mariánus ferences rendtartomány, mariánusok, Szűz Máriáról nev. Ferences Rendtartomány (lat. Provincia Hungariae Sanctae Mariae Ordinis Fratrum Minorum): a →Kisebb Testvérek Rendjének egyik magyar rendtartománya. - Az első mo-i ferences ktorok a ném. prov-hoz tartoztak. 1239: a róm. ált. kápt. e rtart-t fölosztotta és megalapította a Provincia Hungariae-t (Magyarországi Rendtartomány), mely a konventuális minorita szellemben élt. Az 1339 u. Mo-ra betelepedett boszniai ferencesek honosították meg az obszerváns irányzatot, s 1417: a konstanzi zsin. jóváhagyta a 2 önálló m. prov-t, az obszervánsokat és konventuálisokat, s ez utóbbit Provincia Hungariae Conventualiumnak nevezte. E konventuális minoriták konventekben éltek, p. engedéllyel enyhítettek az eredeti regula szegénységi szabályain: örök alamizsnaként elfogadtak évi jövedelmeket és ingatlanokat, melyeknek birtokosa a Sztszék volt. 1454: →Igali Fábián provinciális az egri kápt-on elfogadtatta a reformált ferencesek szabályzatát, s a rtart. neve Provincia Hungariae Conventualium Reformatorum lett. 1517: a prov. csatlakozott az obszervánsokhoz, s 1523: a burgosi ált. kápt-tól a szalvatoriánusok rtart-ával szemben a Provincia Hungariae Sanctae Mariae, a ~ nevet kapta. 1659: Provincia Reformatának nevezték el, mert a 4 obszerváns ág közül a reformáltak szabályzatát fogadták el. XIII. Leó p. 1897. X. 4: a 4 obszerváns ágat (Familiae Observantium, Reformatorum, Excalceatorum, Recollectorum) Ordo Fratrum Minorum néven egyesítette, a m. prov. pedig a ~ nevet kapta. Az egyesített r. új szabályzatát nem minden konvent fogadta el, az engedetleneket ált. kihalásra ítélték. - 1526 előtt alapított konventek: 1228: Esztergom, Eger, 1238: Nagyszombat, 1239: Varasd, 1240: Pozsony, 1247: Buda (Nyulak szigete), 1248: Nyitra, 1250: Székesfehérvár, majd Pest, Várad, Győr, 1260 előtt Pécs, Zágráb, 1270: Buda (Vár), 1289: Segesd, 1300: Bács, majd Trencsén, 1301: Bánmonostora, Győr, Óbuda, Szeged-Alsóváros, majd Sárospatak, majd Szigetvár, Verőce, 1314: Okolicsnó, majd Nasica, 1327: Lippa, 1328: Szatmárnémeti, majd Telegd, 1340: Sopron, Tadva, Tempti, majd Beregszász, Szepesvár, Szepesváralja, 1351: Szemenye, 1353: Újlak, 1360: Szávaszentdemeter, 1370: Aracsa, Szászváros, majd Nekcse, 1377: Ludbreg, 1393: Falkos, majd Keszthely, Marosvásárhely, Kostanjica, Léka, Pozsega, Vasvár, 1409: Lőcse, 1410: Nagyeng, Nagyolaszi, majd Kismarton, 1450: Kassa, Rednek, 1452: Szécsény, 1472: Perény, 1480: Varannó, 1490: Szeben, 1497: Pókafalva, Zenta, Zudlak. - 1526 u. a törökök elpusztították a bácsi, bánmonostori, budai, óbudai, jászberényi, nyulak-szigeti és zentai konventet. 1530: Szebenből és Szepesből, 1552: Egerből a lutheránusok űzték el a ferenceseket, de Budán Szolimán befogadta őket. 1614: a törökök és a reformáció pusztítása következtében csak a pozsonyi, soproni, varasdi és ormosdi konvent létezett. - 1626: kezdték az újabb konventalapításokat: Érsekújvár, 1635: Pruszka, 1641: Németújvár. 