unitarizmus: az →antitrinitáriusok tévedését fölelevenítő protestáns tanítás és közösség. – Az ~ tagadja a →Szentháromságot, Jézus Krisztus istenségét (ő csak a legtökéletesebb teremtmény), az →áteredő bűnt, a →megváltást (→hüposztatikus egység), az örök →kárhozatot  és az ember szabad akaratát (→akaratszabadság), s ezzel együtt  prot. megigazulás-tant. – Az unit-ok 1563: Lengyo-ban, 1566: Erdélyben jelentek meg, 1658: Lengyo-ból kitiltották őket. – Mo-on az ~hoz vezető nézeteket az 1560-as években Egerben a Wittenbergben tanult, Jézus istenségét tagadó Egri Lukács hirdette, akit 1566: a gönci, 1568: a kassai zsin. elnémított. – Az 1567-i nagyváradi hitvita után az ~ terjesztői a hódoltsági ter-en a Tisza és a Maros szögében és a Dunántúlon Basilius-Balázs István és lelkésztársai, Alvinczi György, Jászberényi György, Válaszúti György, Tolnai Ambrus Lukács és Tóth Miklós. Közp-juk és a lelkészképzés helye Pécs (2009: itt található az egyetlen unit. Mindszentek-tp., melyet 1570–1691: használtak). Középfokú isk-juk volt Nagyharsányban és Nagymaroson. – A hitviták között fontos az 1588-i, Válaszúti György által írásban is megörökített Pécsi hitvita, melyen az unit. papok mellett részt vettek a pogárok is. Hitviták voltak még 1574: Nagyharsányban (ahol a magukat győztesnek tekintő ref-sok a vitát ellenőrző török béggel Alvinzci Györgyöt halálra ítéltették és a Kopár nevű hegyen felakasztatták), 1570: Békésen (szenvedő alanya a hamis vádak alapján bebörtönzött Tóth Miklós), Belényesen, 1571: Simándon,  Külődön, Kozáron, Tolnán, Laskón és Budán (Alvinczi Györgynek itt elégtételt szolgáltattak). – A török hódoltság után az unit. közösségek iratai megsemmisültek; az egykori 62 tp-os hely közül 15 nevét ismerjük: Aranyosfalva, Barczaszöllős, Bakonya, Baksa, Bánfalva, Bod, Egerég, Görcsöny, Köszü, Kisasszonyfalva, Málom, Pellérd, Simony, Szentdienes és Ürző. A tp-ok többnyire sárból és vesszőből készült, zsindellyel fedett épületek voltak. – A hódoltsági ter. unit. vezéregyéniségei: a keresk-földbirtokos Trombitás János, kinek nagymarosi udvari papja Csapó György; a →Dávid Ferenc (1578) elítélése után pp-ké választott Karádi Pál; a 17. sz-ból ismert a pécsi születésű, az ottani főisk-n tanuló és uott lelkészkedő Szabó Saltorius János, aki jól beszélt lat-ul, gör-ül és héb-ül, s 1608: lemásolta a Pécsi disputa szövegét; a Baranyában szolgált Mohácsi Mihály (1632–: esp.); és a dunántúli ~ utolsó képviselője Járdánházi Sámuel (1725–90) aki Hódmezővásárhelyen tanult, 1754: Harkányban, 1758: Piskon, 1761–68: ismét Harkányban szolgált, s hite miatt 6 é. volt börtönben. – A 19. sz-tól az Unit. Egyh. létét az 1848. é. pozsonyi ogy. biztosította. Az ~ Erdélyből a mai Mo. ter-ére történő átáramlása 1867–: a kiegyezés után öltött nagyobb méretet. 1881–1920: Mo. majdnem minden jelentősebb városában anyaegyhk-ek alakultak, közp-juk a bpi egyhk. lett. 1902: a Királyhágón inneni egyhk-ekből alakult meg az Unit. Egyház 9. Duna-Tiszamenti Egyházköre, szerves részeként az Erdélyben levő, kolozsvári közp-tal működő, akkori nevén Mo-i Unit. Egyh-nak. 1920: Bpen, Hódmezővásárhelyen, Füzesgyarmaton és Polgárdiban van anyaegyhk. 1920–: az esp. püspökhelyettes volt. 1921: Debecenben Szabó József és testvére épület- és alapítványi birtokadományából leányegyhk. alakult; fölvetődött egy Misszióház létesítésének gondolata, mely 1926: angol és amerikai unit-ok segítségével meg is valósult. 