Egyházi Állam, Pápai Állam, Szent Péter Öröksége, 756-1870: a pápák világi fejedelemsége. - 1860: ter-e 41.187 km², 3.125.000 lakos. Határai: Lombard-Velencei Kirság, Toszkanai és Modenai Hercegség, Adriai-tenger, Nápolyi Kirság, Földközi-tenger. Részei: a róm. dukátus, 6 legáció (Bologna, Ferrara, Forli, Ravenna, Urbino-Pesaro, Velletri), 13 delegáció (Viterbo, Civitavecchia, Orvieto, Ancona, Macerata, Fermo, Ascoli, Camerino, Perugia, Spoleto, Rieti, Frosinone, Benevento). 1789-ig része volt az avignoni és a venaissini grófság. - Az ~ eredetét a kk. hagyomány Nagy Konstantinra vezeti vissza, aki e szerint I. Szilveszter p-nak ajándékozta egész Itáliát (→Donatio Constantini). Kétségtelen, hogy a pápák már a →keresztényüldözés korában jelentős ingatlanok fölött rendelkeztek. 313 u. a cs-ok, lovagi és szenátori családok oly bőkezűen adtak ter-eket a p-knak, hogy a 6. sz. végén a p. birtok összter-e már kb. 85 mf², jövedelme több mint 6 millió arany márka volt. A birtokok többsége Rómában és környékén, kisebb részei Korzika, Szardínia, Szicília szg-én, D-Galliában, Isztriában és Afrikában volt. A kedvező anyagi helyzet tette lehetővé a p-k széleskörű szoc. és védelmi tevékenységét, s a Ny-Római birod. bukása után (476) Itália uralkodójának feladatkörét kezdték betölteni, de a patrimoniumoknak nev. birtokok a bizánci cs-ok fennhatósága alá tartoztak. A →képvita idején a rómaiak elűzték a bizánci helytartót, s 727: II. Gergelyt elismerték világi uruknak is. Luitprand longobárd kir. Sutri, 742: Amelia, Orta, Bomarzo és Bieda várost ajándékozta a p-nak. Aistulf kir. azonban Rómát is meg akarta hódítani, ezért III. István Kis Pipin frank kir-hoz fordult segítségért. Pipin legyőzte a Aistulfot, s az elhódított ter-ekből 756: a róm. dukátust, a ravennai exarchátust és a Pentapolist (Ancona, Fano, Pesaro, Rimini, Sinigaglia városokat) ünnepélyesen Szt Péter ap-nak adományozta, s ezzel megalapította az ~ot. A p. fölszabadult a K-róm. cs. fönnhatósága alól, szuverén uralkodó lett, minek jeleként a p. okl-ekből elmaradt a cs. uralkodási éveihez igazodó keltezés. I. Adorján (772-95) saját pénzt kezdett veretni. - Nagy Károly megsemmisítve a longobárd birod-at 774, 781, 787: megerősítette és Toszkana egy részével növelte atyja adományait. III. Leó (795-816) hűséget esküdött Károlynak, s hódolata jeléül kezébe adta Szt Péter sírjának kulcsait, 800. XII. 25: cs-rá koronázta. Károly mint róm. cs. a róm. népet hűségesküre kötelezte, s a legfelső bírói hatalmat magának tartotta fenn. Az ~ függésbe került a cs-tól: a 824: kiadott Constitutio Romana szerint a p. tisztviselők (duces) alá voltak rendelve a cs. megbízottaknak (missi), s a p-nak népével együtt hűségesküt kellett tennie a cs-nak. A cs. fennhatóság nem bizonyult maradandónak: Szt I. Miklós (858-67) p. már teljesen szuverén volt, s 875: Kopasz Károly le is mondott az ~ fölötti joghatóságról. - A frank birod. fölbomlását a →sötét század követte: Róma környékét a p-k rokonai foglalták el, a ravennai exarchátus és a Pentapolisz apró birtokokra szakadva a ravennai érs. hűbérese lett. Ennek Nagy Ottó vetett véget azzal, hogy 962: visszaállította a cs-ságot, koronázása után megerősítette Pipin és Nagy Károly adományait, sőt növelte a spoletói és beneventumi hgséggel, s az araboktól visszahódítandó Szicíliával. Valójában 1000 k. az ~ csak a →Patrimonium Petrire korlátozódott, Beneventum IX. Leó (1049-54), Spoleto II. Viktor (1054-57), a kibontakozó nápoly-szicíliai kirság II. Miklós (1059-61) idején került az ~hoz. →Matild toszkán őrgrnő Szt VII. Gergelyt tette meg örökösévé. Ebből hosszú küzdelem következett, mert Toszkanára a cs-ok is igényt tartottak. - Az ~ a 12. sz. elején