Domonkos, Szt (Caleruega, León, Hispánia, 1175 k.-Bologna, Itália, 1221. aug. 6.): rendalapító. - Atyja Guzmán Felix, anyja B. Aza Johanna, testvérei: Antal világi pap és B. →Mannes, az első domonkosok egyike. ~ első oktatója esp. nagybátyja volt. 1184-től Palenciában középisk-t és teol-t végzett. Nem tudjuk mikor szent. pappá, de 1201: már a nem sokkal korábban szigorú ágostonos regula szerint megújított osmai kápt. szubpriorja, majd priorja. 1203-05: B. Ayevedo Diego pp. kíséretében kétszer is leánykérő követségben járt VIII. Alfonz fia számára. Útközben ismerkedett meg a fr. és ném. ter-en viruló eretnekségekkel, és hallott a pogány kunokról. Követségük a kiszemelt menyassz. halála miatt sikertelenné vált, de Diego pp-öt annyira megindította a kunok helyzete, hogy ~sal együtt Rómába ment, és a kunokhoz szóló küldetést kért. III. Ince nem a kunokhoz, hanem az eretnekek közé küldte őket. Hazatérőben 1206: Montpellier-ben találkoztak 3 ciszt. szerz-sel, akik p. legátusként az eretnekek térítésével próbálkoztak, sikertelenül. Arnald apát, Fontfroide-i Raoul és Castelnaui Péter épp lemondani készültek küldetésükről, amikor Diego pp. és ~ tudatára ébredt, hogy az eretnekek ap. életmódjukkal ragadják magukhoz az embereket, külön törődnek a fiatalokkal és a nőkkel is, az emberek pedig tudatlanságukban nem ismerik föl a hitbéli tévedéseket. Azt ajánlották a legátusoknak, hogy szegény vándorprédikátorként fogjanak a térítéshez, s ők ketten is csatlakoztak hozzájuk. 1208: ~ egyedül maradt, s mikor a p. Castelnaui P. meggyilkolása miatt keresztes háborút hirdetett az eretnekek ellen, ~ változatlanul a szelíd térítés híve maradt. Prouille környékén prédikált, 1214: Montforti Simon győzelme után Toulouse-ba települt át azzal a tervvel, hogy r-et alapít. 1215. IV: Seila P. és néhány társa fogadalmat tett ~ kezébe, VII: Fulco pp. jóváhagyta az alapítást. ~ Rómába ment, hogy p. jóváhagyást nyerjen, de III. Incétől a folyamatban lévő lateráni zsin. döntése miatt, amely megtiltotta új r-ek alapítását, nem kapta meg. 1216. XII: a toulouse-i ház, 1217. I. 21: a r. kapott p. jóváhagyást. Az év nagyböjtjét ~ Rómában töltötte; ekkor találkozott Assisi Szt Ferenccel is. Toulouse-ba visszatérve egy látomás meggyőzte arról, hogy r-je nem maradhat egy egyhm. keretei között, mert küldetése az egész világra szól. Ezért VIII. 15: Hispániába, Bolognába és Párizsba küldte testvéreit (ez utóbbi csop-ot bátyjára, Mannesra bízta). 1218: újra Rómába ment, és II. 11: a p. az egész világ pp-einek ajánlotta a Prédikáló testvérek rendjét. 1220: Bolognában ált. kápt-t tartottak, mely után ~ É-Itáliába ment, hogy Hugolino bíb. mellett a →katarokat térítse. A 2. ált. kápt. után velencei és marchiai ter-en prédikált, majd utolsó erejével visszatért Bolognába, hogy a testvérek között halhasson meg. Sírja a Szt Miklós-tp-ban van. 1234: avatták sztté. - Ikgr. A domonkosok fekete-fehér r. ruhájában és tonzúrájával a 13. sz. óta ábrázolják. Szarkofágján (Niccolo Pisano és Fra Guglielmo da Pisa, 1265-67) látható: a p. álma, Szt Péter és Pál fölszólítja ~t a prédikálásra, az albigensek megtérése ~ írásainak tűzpróbája után, Napoleone Orsini föltámasztása (Bologna, Szt Domonkos-tp.) Szélesebb körben a 15. sz-tól ábrázolták életének jeleneteit, pl. Assisi Szt Ferenccel való találkozását. Legjelentősebbek B. Fra Angelico freskói a firenzei S. Marco-ktorban (1440 k.) Tevékenységének és r-jének fölmagasztalása Andrea da Firenze hatalmas freskója (1360-70): a firenzei S. Maria Novella Spanyol-kpnájában. 8 jelenetet őriz legendájából a →Magyar Anjou Legendárium (Róma, Vat. Kvt.). - Attrib-ai: kv., kereszt, liliom, fekete foltos kutya, néha a kutya szájában égő fáklya (utalás édesanyja álmára, mely szerint kutyát szült, s az egy fáklyával az egész világot lángba borította), csillag (dajkája keresztelésekor csillagot látott ~ homlokán), rózsafüzér (→rózsafüzérképek), angyal. - A díszletkészítők, ruhakereskedők, szabók védősztje, láz esetén kérik oltalmát. Ü.: kezdetben aug. 5., 1558: aug. 4., 1969: aug. 8; a m. népi kalendáriumban a tél ellentétes rámutatónapja.  - ~, népiesen Damonkos mo-i tiszt-ét számos családnevünk  tanúsítja: Domonkos, Damonkos, Domokos, Damokos, Doma, Domos, Damó, Dancs, Dancsó. Helynevünk: Domokos (Szolnok-Doboka), Szentdomonkos (Heves), Csíkszentdomonkos, Domonkosfa (Vas). ~ nevét imádkozó népünk az olvasós ájtatossággal, Olvasós Boldogasszony ábrázolásával kapcsolatosan ismeri, de személyéhez már nem fűződnek eleven néphagyományok. **

