Kármel (héb. 'gyümölcsös'): 1. hegység a Földközi-tengernél (Jer 46,18), 20 km hosszú hegyhát a Földközi-tenger és Jiszreel síksága között (1Kir 18,42-46), a Kison-patak mellett (18,40), Aser törzse örökrészének déli határánál (Józs 19,26). - Legmagasabb pontja 552 m. Arab neve Dzsebel mar Eljas ('Illés hegye'). A település első nyomait a kőkorszakból mutatták ki; barlangjaiban 25 egész csontvázat és sok egyéb antropológiai szempontból értékes töredéket találtak. Tuthmószisz listáján a ~ előhegye szent hegyfokként szerepel, ami régi kultuszra enged következtetni, →Baalnak v. magának a hegynek tiszteletére. A 4. sz: Zeusz szt hegyének nevezték. A tiruszi Baal papjai a ~en áldoztak isteneiknek. →Illés próf. a ~en mutatta be a Jahve igaz istenségét igazoló áldozatot és ölte meg Baal papjait (1Kir 18,19-46). A régi kultikus hely a monda szerint az el-Muhraka sziklateraszon volt. Illés barlangját a jelenlegi ktor alatt, ill. altp-ában mutatják a látogatóknak. Egy ideig →Elizeus is lakott a ~en (2Kir 4,23-25). - A ~ nem bővelkedik vízben, ezért nyaranta kopár, kiaszott, tavasszal azonban virágdíszbe öltözik; erre utal Iz 35,2; és az Én 7,6 dicsérete. Alacsony tölgycserjések, vadolajfák és pineák váltakoznak rajta. A ciszternák, az olaj- és szőlősajtók a ~ termékenységének tanúi, sivársága nagy szükség és pusztulás jele (Iz 33,9; Ám 1,2; Náh 1,4). - 2. város Júda földjén, DK-en (Józs 15,55). 1Sám 15,12: Saul emléket állított; 25,2.5.7.40: →Nabal lakóhelye; 30,29: a városok listáján; 2Sám 23,35 =1Krón 11,37: Dávid egyik bajnokának, Hecrainak hazája; ma el-Kirmil, Hebrontól 11 km-re D-re, jelentős romokkal. A. Jepsen az említett helyeken vidéket tételez föl, ahol a fő település Maon. - 3. A →kármeliták egy-egy házának neve azon az alapon, hogy a 12. sz: a ~ remeték lakhelye lett, akik később rendbe tömörültek →Kármelhegyi Boldogasszony védelme alatt. **
BL:932.
Kármel, Bp., 1989-: a Magyar Sarutlan Kármelita Rendtartomány értesítője. - Megj. évente 11x. Főszerk. Gergelyffy András János. Szerk. a Világban Élő Kármel (VÉK) Munkás Szt Józsefről nev. Budai Közösség. Kiadó: Teréziánus Kármel Szt István királyról nev. M. Rendtart. 88
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.