🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Ö > örök
következő 🡲

örök (lat. aeternum): a →lét jelzője. - Szoros értelemben az →időtől független, kezdet és vég nélküli, teremtetlen lét. Ilyen értelemben egyedül Isten ~. Tág értelemben az időben kezdődő, de vég nélküli, teremtett lét. Természete szerint így ~ a teremtett szellem, az →emberi lélek és az →angyalok. A test

~ léte a →föltámadással kezdődik. →örök élet, →örökkévalóság **

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.