1921: Mo-on az unit-ok 5 anyaegyhk-ben és 7 filiában éltek, 6 rendes lelkészük, 3 tanítójuk és 1 lévítájuk volt. Az 1922: fokozódó missz. tevékenység eredményeként a lelkészek Hatvanban, Szolnokon, Kaposváron és Felsőigerben gyűjtötték össze a szétszórtan élő unit. hiveket. – 1923: a kolozsvári Egyh. Főtanács jóváhagyásával az Intéző Biz. Egyh. Igazgató Tanáccsá alakult, mely egyedül volt jogosult egyh. törvényhozásra; feladata az itteni egyhk-ek támogatása, az anyagi erőforrások megteremtése, a hívek nyilvántartásba vétele és a ország ter-ére menekülő hívek gyámolítása; egyh. eln-e Józan Miklós esp., világi eln-e dr. Hajós Béla min. tanácsos, titkára Bíró Lajos lelkész, jegyzője egyh. részről Barabás István lelkész, világi részről dr. Dési Ferenc táblabíró. Az egyh. anyagi helyezetét nagyban megkönnyítette a zürichi prot. segélyakció és az egy. hallgatók részére küldött az angliai segély. Az év nagy sikere az orosházi templomalap létesítése és a Nőszövetség megalakulása a bpi egyhk. kebelében. Ez évtől az erdélyi isk-kban végzett, unit-ok havi találkozókkal erősítették a szülőföldjükkel kapcsolatukat. – 1924: a dévaványai köri közgyűlés foglalkozott egy leendő Misszióház létesítésének várható előnyeivel, a lelkészi fizetések megállapításával és azokkal a segélyekkel, amelyek lehetővé tették egyh. kiadványok megjelentetését és az Egyh. fönntartását. Bel- és külf. segélyekből jött létre az unit. lelkészek Nyugdíjalapja. –1925: a dévaványai egyhk-ben tanulóhiány miatt megszűnt az Unit. El. Isk., az épületet bérbeadták az akkor létesült Polg. Isk-nak. A román kormány nem engedélyezte a kolozsvári püspökségnek a Mo-on levő egyhk-ek adminisztrálását, így az erdélyi egyh-tól való különválás kényszerűsége mindinkább erősödött, s a trianoni békekötés területváltozásaival ténylegesen be is következett. – 1927: Józan Miklós ppi vikárius meghívást kapott a M. Felsőház tagjai közé, Polgári Signum Laudis érdemrenddel tüntették ki; az Országgyűlés két házának ünnepélyes megnyitásakor az istentiszteleten ő beszélt. A Kör és az állam viszonyát tükrözi az unit. dr. Kozma Jenő alsóházi tagsága is. – 1928: a debreceni köri gyűlésen előtérbe került a mo-i unit-ok önálló egyhker-be szervezésének kérdése. Kelemen Béla rendőrfőtanácsos ilyen irányú javaslatát elvetve, kinyílvánították, hogy „az új nemzetk. helyzetben is az ősi erdélyi közös egyházalkotmány az az alap, amelyen megállani a híthűségnek szigorú követelménye és fenntmaradásunk egyetlen biztosítéka." Ekkor szentelték föl Debrecenben az imaházat. – 1931: Egyh. Közigazg. Bíróság, 1932: a Misszióház gondozása alatt álló körlelkészség alakult a Duna-Tisza közén és a Dunántúlon lakó szórványhívek bevonásával; az erdélyi Anyaegyház s benne a székelykeresztúri főgimn. felső tagozata számára gyűjtést rendeztek. – 1934: javaslat készült az új Egyh. Szervezeti Törvény készítésére és Unit. Lexikon kiadására. Baja és Cegléd besorolásával elkészült az új szórványbeosztás. – 1935: harmadfokú fegyelmi bíróság alakult, s kimondták, hogy a lelkészek kinevezésének joga a ppi vikáriusé. 