Magyar Katolikus Lexikon > V > verbiták


verbiták, Societas Verbi Divini, SVD, Az Isteni Ige Társasága, Steyli Misszionáriusok: missziós szerzetesi kongregáció. – 1. Tört. 1875. IX. 8: alapította →Janssen Szt Arnold münsteri egyhm-s pap Steylben (Holl). Először fogadalom nélküli klerikusi intézményre gondolt, de 1885–: már szerz. kongreg. kialakításán fáradozott, melyben papok és missziós testvérek egyszerű, de nyilvános, a Szentszék számára fönntartott fogadalmat tesznek. 1889. I. 25: ppi, 1905. V. 2: ideigl., 1910. IV. 5: végleges p-i jóváhagyást kapott. – A ~ élén az ált. rfőnök (generális) áll 4 tanácsossal, akiket az ált. kápt. 12 é. választ. A gen. székhelye Steyl, 1928–: Róma. A misszióster-ek nem a tart-nak, hanem az ált. rfőnökségnek vannak alárendelve. Az egyhm-i ter-en müködő misszion-ok a helyi ordináriusoknak és a rendi elöljárónak vannak alávetve. – Janssen már a ~ megalapítása előtt fölismerte a hithirdetésnek a sajtóban rejtőző lehetőségeit, melyet az első pillanattól ki is használt (Die heilige Stadt Gottes, Kleiner Herz Jesu Bote, Michaels Kalender). 1876–: nyomdagépet üzemeltetett a Szt Mihály Missz-házban, melyet később nyomdává fejlesztett. – 1888-ban Rómában Szt Rafael-koll-ot létesít a ~ tehetségesebb fiataljai részére, 1889: Mödlingben (Bécs m.) építette a Szt Gabriel-házat teol. főisk-nak. – 1889. XII. 8: B. Stollenwerk Maria (1852–1900) és B. Stenmanns Josepha (1852–1903) segítségével Steylben megalapította a →Szentlélek Szolgálóleányainak Missziós Kongregációját, majd hogy biztosítsa a misszionáriusok számára az állandó imahátteret, uitt 1896. XII. 8: Maria Michaela Tönnies (1862–1934) segédletével a Szentlélek Szolgálói Örökimádó Misszió Nővérek Társaságát (SSpSAP). – A →kultúrharc enyhülésével 1892: megalapította a Szentkereszt-Missziósházat Neissében (Szilézia, 2009: Nysa, Lengyo.), 1898: a Szent Vendel-Missziósházat St. Wendelben (Saar-vidék), 1904: a bischofshofeni Szt Rupert-Missziósházat Salzburg mellett. – Az első két misszionáriust 1879: küldte Kínába, 1882: D-Shantung, 1892: Togo, 1896: Új-Guinea, 1907: Niigata, 1908: Abra missz-inak irányítását vették át. Sok testvért és papot adtak az amerikai missz-knak. Az USA-ban a ~k 1897–: vannak jelen, úttörő munkát végeztek az afroamerikaiak pasztorálásában, és elsőként neveltek közülük papokat. – Arnold Janssen halálakor a Társaság 430 papja és 588 testvére szolgálta a missziók ügyét Kínában, Argentínában, Togoban, Brazíliában, Új-Guineában, az USA-ban, Chilében. – A II. Vat. Zsin. Ad Gentes kezdetű missziós határozatának létrejöttében nagy szerepe volt P. Johannes Schüttének, a ~ akkori gen-ának. Az utóbbi évek Szentszéki megnyilatkozásait (Evangelii Nuntiandi, Redemptoris Missio) a Társaság számára kiegészítik az Ált. Kápt-ok és a missziológusaik által megfogalmazott belső nyilatkozatok. Ilyenek a Prófétai dialógusról és a Karakterisztikus dimenziókról szóló dokumentumok. Az előbbi inkább a nagy világvallások követőivel való kapcsolatteremtés és párbeszéd módjára vonatkozik, az utóbbi inkább a verbita identitás 4 sajátos ter-ére próbálja koncentrálni a tagok működését: ezek a Szentírás-apostolkodás, a missziós animáció, az igazságosság, a béke és a teremtés megőrzése, valamint a kommunikáció. – A Társaság a viszonylagos nemzetköziség alapján szervezi közösségeit. Ez azt jelenti, hogy a kisebb közösségekben is több nemzetiség szülöttei élnek és dolgoznak együtt, nemcsak az ún. missziós országokban, de Eu-ban is. Ezzel próbálnak a békés együttélés és a különböző kultúrák egymást gazdagító hatásának bizonyító jelévé válni minden ember számára. – Lpászt. munkájuk mellett tud. munkásságot is folytatnak: folyóiratuk 1906–: az Anthropos, külön int-ük az 1963: alapított Institutum Missiologicum SVD, 1935: Pekingben adták ki a Monumenta serica sorozatot, és uo. 1942: a Folklores Studiest. Tud-os int-eik a Laterán Múz. kivételével Sankt Augustinban (Némo.) müködnek (Kína-Központ, Etnológiai Múzeum). – Rendfőnökök: Janssen Szt Arnold, 1909: Nikolaus Blum, 1919: Wilhelm Gier, 1932: Joseph Grendel, 1947: Alois Grosse Kappenberg, 1958: Johannes Schütte, 1967: John Musinsky, 1977: Heinrich Heekeren, 1988: Heinrich Barlage, 2000: Antonio Pernia. –

