Balázs-járás: Szt Balázs pp. napján tartott adománygyűjtő és köszöntő jellegű népszokás. - A legelső ismert m. nyelvű ~ a 17. sz-ból való, a gyöngyösi kvtárban őrzött egyik kv. védőlapján örökítették meg. A 18. sz. békésebb viszonyai között, az iskoláztatás lassú föllendülésével a hagyomány újjászületett. Mivel isk-mestereink a műveltebb Felső-Mo-ról származtak, föltehető, hogy e szokás szláv eredetű. „Bolond dolog - írta 1711: az ev. Bárány György - a mi magyaraink közt a tót mester uraimék által behozatott Balázsnapi ugrálás a szalonnás nyárs körül, amelyet ki nem nevetne és improbálna az igaz keresztyének közt. De vagynak közöttünk több efféle gonosz szokások.” - A ~ az →ostyahordással és →Gergely-járással egyetemben hozzátartozott a mesterek alkalmi jövedelmeihez, amelyet sok helyen a díjlevélben is biztosítottak nekik. - Leginkább a hajdani kir. Mo-nak a hódoltságtól kevéssé bolygatott ter-én, tehát a Dunántúl Ny-i vm-iben, a Szigetközben, a Csallóközben és a Zobor vidékén ismertek e szokások. A leggazdagabb és legművészibb változatot - a szláv környezettől távoli - Sümegen örökítették meg a 20. sz. elején. - Föltűnő a ~nak keverék, m-lat. szövegezése. Miután a játék legrégibb hazai emléke még a 17. sz-ból való, s ez is már régi szokásként emlegeti, bizonyosra vehető, hogy kialakításában és elterjesztésében a kk. vándor diákok, a clerici vagantes igen nagy szerepet játszottak. E vidám kéregetés, rekordáció érdekes példája annak az eu. néphagyományban nem szokatlan jelenségnek, amikor az egyh. élet játékos megnyilatkozásai népi jelleget kezdenek magukra ölteni, sőt a helyi környezethez is iparkodnak alkalmazkodni. Népokt-unk lassú bontakozásával és a tanítómesternek eleinte bizonytalan anyagi helyzetével magyarázhatjuk a ~ fejlődésének azt az újabb, bizonyára csak a 18. sz: ált-sá váló mozzanatát, hogy egyúttal az isk-mester számára való adománygyűjtést is szolgálta. A sillabizálás a gyermekeknek az olvasásban való előmenetelét, mint a tanító buzgalmának bizonyságát szeretné bemutatni. - Egyik-másik játékban a hajdani verbung hatása is fölcsillan, hiszen itt tkp. új deákokat toboroztak az isk. számára. S.N.
Ethnogr. 1915. (Varjú Elemér: Balázsjáró 1650 tájáról) - Dömötör Tekla: Naptári ünnepek - népi színjátszás. Bp., 1964. - Bálint II:202. - MNL I:201.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.