1936: fölszentelték Pestszentlőrincen az új tp-ot. 1938: a Felvidék egy része visszakerült Mo. fennhatósága alá, Kocsord Bp. filiájaként leányegyhk-gé alakult és engedélyt kapott tp-építésre. Rendelet született a zsidó egyh-ból áttérés szabályozására. Az áll. engedélyezte az új szervezeti tv. életbelépését, a lelkészek tagjai lettek az Orsz. Tisztviselő Betegellátási Alapnak. – A bécsi döntés alkalmat adott a 9. egyh-kör önállóságának megszüntetésére és közigazgatásilag a kolozsvári ppökséghez való visszacsatolására. Mo. ter-én élő unit-ok  összlélekszáma: 1921:10.095, 1927:10.872. – A II. vh. után a Mo-on élő unit-ok ismét önállósulniuk kellett. 1944. X: az Erdélyből menekült Egyh. Képviselő Tanácsi tagokból megalakult az Unit. Egyh. ideiglenesen Bpen működő Képviselő Tanácsa, mely számbavette az Erdélyből menekült egyh. alkalmazottakat (kb. 60 fő), segélyeket utalt ki és fizetési előlegeket folyósított. – 1945. III. 13: megalakult az Egyh. Intéző Biz., mely átmenetileg magára vállalta az Egyh. kormányzását, képviseletét és ügyeinek intézését; végrehajtó testülete az Egyh. Képviselő Tanács. 1947: a kolozsvári Egyh. Főtanács szentesítette a Mo-i Unit. Egyh. alkotmányát és alkalmazási módját, a volt Mo-i Egyh-kör széleskörű autonómiát kapott; a kolozsvári Zsin. csupán a hittani kérdésekben való döntés, a papnevelés és a harmadfokú fegyelmi bíráskodás jogát tartotta fenn magának. Uakkor  megszűnt az Egyh. Intéző Biz., a bpi ideiglenes Egyh-köri Tanács és a már 1945: felfüggesztett Duna-Tiszamenti Egyh-kör. – 1948: Csiki Gábor, Gálfalvi István és Gyallay Pap Domokos aláírták az Egyh. és az állam különválasztását szentesítő Egyezményt. Ennek értelmében közös biz. alakult a vallásügyi tv-ek kidolgozására; az Egyezmény biztosította a szabad vallásgyakorlatot; az unit. egyh. elismerte, hogy a Közt. törvényhozása mindezideig biztosította és bővítette a szabad vallásgyakorlatot, ehhez tartozó jognak tekinti az istentiszteleteket, a bibliaórákat, a konferenciákat, az evangelizációkat, a sajtó-missziót, a Biblia- és iratterjesztést és a szeretetmunkát; 20 é. biztosították az államsegélyt, mely az első 5 évben az eddigi államsegély 100, a másodikban 75, a harmadikban 50, a negyedikben 25%-át jelentette. Az Egyezmény értelmében az Egyh. az istentisztelet rendjébe beiktatta a M. Közt-ért, az államférfiakért, a kormányért, az egész m. nép jólétéért és a békéért való könyörgést. Államosították az isk-kat, a tanárokat és tanítókat az áll. átvette; a füzesgyarmati isk. tanterme gyülekezeti célokat szolgálhatott, az isk-ban kötelező vallástanítás folyhatott. Ettől kezdve az Unit. Egyh. az állam felügyelete alatt működött, az Egyezmény viszont az Egyh. számára biztos anyagiakat jelentett. Negatív hatás volt többek között a korabeli jegyzőkönyvek eltüntetése, aminek következtében az egyh. tört-ének megírásához az egyetlen forrás az Unit. Élet c. lap maradt. Lelkészképző Int. létesült, előadássorozat indult Világiak teológiája c-en; a közgyűlés kimondta a nők egyenjogosítását. 