Nagyszombati codex Szt Domonkos élete. Virginia codex. Közzéteszi Komáromy Lajos és Király Pál. Bp., 1874. - A Szt Domonkos-r. múltjából és jelenéből Uo., 1916:11. - Ratnik, Dominicus: De legenda S. P. Dominici in lingua Hungarica. Rome, 1923. - Dunarich Károly: Szt D. élete. Bp., 1924. - Szt D. r-alapító Uo., 1929. - MN IV:279. - Wala, Angelus: Szt D. a nagy nevelő. Ford. Bőle Kornél. Uo., 1936. - Marton Bernát: Ap. hősök útján. Szt D. élete. Uo., 1948. - BS IV:692. - Bálint II:150. - Sachs 1980:98. - SzÉ 1984:417.

Domonkos, Savio, Szt (Riva di Chieri, Piemont, 1842. ápr. 2.- Mondonio, 1857. márc. 9.): hitvalló, ministránsok és énekes fiúk védőszentje. - Isk-it Castelnuovóban kezdte. Családja Mondonióba költözött, ~ 1849. IV. 8: húsvétvasárnap itt volt elsőáldozó. Plnosa hívta föl rá Bosco Szt János figyelmét, aki 1854. X. 29: fölvette a valdoccói (Torino) oratóriumba. Társai közül kitűnt ártatlanságával s Mária tiszt-ével. Nagyon őszintén törekedett az életszentségre. 1856. VI. 8: társulatot alapított a Szeplőtelen Fogantatás tiszt-re. Életét Bosco Szt János írta meg. Maradványait 1914: átvitték a torinói Segítő Szűz Mária baz-ba. 1950. III. 5: B-gá, 1954. VI. 12: szt-té avatták. 1956: az énekes fiúk védősztje lett. Itáliában a szülő édesanyák hívják segítségül. **

Don Bosco: ~ élete. Ném-ből ford. Gratzer Pius. Bp., 1910. (2. átd. kiad. ~ 15 é. tanulónak példás élete. Uo., 1924) - A kis ~, az első áldozásra készülők példaképe. Rákospalota, 1928. - BS IV:742.