ter-ileg már nagy volt, de belső életét családok hatalmi harcai és demokratikus mozgalmak (→Bresciai Arnold) zavarták. Határait III. Ince (1198-1216) visszaállította, lakóitól engedelmességet követelt, a róm. cs. prefektust és a tanácsot maga alá rendelte. IV. Ottó 1201. VI. 8: a neusi szerződésben elismerte a p. igényét Matild örökségére, s az ~ határait kb. az 1860. évi állapotban vonta meg. - II. Frigyes cs. hódító szándékával szemben az ~ szövetkezett az itáliai városokkal. A Hohenstaufok bukása után a p. visszakapta régi birtokát, melyet III. Fülöp fr. kir. 1273: Venaissin grófságával növelt. A neusi szerződést Habsburg I. Rudolf 1275: megerősítette, 1279: itáliai városait feloldotta hűségesküjük alól és a p-nak adta. Rudolf lemondása után a guelfek és ghibellinek pártharcai következtében az ~ városaiban egy-egy család került uralomra (pl. Ravennában a Polenta, Riminiben a Malatesta, Urbinóban a Montefeltre család). - Az →avignoni fogság idején VI. Kelemen p. 1348: megvásárolta Avignont. A p-k távolléte teljes anarchiát váltott ki az ~ban (Cola di Rienzo). →Albornoz bíb. 1355 k. újjászervezte az ~ot: 100 vikariátusra osztotta, a fontos hivatalokból kizárta a nemességet, a p. rendeleteket és városi statutumokat törvénykv-be gyűjtötte, mely 16. sz. felülvizsgálata után Constitutiones Aegidianae c-en 1870-ig érvényben volt.
- A →nyugati egyházszakadás ismét lehetetlenné tette a fejlődést. XII. Gergely 1408: pénzzavarában Rómát és az ~ot 25.000 aranyforintért eladta László nápolyi kir-nak, mire László 1409: megszállta az ~ot és bevonult Rómába. V. Sándor és XIII. János háborút viselt ellene. V. Márton 1420: Johanna nápolyi kirnő segítségével tudta visszaszerezni az ~ot. - A →nepotizmusnak az ~ot fölbomlással fenyegető veszedelmét II. Gyula (1503-13) hárította el, aki győztes csatáival lényegesen növelte az ~ ter-ét. XIII. Gergely (1572-85) egységesítette a kormányzást, V. Sixtus (1585-90) pénzügyi reformot hajott végre, s leszámolt a rabló bandákkal. VIII. Orbán (1623-44) újjászervezte az államtitkárságot. Ezeknek köszönhetően az ~ a 17-18. sz: nyugodt belső életével a tud-ok és műv-ek nagy támogatója lett. - 1791. IX. 14: az alkotmányozó gyűlés Fro-hoz csatolta Avignont és a venaissini grófságot. 1796: Napóleon megszállta az ~ egy részét, 1797. II. 19: a toletinói békében Ferrarát, Bolognát és Romagnát a →Cisalpin Köztársasághoz csatolták. 1798: a Rómát megszálló Berthier tábornok az ~ot közt-gá nyilvánította, II. 20: a Fr. Közt-hoz csatolta. 1800: Napóleon mint I. konzul a toletinói békében megvont határok között visszaállította az ~ot. 1808. IV. 2: Urbinót, Camerinót és Maceratát, 1809. V. 17: a többi tart-t, 1810. II. 17: magát Rómát is Fro-ba kebelezte. A →bécsi kongresszus 1815: Avignon, Venaissin és a ferrarai legáció kis részének kivételével az ~ot visszaállította. - A köv. évtizedekben az egységes Itália mozgalmai támadták Szt Péter Örökségét. XVI. Gergely (1830-46) a régi rendet próbálta fönntartani, IX. Pius (1846-78) megszüntette a katonai hatalmat, korlátozta a rendőrséget, amnesztiát adott a pol. foglyoknak. 1847. IV. 19: létrehozott egy népképviseleti tanácsot. A párizsi forr. hírére 1848. III. 14: új alkotmányt adott: 2 kamarás ogy-t tervezett (az egyiket a p. kormány nevezi ki, a másikat a nép választja; a megszavazott törv-javaslatokat a bíb. konzisztórium felülvizsgálja és szentesítésre a p. elé terjeszti). A nép követelni kezdte, hogy a p. üzenjen hadat Au-nak, mely ellen a p. IV. 29: tiltakozott. A liberálisok kívánságára kinevezett Pellegrino Rossi min-elnököt XI. 15: meggyilkolták. A nép a p-t demokrata minisztérium fölállítására kényszerítette, ezért IX. Pius XI. 25: Gaetába