1950: a lelkészszentelő Zsin. Közgyűlésen fölszentelték Bencze Márton Duna-Tiszaközi, Bajor János füzesgyarmati, Szász János polgárdi, Huszti János szintén Duna-Tiszaközi és dr. Jakab Jenő kocsordi lelkészt. A Köri Tanács kimutatást küldött szükségleteiről a Genfben székelő Egyetemes Egyh-tanácsnak. A Misszióház adótartozásának kiegyenlítésére 500 dollár érkezett az Amerikai Unit. Társulattól. – 1951: a Köri Tanács megállapította, hogy a Misszióházban nem folyik missziós tevékenység, ezért annak missziói jellegét hatályon kívül helyezte, de érvényben hagyta a Hőgyes Endre u-i Misszióház vagyonjogi helyezetét és a használatát szabályozó megállapodást; az épületben levő tp-ot, gyülekezeti termet, a 2 lelkészlakást és az irodákat átadta a bpi egyhk-nek. Hatósági rendelet értelmében a Városi Tanácsnak át kellett adni az 1895. X. 1. előtti születési és halálozási akv-eket. – 1952. XI: a Köri Tanács meghatározta a Mo-i anya-, társ-, leány- és szórványegyhk-ek helyét. 1953: a Hőgyes Endre u. épület 25 %-a maradt egyh.  tulajdonban, a többit államosították. A lelkészutánpótlás kérdése a Debreceni Ref. Teol. feladata lett. 1954: a Kormány nem léptette életbe az Egyezményben foglalt 25%-os támogatás csökkentését. III–VI: a Dávid Ferenc Emlékév jegyében előadássorozat folyt, az Egyh. és Vallástud. Biz. új neve Dávid Ferenc Teol. Biz. lett. 1955: megállapítást nyert, hogy az államsegélyen kívül nincs az egyh-nak jövedelme; belsőemberi konferenciát rendeztek Magyarjuton, s határozat született Vallás és Egyhtört. Adattár létesítéséről. – 1956: Elnöki Tanács alakult Csiki Gábor, Ferencz József, Pethő István, R. Filep Imre, dr. Kozma Jenő és dr. Nyiredy Géza részvételével, mely számbavette az egyh-at ért veszteségeket. 1957: Csiki Gábor esp-ppi helynök nyugdíjazása után a Köri Tanács kimondta, hogy az unit. egyh-ban nincs életfogytanig tartó tisztség, az új tisztikart 6 évre válaszották. – 1958: a m. állam még mindig a teljes segélyt folyósította. Kapcsolat létesült a lengy. unit. és az indiai Brahma Samaj Egyh-zal; kimondták az egyh. tv-ek magyarázásának és értelmezésének szükségtelen és a tv. betartásának szükségességét. – 1959: az egyh. önfenntartás érdekében Egyh. Közalap létesült. – 1971. X: miután az áll. hozzájárult a Mo-on élő unit-ok püspökséggé szerveződéséhez, a Zsin. Főtanács az ÁEH előzetes hozzájárulásával pp-nek a lelkészi képesítéssel rendelkező addigi főgondnokot, dr. Ferencz Józsefet választotta, főgondnok: Bartók Béla lett (a zeneszerző fia). 1972 u. a püspökség megerősítésére, a külföldi kapcsolatok fölvételére, a belmisszió fokozására törekedtek, valamint az állam és az egyh. fennálló kapcsolatainak mélyítésére. Megünnepelték az Egyezmény aláírásának 25. é. jubileumát. –  1977. IX. 18: a bpi püspökválasztó Zsin. újabb 6 évre dr. Ferencz Józsefet választotta meg. 1978: a pp. és a főgondnok az újesztendő alkalmával tisztelgő látogatást tett az ÁEH elnökénél, napirendre került a lelkészek nyugdíjügye és az Unit. Élet c. lap terjedelmének bővítése. A pp. jelen volt az Orsz. Béketanács parlamenti ülésén, a főgondnok a prágai Ker. Békekonferencián és a Hazafias Népfront bpi biz-ának székházában VI. 15: tartott papi békegyűlésen. Huszti János bpi lelkészt az Orsz. Béketanács és békemozgalomban végzett munkájáért emléklappal tüntették ki. A siklósi konferencia külföldi unit. résztvevői tiszt-ére fogadást adott az ÁEH elnöke. – A MTA közgyűlése r. tagjai sorába választotta az unit. dr. Borbély Samu nyug. matem. és dr. Szent-Iványi Tamás állatorvostud. prof-okat. VIII. 9: a Dávid Ferenc emlékév jegyében megrendezett Zsinat küldöttsége tisztelgő látogatást tet az ÁEH-ban. – 1980: az Unit. Egyh. részt vett a moi egyh-ak Ökumenikus Tanácsülésén, az Orsz. Béketanács ülésén, az Egyh-ak Világtanácsa képviselőinek 2.  