Domonkos, Dominicus (†1002?): érsek. - Györffy György lehetségesnek tartja, hogy a Géza fejed-et megkeresztelő Sankt Gallen-i Brunó azonos ~ érs-kel. Az 1000. év 2. felében Rómában pp-ké szent. 1000-02: a Szt István által alapított esztergomi érsség első érs-e; 1000. XII. 25: vsz. ~ koronázta meg Szt Istvánt. Csak a pannonhalmi apátság meghamisított kiváltságlevelén és a hamis zalavári okl-en szerepel. 1001-02: - a MA-ban - kir. kancellár is(?). A m. kir. mellett olyan okl-ellenőrző szerepe lehetett, mint a ném. cs. mellett Heribert érs-kancellárnak. ~ idejében épülhetett az esztergomi Szt Vid-baz. - Utóda 1002: Radla-Sebestyén. 88

Mendlik 1864:28. (1.) (s.v. Dominik) - Gams 1873:379. (s.v. Dominicus?; 1000-1002: esztergomi érs.) - Bartay 1847:1. (s.v. Dominik) - Török 1859:7. (s.v. Dominicus) - Schem. Strig. 1918:XXIII. (1037-1040: érs.); 1982:26. (1000-02: érs.) - Györffy 1983:611. - MTK I:79. - Beke 2003:17.

Domonkos, Dominik (†1206): megyéspüspök. - A MA-ban 1193-1205: a 14., az 1917. évi semat-ban 1190-1206: a 11., Gamsnál 1190-1206: a 14. zágrábi mpp. András hg-től 1198. V. 11: Zágrábban az egyhm. népeire teljes törvénykezési szabadságot kapott. 1199 közepén a hg. csapatai birtokait pusztították, mert ~ Imre kir-t támogatta. 1200. X: ismét András pártján találjuk, akitől Grabonicát kapta adományul. - Utóda a MA-ban 1205. VIII. 1: Gothard. T.E.

Mendlik 1864:117. - Schem. Zagr. 1870:VI. (15.) (1190-1207: pp., utóda 1207: Gothard); 1917:X. (11.) (1190-1206: pp.) - Gams 1873:387. (14.) - Matković 1888:X. (14.) - Pauler II:635. - Margalits 1900:477; 1902:782. - Eubel I:537. (†1206) - Kolarić 1995:29.

Domonkos, OSB (†1377): pannonhalmi apát. - A konvent 1372: választotta apáttá. I. (Nagy) Lajos kir. elfogadta a választást, de XI. Gergely p. nem erősítette meg.  Mivel ~ az időközi →annátákat nem fizette be, a p. ~t a konventtel együtt kiközösítette és Pált nevezte ki apáttá. ~ haláláig apát maradt. H.S.

PanRt. II. - Csóka 1969:556.

Domonkos, OP (†1383. jan. 18. után): püspök. - 1350-1367. XII. 9: kurzolai pp., ahonnan áthelyezték, 1368. IX. 27: zárai érs., innen 1376. I. 23: a boszniai székre került, ahol 1382. I. 18: említik utoljára pp-ként. - Utóda Kurzolában 1360. III. 27: János OFM, Zárában 1376. III. 13: Matafari Péter, boszniai széke 1382. II. 10-VII. 18: üres, utóda 1383. II. 5: Veréb György. T.E.

Schem. B-D-S. 1856:6. (16.); 1862:5. (14.); 1900:15. (14.) - Gams 1873:369. (17.) (1376-81: boszniai pp), 405. (5.) (1350-1367. XII. 9: kurzolai pp.), 426. (40.) (1367. XII. 9-1376. II. 16. előttig zárai érs.) - Hodinka 1898:89. (17.) - Eubel I:462. (kurzolai), 281. (zárai), 142. (boszniai pp., †1382) - Gašić 1944:18. (18.)

Domonkos (15. sz.): püspök. - Somogyi főesp., veszprémi knk-ból nevezték ki 1437. V. 27: szörényi pp-ké. 1438: főesp. az esztergomi egyhm-ben (egyéb jelölés nélkül). A veszprémi egyhm-ben a Ker. Szt János és Szt Pál-oltár ig-ja. P. engedéllyel főpapi feladatokat végezhetett az esztergomi érsség egyhm-iben és városaiban. - Utóda 1447. VI. 2: István OSB. T.E.

Eubel II:260. - Kollányi 1900:93. - Sánta 1914:59. (7.)