1655: a ~ból kivált a szlavóniai →ladiszlaiták prov-ja, és megmaradt Érsekújvár, Nyitra, Pozsony, Sopron, Szombathely konventje. - Kérdésessé vált, hogy a törököktől visszafoglalt ter-ek konventjei melyik prov-hoz tartozzanak. 1685: a tart. kápt-on elnöklő rfőn. elrendelte, hogy É-Mo-on a →szalvatoriánus ferences rendtartomány, D-Mo-on a ~ népesítse be a konventeket. A további vitákat 1689: Lazari Antonio kommisszárius döntötte el: a beckói és pruszkai konventet átadatta a szalvatoriánusoknak, tőlük viszont a ~nak adta az esztergomi, pesti és sümegi konventet. A döntést I. Lipót kir. 1690. IV. 12: megerősítette. - Az →abolíció a ~t is sújtotta. II. József 1781: betiltotta a novíc-ok fölvételét, az ált. kápt-on való részvételt és a rfőn-kel való kapcsolattartást. 1783: a rtart. 82 növ-ét a budai ált. szem-ba rendelte. 1786: lefoglalta a tp-ok és alapítványok tőkéjét, VII. 22: az esztergomi Szt Kereszt, a budavári Szt János, a szentantali és szentkatalini, 1787: a kismarton-kálváriahegyi, soproni és győri, 1788. IV. 16: a keszthelyi és mesztegnyői konventeket oszlatta föl. 1789: megtiltotta a koldulást, s az öreg ferenceseknek is nyugdíjat állapított meg. - 1790: az abolíciós törv-eket a kir. visszavonta. A növ-ek visszatértek a prov. tanulmányi házaiba, 1791: 24 novíc-t vettek föl. - 1897: nem minden konvent fogadta el a reformot. Ezért 1898. VII. 4: a rfőn. fölállította a Nagyszombati Kommisszariátust, melyhez a malackai, nagyszombati, székesfehérvári, szombathelyi és a szalvatoriánus szakolcai konvent tartozott. 1900. III. 7: a mo-i ferences rtart-ok rendezésekor az andocsi, boldogasszonyi, búcsúszentlászlói, érsekújvári, esztergomi, kismartoni, komáromi, malackai, nagyszombati, németújvári, nyitrai, pápai, pesti, pozsonyi, simontornyai, sümegi, székesfehérvári, szentantali, szombathelyi és veszprémi (korábban is mariánus) konvent mellé sorolták a föloszlatott szalvatoriánus prov-ból a beckói, galgóci, körmöcbányai, okolicsnói, pruszkai, trsztenai és zsolnai; a szintén föloszlatott ladiszlaita prov-ból a nagyatádi rezidenciát, a nagykanizsai és segesdi; az újjászervezett kapisztránus prov-ból pedig a simontornyai konventet. - 1920: a ~é maradt az andocsi, búcsúszentlászlói, esztergomi, felsősegesdi, nagyatádi, nagykanizsai, pápai, pesti, sümegi, székesfehérvári, szombathelyi és veszprémi konvent. 1925: Zalaegerszegen, 1941: Nagykanizsán és Kapuvárott, 1947: Káptalanfüreden új rházat alapítottak. Az Elnöki Tanács 1950/34. sz. rendelete a ~ működési engedélyét megvonta.

1989 után a ~ központja a pesti rendházban van. Sch.F.

Nagy Béni: A Marianus ferencesek 1790-től az 1822-i nemz. zsin-ig. Bp., 1914. - A Szűz Máriáról nev. Mo-i Ferences Rendtart. szokásainak és rendelkezéseinek foglalata. Pápa, 192?.

Rendi statisztika 1834-1949.

	1834:	1864:	1905:	1917:	1936:		1949:
Konvent	13	19	28	28	14		13
Rendház	3	1	1	1	2		3
Páter	233	181	103	119		83	137
Testvér	100	106	105	103	111		101
Klerikus	95	76	41	42	61		34
Plébánia	-	-	13	13	8		8
Hívők	-	-	55.915	57.815	57.276		42.629
Iskola	-	-	27	33	21		40
Diákok	-	-	11.159	13.577	9333		7210
Harmadr.	-	-	-	6800	2368		12.650