Országh gyár, Országh Sándor és Fia Orgonagyár, 1861-1920(1934): Ifj. →Ország Sándor alapította Pesten. Telephelyei: 1864: Pest, Király u. 73., 1885: Bp., VI. Szondy u. 36., 1888: VI. Izabella u. 83., 1894: VI. Szondy u. 36., 1898: Rákospalota, Pázmány Péter u. 31-33. - Az első években 2-3-4 kisebb orgonát készített. Első nagy sikere az 1885. évi Bpi Országos Kiállításon bemutatott, a kecskeméti Nagytemplom számára készített 3/32 m/r orgonája volt, amelynek homlokzatát Czigler Győző műegyetemi tanár tervezte. Ezután az ~ egyre ismertebbé vált az országban, s évenként már 15-25 új orgonát állított fel. 1892: áttért a gőzgép-, 1894: az összes hazai orgonagyárat megelőzve a villamos meghajtásra. Az ~ jelentős középvállalat volt 30 lóerős, saját gőzgéppel üzemeltetett gépparkkal, 20-30 munkást foglalkoztatott. - A gyár kezdetben mechanikus csúszkaláda, 1891-től mechanikus kúpláda, 1899-től pneumatikus kúpláda v. pneumatikus táskaláda szerkezetben készítette orgonáit. - Az ~ 1898: Rákospalotára költözött, az alapító öccse, O. László kivált az üzemből. - Az ~ kitüntetései: 1884: Császári és királyi udvari szállító; 1885: a Bpi Orsz. Kiállításon nagy díszokl. (első díj) és Ferenc József lovagrend; 1904: veszprémi kiáll-on aranyérem (első díj); 1906: kassai kiáll-on díszoklevél (első díj); 1911: lugosi kiáll-on díszoklevél. - Az alapító 1908: két fiának, Imrének (Pest, 1873. jan. 29.-Tobolszk, 1918.) és Lászlónak (Bp., 1878. jún. 17.-Bp., 1945. márc. 27.) adta át a rákospalotai gyár vezetését. - A gyárat az örökösök 1920: eladták. Ekkor Országh László vezette az újonnan vásárolt kis orgonaműhelyt (Rákospalota, Fóti út 3.), ahol már csak pár orgonakészítő dolgozott. - 1921: az orgonagyár részvénytársasággá alakult. 1931-34: Országh László Schaefer Ágostonhoz (1884-1965) társult és Országh és Társa néven működött. Végül a gazd. válság teljesen tönkretette az egykor jóhírű orgonagyárat. - Az ~ működése folyamán kb. 600 új orgonát épített. Hangszereit nem látta el opus-számmal, 1899: adott ki termékeiről jegyzéket. - Az ~ nevezetesebb hangszerei: 1879: Bp-Ferencváros, Plébtp. (2/18 m/r); 1885: Kecskemét, Nagytemplom (3/32 m/r); 1890: Csorna, Nagyboldogasszony-tp. (2/18 m/r); 1896: Szabadka, Szt Rókus-plébtp. (2/22 m/r); 1901: Rákospalota, Főplébániatemplom (2/24 m/r); 1906: Újpest, Főplébániatp. (2/21 m/r); 1913: Pozsony, Ref. tp. (2/17 m/r). So.F.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.