Domonkos (†Brassó, 1532 után): festő. - 1512: Törcsvár kápolnájában festett. 1523: a brassói festő- és képfaragó céh tagja. 1532: városatya.

ML I:553.

Domonkos István (Győr, Győr vm., 1862. aug. 19.-Nyúlfalu, Győr vm., 1923. aug. 9.): plébános. - A középisk-t Győrött és Nagyszombatban, a teol-t Győrött végezte, 1889: pappá szent. Mihályiban, Bágyogon kp., 1891: Rábatamásiban plnosh., 1895: Dörben, 1905: Nyúlfaluban plnos, 1906: egyúttal a péri ker. tanfelügy-je. 1915: a SZIA III. o-a tagjává választotta. - M: Versikék. H.n., 1891. - Bogát Böske, v. ne játsszál a szerencsével. Bp., 1892. - Az asszony. Írta F. X. Wetzel. Átd. Pozsony, 1900. (új kiad. Bp., 1911. Népiratkák 277.) - A ffi. Írta uő. Átd. Bp., 1901. (új kiad. Uo., 1911. Népiratkák 276.) - A hívek apostolkodása. Írta uő. Átdolg. Uo., 1901. - Okoskodások. Írta uő. Átdolg. Uo., 1902. - Az élet hullámain. Uo., 1903. - Pásztorjáték. Uo., 1904. (Népiratkák 215.) - Credo. Írta F. X. Wetzel után. Uo., 1905. - Barázdák a szántóföldön. Elb-ek. Uo., 1905. - Az én híveim. Elb-ek. Győr, 1906. - Szellő Margit. Uo., 1909. - Monológok. Uo., 1909. - Testvérek. Elb-ek. Uo., 1910. - Zichy Nándor gr. élete. Bp., 1912. - Atyámfiai. Elb-ek. Uo., 1914. - Egy kis fehér virág tavaszának tört. S.a.r. Uo., 1914. (2. bőv. kiad. A lisieux-i kis Teréz nővér tört. Uo., 1914) - A harcos levele falujához. Uo., 1914. - Sztföldi zarándokút. Győr, 1915. - A muszka pipa. Uo., 1916. - A kard joga és a többi. Elb-ek. Szombathely, 1917. - A "Betlehemjárás" kv-e. Bp.,é.n. - Álneve: Bandi (az 1. és 2. művén). T.E.

Schem. Jaur. 1918. - Nemz. Újs. 1927:137. sz. (Harsányi Lajos: ~ emléke) - Alszeghy Zoltán: Vázlatok. Bp., 1925. - Gulyás VI:106; 1956:541. - MItB VI:325. - Vigilia 1947:476. (Iványi Sándor: ~ 1862-1923); 1962:333. (Lőrincz Imre: ~ írói műve).