menekült, s XI. 27: érvénytelenítette az új kormány rendeleteit. A képviselőház ideigl. kormányt nevezett ki, mely XII. 29: alkotmányozó gyűlést hívott össze. A gyűlés a p. kiközösítés ellenére 1849. II. 5: összeült és II. 9: 120:23 arányban kikiáltotta a róm. közt-ot. A p. tiltakozott és a kat. hatalmak beavatkozását helyezte kilátásba. A közt. 10.000 önkéntest küldött Albert Károly piemonti kir. segítségére. III. 23: Radeczki Novaránál legyőzte a szárdokat, ami megpecsételte a közt. sorsát is. Az alkotmányozó gyűlés diktátori hatalmat adott 3 tagjának. Közben Fro., Au, Spo. és Nápoly megegyeztek a p-val a fegyveres beavatkozásról. Oudinot fr. tábornok IV. 5: Civitavecchiánál 9000 katonával partra szállt, s Róma alá vonult. Sikertelen tárgyalások után VI. 5: ostromolni kezdte a várost, VII. 3: bevette. VII. 15: egy 3 bíb-ból álló biz., a "vörös triumvirátus" megkezdte a helyreállítást. Az alkotmányozó gyűlés tagjait 15-20 é. börtönre ítélték, újra működni kezdett a titkosrendőrség és szigorúan megbüntették a törv-szegőket. IX. Pius 1850. IV. 12: fr. katonák fedezete alatt visszatért Rómába. Az ~ban rendőri abszolutizmus lépett életbe. - 1859: az osztr-ol-fr. háború kezdetén az ~ semlegességet jelentett be, de a legációk elszakadtak és Victor Emmanuel szárd kir-hoz csatlakoztak, aki e tart-ok élére ideigl. kormányt nevezett ki. Garibaldit főparancsnokká tette, s nemzgyűl-t hívott össze, mely IX. 1: kimondta a legációk egyesítését a szárd kirsággal. Ezt 1860. III: meghamisított népszavazással szentesítették. Közben Garibaldi meghódította Nápolyt és Szicíliát, s miután létrehozták az összeköttetést É- és D-Itália között, az ~ ter-ének 3/4-ét, lakóinak 4/5-ét elvesztette. IX. Pius uralma csak a Patrimonium Petrire korlátozódott (róm. dukátus, velletri legáció, civitavecchiai, viterbói, frosinonei delegáció, 12.803 km², 692.100 lakos). Az ol. nemzeti párt Rómát tekintette főv-ának, ezért Garibaldi 1862: sikertelen kísérletet tett elfoglalására.
1864. IX. 15: Fro. és Olo. megegyezett, hogy a fr. csapatok 2 év alatt elhagyják az ~ot. Amint ez 1866. XII: megtörtént, önkéntes csapatok indultak Róma "fölszabadítására". E hírre egy fr. hadosztály szállt partra, s velük a p. hadsereg XI. 3: Mentana mellett megverte Garibaldi seregét. 1870. VIII: a fr-ném. háború kitörésekor a fr. csapatok elhagyták az ~ot. IX. elején Victor Emmanuel engedélyt kért IX. Piustól, hogy a kir. csapatok az orsz. nyugalma érdekében megszállhassák az ~ot. A p. ezt IX. 11: elutasította, ezért az ol. csapatok minden oldalról benyomultak az ~ba. IX. 16: elfoglalták Civitavecchiát, IX. 19: megostromolták Róma falait, IX. 20: a p. utasítására a p. sereg beszüntette a védekezést. X. 2: népszavazás döntött (133.681 szavazattal 1507 ellenében) arról, hogy a város egyesül az ol. kirsággal. X. 9: a kir. rendelettel föloszlatta a p. hadsereget és elbocsátotta a p. hivatalnokokat. A p. mellett csak a →Svájci Gárda és az udvari tisztviselők maradtak. IX. Pius 1870. XI. 1: kiközösítette mindazokat, akik részt vettek az ~ annexiójában. - 1871. V: az ún. kezességi törv-ben az ol. kormány kísérletet tett a helyzet rendezésére: a p. személye sérthetetlen és szuverén államfő, követeket küldhet és fogadhat, felségterülete a Vatikán, a Laterán és a castel-gandolfói kastélyok, évente 3.225.000 líra illeti meg. A p. az ajánlatot nem fogadta el, s a fölkínált támogatás helyett a hívők →péterfilléreire hagyatkozott. Utódai továbbra is fönntartották az ~hoz való jogukat, s az ebből fakadó →római kérdést 1929. II. 11: a →lateráni szerződés oldotta meg. →Vatikánvárosi Állam **
Pallas V:755. - KL I:489. - EC XI:1272.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.