2. Mo-on 1916: Máriakéménden (Baranya vm.) Hubert Hansen (1872–1935) vez-vel 4 verbita telepedett le. Először a kegytp. igazgatásával foglalkoztak, később átvették a pléb-t is, melyet 1926-ig vezettek. 1924: alapították a Názáret Missziósházat (2009: Bp. XXII. ker.), ahol kisszemináriumot rendeztek be; 1936-ig ellátták a pléb-t. 1928: a Názáret Missziósház kicsinek bizonyult, elkezdték építeni Kőszegen a Szt Imre Missziósházat, és a rendtagok nagy része áttelepült Kőszegre. Bpen csak a pléb-t vezették és az újságkiadással (Világposta, Kis Hitterjesztő) kapcsolatos munkákat végezték. – 1929: a m. kezdeményezés megkapta a régió rangot, első regionálisa Hubert Hansen haláláig, 1935-ig egyszerre osztrák tartfőn. és m. regionális. 1939: kinevezték →Seres Bélát m. regionálisnak. A missziós növ-ek nagy száma miatt 1939: újra megnyitották a Názáret Missziósházat, 1942: Kiskunfélegyházán megalapították a Szt István Missziósházat. –

Az első m. verbita misszionáriusok 1934: hagyták el az országot. →Ternay János és →Scheuermann József Kínába, →Purrman Aquilinus testvér Argentinába kapott beosztást. Ugyanúgy mint P. Janssen Arnold, a Társaság alapítója, a m. rtart. is nagyon fontosnak tartotta a sajtóapostolságot. 1926: elindították a Missziós naptárt és a →Kis Hitterjesztő gyermek folyóir-ot, 1930: a →Világpostát. A Missziósház a társad. minden rétege számára nyitva állt a lelkigyakorlatok végzésére. – 1947: Hamvas (Schrek) Mihály (1911–99) lett a regionális, de 1949: a belügyi hatóságok elől Au. ny-i megszállási övezetébe menekült, mert a ny-ra szökő verbita növ-ek egy részét Au-ban a zónahatáron elfogták az oroszok. – Ezután helyettese, →Sziller Ádám (1909–71) vette át haláláig a regionálisi hivatalt. A kőszegi ház utolsó lakóit 1950. VII. 11: Nyírbátorba internálták, ősszel engedték szabadon. A Názáret Missziósházat 1951 tavaszán kell elhagyniuk, de a kiskunfélegyházi házról egy ideig még elfeledkeztek a hatóságok. – 1950: a m. régió 11 papból, 12 örök fogadalmas testvérből, 34 ideigl. fogadalmas kispapból és gimnazistából, 12 ideigl. fogadalmas missz. testvérből, 3 kispap novíc-ból, 11 testvér novíc-ból állt. 6 m. szeminarista már Némo-ban tanult. 1956: újból több, addig főleg egyhm-s szem-okban elhelyezett fogadalmas verbita hagyja el az orsz-ot, akiknek nagy része különböző missz-kba került. – 1971: →Sorok János (†) 1994) regionális, 1977: amikor a m. régió rtart. lett, tartfőn. Őt követte 1994: Szelei György (1918–2001), 1988–93: Becherer András (931–2009). – 1989. XII. 8: újra hivatalosan is bejegyezték a ~ m. rtart-át. 1993: a Paraguayból hazaérkező Hirth Vilmos vette át vez-ét. Tartfőn-ök: 2003: Német László, 2006: Juhos Ferenc. – A kőszegi ház határőrlaktanya lett, 1962–: üresen állt, 1982: az Express Hotel vette birtokba. 1993. X. 14: újra visszakapta a r., azóta leginkább lelkigyakorlatos házként működik. Mint a missziókban, különösen a megújulási mozgalmakat karolja fel: →Cursillo, karizmatikus mozgalom és bibliaapostolság, de otthont nyújt a már nagy részben elidősödött rtagoknak is. – 2009: 2 misszház működik (Kőszeg, Szt Imre, Bp. Názáret), több r-testvér dolgozik pléb-ákon szerte az orsz-ban. – Ismertebb m. verbiták: →Kondor Lajos, Őri István, aki a m. papság nagy jótevője volt az elnyomatás alatt. →Zsoldos Imre, →Domonkos László, Halász Lajos, a Fülöp-szgk-en között végzett munkájáért az ottani „Banaag”, eln. kitüntetést kapta. –

3. Stat. 2009: a Társaságnak 71 orsz-ban 6131 tagja volt. Eu-ban 21 orsz-ban 1207, É- és D-Amerikában 23 orsz-ban 1317, Ázsiában és Óceániában 13 orsz-ban 3057, Afrikában 14 orsz-ban 550. – A m. rtart. 2009: 26 örök fog-as pap, 3 örök fog-as missz. testvér, 6 ideigl. fog-as kispap, 1 ideigl. fog-as missz. testvér, 2 novíc. Rajtuk kívül 5 m. verbita él és dolgozik külf-ön. Tóth Zoltán SVD

Vademecum S(ocietas) V(erbi) D(ivini). Isteni Ige Társasági imakv-e. Bp., 1932. – Az Isteni Ige Társasága. A verbita missziós szerzetesrend keletkezése és fejlődése napjainkig. Kőszeg, 1937. – Tájékoztató az Isteni Ige Társaságáról olyanok részére, akik missziós testvérek akarnak lenni. Uo., 1941. – Szabálykv. az Isteni Ige Társasága missziósnövendékei számára. Szombathely, 1941. – LThK IX:1069.  – Puskely 1990.  – Catalogus Sodalium Societatis Verbi Divini 2001.