Domonkos László, SVD (Gyarmat, Győr vm., 1920. márc. 27.-Székesfehérvár, 2005. máj. 8.): az argentínai magyarok papja. - Postamester édesapját korán elvesztette. Ekkor egy fivérem és egy nővére volt. Édesanyja, Varga Teréz vette át a hivatalt, aki 3 év múlva férjhez ment Feigly Bélához, az igazgató-kántortanítóhoz. Ezután ~nek egy öcsse és három húga született. Az elemi isk-t Gyarmaton végezte, 1931: Pápára került a bencés gim-ba, de mivel missziós pap szeretett volna lenni, 1932: Kőszegre ment, ahol a Missziós Szeminárium növ-e és a bencés gimn tanulója. 1939: belépett az Isteni Ige Társaságába (verbiták) és a Bécs melletti Mödlingben a r-i főisk-n tanult tovább. 1941: a ném-ek a rendházat lefoglalták, egyhetes Gestapo felügyelet után ~ a bécsi Pázmáneum növendéke lett és a bécsi egyetemen folytatta fil-i és pedagógiai tanulmányait. 1942 őszétől a kőszegi Missziós Szemináriumba ment pedagógiai gyakorlatra, mint viceprefektus és énektanár. 1943 őszén a szegedi Hittud. Főisk-n a jezsuiták tanítványa és a Dóm segédkántora. Debrecenben a Péterfi laktanyában 2hónapos  katonalelkészi kiképzést kapott. 1944: elöljárói Szombathelyre küldték, teol-i tanulmányokra. Közben a nyomdai szakmából kitanulta a szedő mesterséget. 1945 őszén útlevéllel Au-ba ment, ahol a mödlingi Sankt Gabriel Missionshausban 1946: pappá sztelték. Ezután egy évig missziológiát, antropológiát, vallástudományt,és a r-ben szükséges tárgyakat tanulta. - 1947: Kiskunfélegyházán a Szt István Missziós Szeminárium gondnoka és tanára; egy hónap múlva az Állami Tanítóképzőben hittanár és a Kántorképző tanára is. - 1949 őszén Kőszegen a kispapjelöltek prefektusa, és Kovács Sándor mpp. kéresére a városi iskolákban is hittanár. Ez alatt az idő alatt 3X vitték be az ÁVH-ra és 5X volt ellene eljárás az iskola komm. ig-jának kezdeményezésére. 1951 őszén megvonták tőle a hitoktatási és a papi működési engedélyt. Már ekkor a több mint 200 éves kőszegi Egyházi Énekkar karnagya volt. 1952: felkérték a Kőszegi Szimfónikus Zenekar vezetésére és az operett-műkedvelők csoportja énektanárának. 1956. X. utolsó vasárnapján Kőszegen is megalakult a Nemzeti Forradalmi Tanács, amelynek tagjául egy küldöttség (tanár, munkás és parasztember) meghívta, majd a győri Dunántúli Forradalmi Tanács kiküldöttjének is megválasztottak. A forr. leverése után menekülnie kellett. - 1956. XI. 13: lépte át a határt. Ausztriában a Sankt Gabriel Missziósházban létesített menekültotthon vezetője és a mödlingi tábor lelkésze lett. 1957 végén érkezett Argentinába. Apóstolesbe (Misiones) kapott beosztást, de súlyos idegösszeroppanás miatt nem maradhatott. Felgyógyulásom után, hosszas tanácskozás eredményeképpen Plátanoson, az Angolkisasszonyok Magyar Intézetébe került  mint az intézet, a magyarság és Plátanos falu káplánja. - Az Angolkisasszonyok Intézetében 18 apácának és az internátusban élő kb. 60 leánynak lett a lelkipásztora. Közben argentin iskolában is tanított zenét és éneket, és mint Kodály-tanítvány, bevezette a Kodály-módszert. Megalapította a Pannonia Sacra cserkészcsapatot és tizenöt éven át vezette azt. Az Intézet kápolnáját megnagyobbíttatta, és Magyarok Nagyasszonya oltalma alá helyezte. 1961-ben, a forradalom ötödik évfordulóján zarándoklatot szervezett Lujanba, a Mária-kegyhelyre, amelyen több mint hatszázan vettek részt. Plátanos községnek Mo-i Szt Erzsébet-tpot. Domonkos atyának 1970: súlyos autóbalesete volt, amibe majdnem belehalt. 1971: megalapította az Argentínai Magyar Katolikus Szövetséget öt egyhközs-gel, ezután kinevezték egész Argentina magyar főlelkészévé. 1972: elindította a Katolikus Közlöny, majd a Magyar Lelkiség folyóiratot, melyet kb. ötszáz példányban jelentetett meg és küldte szét a világba, ahol magyarok éltek. 1979: Buenos Airesben fölépítette  a →Mindszentynum-ot. Itt alakult meg az argentinai Liszt Társaság. 1986: a Liszt-évfordulón ~ 12 hangversenyt, illetve előadást szervezett, nagyrészt a fővárosban, de az ország többi részén is. Könyvet is írt, amelyben ismerteti a Kodály-módszert az ének- és zenetanításban. Ennek alapján meghívták É-Amerikába is előadást tartani az első nemzetközi Kodály szimpóziumon. Visszatérve Argentínába egyetemeken és tanárképző fóiskolákon tartott kurzusokat a Kodály-módszerről. 1992: Kodály kiállítást szervezett a Mindszentynumban. Miséjét nem egy argentin tp-ban előadták. - Közben  Domonkos atya minden vasárnap felváltva egy- egy távoli városrészben is misézett a magyarok számára. Az ország távoli vidékein, Chaco és Cordoba tartományokban élő m. közösségeket is rendszeresen látogatta. Az 1250 km-re lévő Chacóban 33, a 800 km-re lévő Cordobaban 28 alkalommal járt, misézett a magyaroknak, keresztelt, esketett. Buenos Airesben ő volt az egyetlen magyar katolikus lelkész, vasárnaponként több misét is mondott, prédikált, esketett, temetett, keresztelt, betegeket látogatott. 1991: a mo-i rendszerváltásért hálaadó zarándoklatot szervezett és vezetett Lujanba, melyen kb. ezren vettek részt. Az ottani baziliká- ban elhelyezték a magyar zászlót. - 1996: ~nak erősödő cukorbaja miatt abba kellett hagynia a lelkipásztori munkát. Hazatért  a kőszegi verbita rendházba, de miután egészségi állapota tovább romlott, 2004: a székesfehérvári Papi Otthonba került. -  Szerk. 1963. XII: a Jó Munkát és 1972. III-tól a Katolikus Közlöny c. Buenos Aires-i havi lapokat. s.k.-Mi.A.

