulmányai végeztével bíró Sevillában, majd Cordovában. Barátja, Ibn Tofail filozófus bemutatta Juszuf kalifának, aki 1182: udvari orvosává tette Marokkóban. Élete végén ellenségei azzal vádolták, hogy az →iszlám kárára műveli az ókori tud-okat, s Jakub Almanzor kalifa Elisenába száműzte. - ~ korának több tud-ágát művelte; számos műve készült az orvostud., az asztronómia és a fil. témaköréből. - Ismert Arisztotelész-magyarázó. A magyarázatok 3 csoportját hagyta maga után: a nagy-, közép- és kiskommentárt, melyeket vázlatoknak v. parafrázisoknak nevezett. Ezek az Arisztotelész tömör szövegeinek megértésére irányuló értékes magyarázatok hamarosan kiszorították →Avicenna parafrázisait. ~ 1230 k. már a latinoknál is ismert szerző, aki erősen befolyásolta a ker. Ny-on az →arisztotelizmus kifejlődését; a skolasztikusok ~t kb. 1250-től egyenesen „a kommentátor”-nak nevezték. Befolyása 1270-től Aquinói Szt Tamás kommentárjai miatt részben gyengült. Számos írása csak lat. ford-ban maradt fönn. - ~ föltétlen érdeme, hogy érvényre juttatta Arisztotelész tanítását az araboknál. Nemcsak értelmezte és folytatta Arisztotelész életművét, hanem Metafizikáját ki is bővítette az újplatonizmusból kölcsönzött gondolatokkal. Az első és egyetlen, örök és szükségszerű ok létezését tanítja, aki a világegyetemet is teremtette, s szellemi erők és azok égi szféráinak segítségével mozgatja és kormányozza. Avicennával szemben vallja, hogy nincs valóságos különbség a létező existentiája és essentiája között. Szerinte az egész emberi nem egyetlen értelemmel rendelkezik (→monopszichizmus). Úgy véli, hogy az egyes emberi egyedek csak annyiban tekinthetők magasabbrendű állatoknak, amennyiben érzéki megjelenési formájuk tisztán eszközszerűen fejezi ki szellemi természetüket, és ez az intelligencia az egyedeknek azt az illúziót nyújtja, mintha gondolkodnának. Az emberi egyed halandó és mulandó, de az egyetlen értelem örökkévaló mind a jövőt, mind a múltat tekintve. - A fil-ok és teol-ok közötti nézeteltérés legyőzésére ~ fölállította azt a teóriát, hogy a gondolkodók 3 csop-ja létezik, s mindháromnak a →Korán alapozza meg létjogosultságát: vannak fil-ok, teol-ok és egyszerű hívők. Mindegyik csoportnak a maga ter-én kell működnie anélkül, hogy a magasabb osztály felé törekedne. Vsz. ez az elmélet ~ racionalista beállítottságának leplezésére szolgált. E fölfogásnak megfelelően a filozófus értelem a vallásról és teol-okról ezektől teljesen függetlenül ítélkezhet. ~ ezért számos ker. gondolkodó számára úgy jelenik meg, mint a racionalista ember típusa és a pozitív vallások ellensége. Neki tulajdonítják - nem megalapozottan - az ún. duplex veritas, a →kettős igazság elvét is. →averroizmus B.P.

VIL I:584. - LThK I:1143.