tanácskozásán, az IARF Unit. Ifj. Világszövetség Klingsbergben (NSzK) tartandó nyári konferenciáján, a Nyíregyh-án tartott Orsz. Irodalomtört. ülésen. – Kiadták dr. Varga Béla kolozsvári teol. pp. Dávid Ferenc és az unit. vallás c. tanulmányát; mozgalom indult „plusz egy példány” címen az Unit. Élet c. lap kiadási költségeinek fedezésére. Az Orsz. Béketanács Bartók Béla főgondnoknak az Országos Béketanács Kitüntető Jelvényét és a M. Népköztársaság Zászlórendjét adományozta. – 1981: a Hazafias Népfront VII. Kongresszusán az Unit egyh. vállalta az ogy-ben és a béke munkájában való részvételt. A Magyar ENSZ Társaság intéző biz-a a pp-öt a Biz. tagjává választja. – 1982: a Mo-i Unit. Egyh. Újesztendei nyilatkozatában elítélte a nukleáris háború fenyegetését és állást foglalt az egyenlő feltételek melletti leszerelés mielőbbi megvalósulás mellett; részt vett a Világvallások Moszkvai Konferenciának sajtótitkársági munkájában, a Hazafias Népfront Papi Békegyűlésein, a M. Újságírók Orsz. Szövetségének az egyh.  lapok és munkatársai részére rendezett tanácskozáson. – 1983: kiadták Szász János Dávid Ferenc munkásságát ismertető tanulmányát; a 75 é. pp. a M. Népköztársaság Elnöki Tanácsától a M. Népköztársaság zászlórendjét kapta; a főgondnok arany diplomát kapott. – 1985: a minisztertanácsi határozat értelmében az államsegélyt az 1984: juttatott összegnek megfelelő mértékben folyósították; az unit. egyh. teljes jogú tagja lett az Orsz. Béketanács Egyházközi Biz-ának; a Teol. Int. lev. tagozatot indított. – 1987: az Egyh. Köri Tanács foglalkozott a prot. egyh-ak közös nyilatkozatával, a 3 köt-es Erdély története c. munka unit. vonatkozásaival; az unit egyh. képviseltette magát az angol unit-ok Guilfordban tartott gyűlésen, az Egyh. Békebizottság ünnepi közgyűlésén, a Vallások Világkonferenciája a Békéért eu-i csoportjának 2. konferenciáján. – 1988: sok erdélyi unit. hagyta el ismét szülőföldjét, ezzel a kérdéssel a pp. az Unit. Élet ápr. számában foglalkozott; VII. 7: hazahozták és az unit. egyh. szert. szerint elhelyezték a farkasréti temetőben Bartók Béla zeneszerző hamvait. – Grósz Károly miniszterelnök parlamenti tanácskozásán a meghívott unit. pp. külföldi útja miatt nem tudott részt venni, de levelében a kormány támogatásáról biztosította a miniszterelnököt. – X. 15–16: a Zsin. Főtanács a nyugalomba vonuló Ferencz József pp. utódjául Huszti János bpi lelkészt választotta meg; helyettese Bencze Márton, főgondnok ismét Bartók Béla lett. 1989: elkészült Szinte Gábor unit. festőmővész újszerűen feldolgozott Dávid Ferenc képe. Ismét megalakult a M. Cserkész Szövetség, orsz. társelnöke Nyiredy Szabolcs főgondnok-helyettes. Az erdélyi menekültek segélyezésére érkező küldemények folyamatosan kerültek kiosztásra. – 1991: az unit. egyh. résztvételével zajlott Batthyány Ilona Dáka községi emlékünnepe, a Mo-i Egyh-ak Ökumenikus Tanácsának erdélyi Biblia-adományozó körútja, az IARF Végrehajtó Biz. közös összejövetele, az angliai Unit. Egyh. évi közgyűlése. Vezetői részt vettek Göncz Árpád közt. elnök egyh. vezetőkkel való találkozásán. Kelemen Miklós unit. lelkész

Ferencz József: Unit. kis tükör. Az unit. egyh. történelme, hitelvei, szert-ai és alkotmánya. Kolozsvár, 1930. – Uaz. Átd. Vári Albert. Uo., 1941. – Az unit. presbiter kátéja. Összeáll. Abrudbányai János. Uo., 1943.