Mildschütz 1977:295, 325. - Cat. SVD 1948:75.- Miklósházy 2005:138.

---

Domonkos János (Rábacsanak, Sopron vm., 1898. nov. 25.–Rábacsanak, 1970. szept. 1.): állatgondozó, ogy. képviselő. – Szülők: Antal gazdálkodó, Győri Rozália (1868–1905), neje 1921–:Kovács Ilona (1886–1965). A 6 el. és a 2 é. vasárnapi isk. Rábacsanakon végezte, majd a családi gazdaságban dolgozott. Önállósítva magát 30 kh földjét művelte. Az I. vh-ban az olasz harctéren hadifogságba került, 2 év múlva tért haza 1919. tavaszán részt vett a kommün elleni mozgolódásban, elfogták, Csornán halálra ítélték, de megszökött és bukásukig szili rokonainál bujkált. Az 1930-as években belépett a Független Kisgazdapártba (FKGP), hamarosan a Sopron vmi pártvezetés tagja. Ezüst- és aranykalászos gazda tanf. végzett. A →Magyar Parasztszövetség tagjaként a helyi Hangya Szövetk. egyik vez-je. Kovács Béla (1908–1959) a Kisgazda Párt főtitkára 1947. II. 25: szovjet letartóztatása után kilépett a FKGP-ból, megalakította a →Demokrata Néppárt (DNP) rábacsanaki szervezetét. VIII. 31: a →kékcédulás választáskor a Győr-Moson és Sopron vmi választóker-ben ogy. képviselő. A DNP 1949. II: önfeloszlatása után független képviselőként tagja maradt a törv.hozásnak. IV. 12: mandátumának megszünte után falujában gazdálkodott. Adójának állandó emelésével igyekeztek tönkretenni, hátralékáért lefoglalták ingóságait, kuláklistára tették, zaklatták, fegyverrejtegés ügyén házkutatási tartottak nála. Birtokát a tsz-szervezéskor kommunizálták, s őt is bekényszerítették a tsz-be. Lakóhelyétől távoli sertéstelepen lett állatgondozó. A helyi tsz-ből nyugdíjazták. 88

Varga 1986. – Pócza 1989. – Csicskó–Szabó 1996. – Ogy. alman. 1947/49:93.

