szigorú böjt (lat. ieiunium): a →böjt egyik formája. - Kezdetben a ~ napjain egész nap nem ettek semmit, kenyéren és vízen böjtöltek, később délig nem étkeztek. A 18. sz-ig napi egyszeri étkezés volt engedélyezve meghatározott időpontban, hús, tojás és tejtermék kizárásával. Ezután a ~ fokozatosan enyhült, előbb az ételek fajtáját, majd az étkezés számát tekintve. - ~i nap volt →hamvazószerda, minden nagyböjti péntek, a →kántorböjtök péntekje, karácsony, pünkösd és Nagyboldogasszony →vigíliája. - 1966-tól csak →hamvazószerdán és →nagypénteken van ~: tilos a hús, a nap folyamán egyszer szabad jóllakni, de megengedett 2 másik, csökkentett mértékű étkezés. Az ital, hacsak nem étel jellegű (pl. tej, leves) nem szegi meg a böjtöt. Megtartása a betöltött 18. évtől a megkezdett 60. évig kötelező. A fő étkezés áthelyezhető a megszokottól eltérő időpontra is. Fel vannak mentve a betegek, a terhes és szoptató anyák, s kik egy étkezés alkalmával csak keveset fogyaszthatnak, a koldusok, a megerőltető munkát végzők, az utazók, s azok a szellemi dolgozók, akiket a ~ akadályozna kötelességük teljesítésében. **
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.