aventurin: (az ol. a ventura, 'véletlenül' szóból): kétféle ásványcsoportba tartozó drágakő. - 1. Az ~kvarc a tömött, vaskos szerkezetű kvarcféleségekhez tartozik. Kristályos szerkezete szemrevételezéssel nem észlelhető (ún. mikrokristályos szerkezet). Legtöbbször átlátszatlan v. esetleg áttetsző színe, zöld, szürkésszöld, ritkábban szürke, sárgás, pirosas, barna. 1970: áttetsző, jadeit színű ún. króm~t is találtak. A kvarcba beépült zöld krómcsillám- (fuchsit-)lemezkék fémes csillogása okozza az ún. ~-hatást. Az ~ elnev. utal az ~-effektus egykori észlelésének körülményeire: a 17. sz: a muránói üveggyárban a szilikátolvadékba véletlenül rézreszelék került. A megdermedt üveganyag aranyos, fémes csillogást keltett, ez az ~-effektus. (Ezt az üvegterméket Goldfluss néven ma is használják olcsó ékszerekben.) Az ~kvarc legfontosabb lelőhelyei: D-India, Ural-hg., Szibéria, Tanzánia. - 2. Az ~ földpát v. napkő ásványtani neve oligoklász ('kevésbé jól hasadó'; a földpátok ui. ált. jól hasadnak): 4 rész albitból (Na-földpát) és 1 rész anortitból (Ca-földpát) áll. A napkő színe vörösesbarna, barnásvörös, ritkábban aranybarna, ugyanolyan fénylő lapocskákat tartalmaz, mint az ~kvarc. A fémes csillogást a két hasadási iránnyal párhuzamosan beépült piros színű hematitlemezkék (= vérkő, vasszulfid) idézik elő. Lelőhelyei: Ural-hg., Szibéria, D-Norvégia, Kanada, USA. O.F.

Dudichné-Koch 1935. - Bruton 1970. - Gaal 1977. - Webster 1978. - Oberfrank-Rékai 1982. - Guhr 1986.