Domonkos László, SVD (Gyarmat, Győr vm., 1920. márc. 27.–Székesfehérvár, 2005. máj. 8.): az argentínai magyarok papja. – Postamester édesapját korán elvesztette. Ekkor egy fivére és egy nővére volt. Édesanyja, Varga Teréz vette át a hivatalt, aki 3 év múlva férjhez ment Feigly Bélához, az igazgató-kántortanítóhoz. Ezután ~nak egy öccse és három húga született. Az elemi isk-t Gyarmaton végezte, 1931: Pápára került a bencés gim-ba, de mivel missziós pap szeretett volna lenni, 1932: Kőszegre ment, ahol a Missziós Szeminárium növ-e és a bencés gimn. tanulója. 1939: belépett a verbitákhoz és Mödlingben a rendi főisk-n tanult tovább. 1941: a németek a rendházat lefoglalták, egyhetes Gestapo felügyelet után ~ a bécsi Pázmáneum növendéke lett és a bécsi egy-en folytatta fil. és ped. tanulm-ait. 1942 őszétől a kőszegi Missziós Szem-ba ment ped. gyakorlatra, mint viceprefektus és énektanár. 1943 őszén a szegedi Hittud. Főisk-n a jezsuiták tanítványa és a Dóm segédkántora. Debrecenben a Péterfi laktanyában kéthónapos katonalelkészi kiképzést kapott. 1944: elöljárói Szombathelyre küldték, teol. tanulmányokra. Közben a nyomdai szakmából kitanulta a szedő mesterséget. 1945 őszén útlevéllel Au-ba ment, ahol a mödlingi Sankt Gabriel Missionshausban 1946: pappá sztelték. Ezután egy évig missziológiát, antropológiát, vallástud-t és a r-ben szükséges tárgyakat tanulta. – 1947: Kiskunfélegyházán a Szt István Missziós Szem. gondnoka és tanára; egy hónap múlva az Áll. Tanítóképzőben hittanár és a Kántorképző tanára is. – 1949 őszén Kőszegen a kispapjelöltek pref-a, Kovács Sándor mpp. kérésére a városi isk-kban is hittanár. Ez idő alatt 3x vitték be az ÁVH-ra, és 5x volt ellene eljárás az isk. komm. ig-jának kezdeményezésére. 1951 őszén megvonták tőle a hitoktatási és a papi működési engedélyt. Már ekkor a több mint 200 éves kőszegi Egyházi Énekkar karnagya volt. 1952: felkérték a Kőszegi Szimfonikus Zenekar vezetésére és az operett-műkedvelők csoportja énektanárának. 1956. X. utolsó vasárnapján Kőszegen is megalakult a Nemzeti Forr. Tanács, amelynek tagjául egy küldöttség (tanár, munkás és parasztember) meghívta, majd a győri Dunántúli Forr. Tanács kiküldöttjének is megválasztották. A forr. leverése után menekülnie kellett. – 1956. XI. 13: lépte át a határt. Au-ban a Sankt Gabriel Missziósházban létesített menekültotthon vez-je és a mödlingi tábor lelkésze. 1957 végén érkezett Argentínába. Apóstolesbe (Misiones) kapott beosztást, de súlyos idegösszeroppanás miatt nem maradhatott. Felgyógyulása után, hosszas tanácskozás eredményeképpen Plátanoson, az Angolkisasszonyok Magyar Int-ébe került mint az int., a magyarság és Plátanos falu káplánja. – Az Angolkisasszonyok Int-ében 18 apácának és az internátusban élő kb. 60 leánynak a lelkipásztora. Közben argentin isk-ban is tanított zenét és éneket, és mint Kodály-tanítvány bevezette a →Kodály-módszert. Megalapította a Pannonia Sacra cserkészcsapatot, melyet 15 éven át vezetett. Megnagyobbíttatta és M-ok Nagyasszonya oltalma alá helyezte az Int. kpnáját. 1961: a forr. 5. évford-ján zarándoklatot szervezett a lujani Mária-kegyhelyre, amelyen több mint hatszázan vettek részt. 1970: majdnem végzetes autóbalesetet szenvedett. 1971: megalapította az Argentínai Magyar Kat. Szöv-et 5 egyhközs-gel, ezután kinevezték egész Argentína m. főlelkészévé. 1972: elindította a Katolikus Közlöny, majd a Magyar Lelkiség folyóiratot, melyet kb. 500 pld-ban jelentetett meg és küldött szét a világba, ahol m-ok éltek. 1979: Buenos Airesben fölépítette a →Mindszentynumot. Itt alakult meg az argentínai Liszt Társaság. 1986: a Liszt-évfordulón ~ 12 hangversenyt ill. előadást szervezett, nagyrészt a főv-ban, de az ország többi részén is. Kv-et is írt, melyben ismerteti a Kodály-módszert az ének- és zenetanításban. Ennek nyomán É-Amerikában is előadást tartott az első nemzetk. Kodály-szimpóziumon. Visszatérve Argentínába egy-eken és tanárképző főisk-kon tartott kurzusokat a Kodály-módszerről. 1992: Kodály-kiáll-t szervezett a Mindszentynumban. Miséjét nem egy argentin tp-ban előadták. – Közben ~ minden vasárnap felváltva egy-egy távoli városrészben is misézett a m-ok számára. Az ország távoli vidékein, Chaco és Cordoba tart-okban élő m. közösségeket is rendszeresen látogatta. Az 1250 km-re lévő Chacóban 33x, a 800 km-re lévő Cordobában 28x járt, misézett a m-oknak, keresztelt, esketett. Buenos Airesben az egyetlen m. kat. lelkész volt, vasárnaponként több misét is mondott, prédikált, esketett, temetett, keresztelt, betegeket látogatott. 1991: a mo-i rendszerváltásért hálaadó zarándoklatot szervezett és vezetett Lujanba, melyen kb. ezren vettek részt. Az ottani baz-ban elhelyezték a m. zászlót. – 1996: erősödő cukorbaja miatt abba kellett hagynia a lelkipásztori munkát. Hazatért a kőszegi verbita rendházba, de miután egészségi állapota tovább romlott, 2004: a székesfehérvári Papi Otthonba került. – Szerk. 1963. XII: a Jó Munkát és 1972. III-tól a Kat. Közl. c. Buenos Aires-i havi lapokat. s.k.–Mi.A.

Mildschütz 1977:295, 325. – Cat. SVD 1948:75.– Miklósházy 2005:138.

Domonkos László (Szeged, Csongrád vm., 1951.szept.11.–): újságíró, szerkesztő. – 1976: a József Attila Tud.egy. m–ang. szakos középisk. tanári okl. szerzett. 1976–89: a szegedi Délmagyarország kulturális rovat munk., 1989–92: a Délvilág főmunk., 1992–93: Bpen a M-ok Világszövetsége lapjának a Világszövetség munk. 1994–2009: a Duna Televízió szerk., előbb a Közép-Európai magazinnál, majd a Híradó külpol. szerk-ségében. – Dokumentumfilmjei 1994: „A Kárpátoktul le…” Afganisztánig; 1995: Büntetésük 186 év; 1996: Indián nyár; 1998: Kisberlin; 1999: Tanyabejáró; 2000: Vox viva evangelica; 2001: Pátosz nélkül; 2002: Vox viva evangelica; 2004: A szellem napvilága; 2005: A valóság vonzásában. – Cikkei: Élet és Irod., Új Tükör, Révai új lex. XIX. – M: Magyar Sámsonok. Szeged, 1990. – A hóhér vigyorog. Uo., 1990. – Magyarok a Délvidéken. Bp., 1992. – Titkos történetünk. Uo., 1994. – Folytatódó titkos történetünk. Uo., 1996. – Ki nem beszélt háborúink. Miskolc, 1998. – Forognak a kerekek. 33 hónap Baranyában 1918-1921. Bp., 1999. – A Kárpátok menyasszonya. Uo., 2000. – Kommandó a Kárpátokban. A Maderspach-történet. Uo., 2005. – Arculcsapott birodalom–1956 az idők árján. Uo., 2006. – Az Auróra utolsó lövése. Uo., 2007. – Nagyenyedi ördögszekér. Uo., 2008. – Az elárult hadosztály–Erdély, Felvidék, Muravidék. 1919. Uo., 2009. – Megőrzésre átvéve. Barangolás a lengyel Szepesben és Árvában. Konrad Sutarskival. Uo., 2009. – Az elfelejtett parancsnok–Kratochvil Károly élete. Uo., 2010. – A kicserélt város–Fiume: volt és van. Uo., 2010. – Tűzel-vassal a hazáért. A Maderspach család. Uo., 2011. – Francia Kiss Mihály élete és halála. Uo., 2011. s.k.

M. Nemz. 2007. VIII. 11. (Zsebők Csaba: M. Atlantiszok); 2008. I. 15. (Hanthy Kinga: Rizses csoki, Beatles-plakát) – Révai új lex. XIX: 264.