Magyar Katolikus Lexikon > U > USA


USA, United States of America, Amerikai Egyesült Államok: 1. szövetségi köztársaság, mely 50 államból és 1 szövetségi kerületből (District of Columbia), valamint társult államokból (Északi-Mariana-szk., Puerto Rico) és tengerentúli területekből (Amerikai Csendes-óceáni-szigetek, Amerikai Szamoa, Amerikai Virgin-szk., Guam, Midway-szk., Navassa-szg., Wake-szg) áll. – Ter-e 9.826.630 km2, főv-a Washington D.C. Magját az a 13 angol gyarmat képezte, melyek 1776: nyilvánították magukat függetlennek az anyaországtól. Pol. rendszerének alapjait az 1789: érvénybe léptetett s azóta 27x módosított alkotmány tette le. A törvényhozó és végrehajtó hatalom, valamint az igazságszolgáltatás szigorúan elkülönülnek és kölcsönösen ellenőrzik egymást. A legfelső törvényhozó szerv a Szenátusból és a Képviselőházból álló kétkamarás Kongresszus. A 100 tagú szenátus az áll-ok (áll-onként 2 képviselő), a 435 tagú képviselőház a nép képviselete. A törv-ek végrehajtásáért felelős kormány feje az 538 tagú elektori testület által legfeljebb két, négyéves ciklusra választott elnök, aki egyben államfő és a fegyveres erők főparancsnoka is (elnöki köztársaság). A szövetségi igazságszolgáltatást szövetségi bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság látják el, utóbbi alkotmányos kérdésekkel is foglalkozik. Az ~ pol. életét az 1861–65: lezajlott amerikai polgárháború óta a demokraták és republikánusok 2 pártja uralja. – Az egyes áll-ok, melyekben a 3 fő hatalmi ág szintén elkülönül, minden olyan kérdésben alkothatnak törvényeket, melyek nem szövetségi szintre tartoznak. Bennük a legfőbb végrehajtó hatalmat a legtöbb áll-ban 4, néhány áll-ban 2 évre választott kormányzó gyakorolja. Az áll. törvényhozás (Nebraska kivételével) mindenütt kétkamarás, a legtöbb áll-ban a szenátorokat 4, az alsóház tagjait 2 évre választják. A tagáll-ok alkotmányai főbb vonalaikban a szövetségi alkotmányt követik, de annál részletesebbek. A helyi ügyeket mintegy 87 ezer helyi önkormányzat irányítja. –

2. Egyháztörténet. Az É-amerikai földrésznek a mai ~hoz és Kanadához tartozó részét főként sp-ok, fr-k és angolok misszionálták. Az ~ megalakulása után történt a Közép-Nyugat és a Nyugat meghódítása és betelepítése. Az ~ létrejöttekor a kat-ok a népesség kb. 1%-át tették ki, főként Maryland és Pennsylvania áll-ban éltek, és polgárjogilag az új áll-ban is korlátozták őket. Jezsuita lelkipásztorok látták el őket. 1789: a papság által választott John Carroll lett Baltimore első pp-e. Hozzá tartozott az ~ egész területe, 1803–: Louisiana is. Baltimore 1808: érsség lett, Boston, New York, Philadelphia és Bardstown (Kentucky, Louisville-be költözött át) suffr-okkal. Mivel amerikai pp-jelöltek nem voltak, a Szentszék New Yorkba és Philadelphiába ír, Bostonba és Bardstownba fr. pp-öket nevezett ki. 1817: a fr. Ambrose Maréchal PSS lett Baltimore érseke, és az amerikai klérusban a fr-k lettek meghatározók. Előbb az írek, majd a németajkúak bevándorlásának köszönhetően a kat. egyh. gyorsan gyarapodott az ~ban. Az ír bevándorlók tanultabb rétege elutasította az egyh. fr. irányítását, követelvén, hogy laikusokból álló egyháztanács (ún. trustees) révén nekik is befolyásuk legyen az egyh. birtok- és pénzügyekre, s kapjanak kegyúri jogokat, mindenekelőtt maguk választhassák papjaikat és pp-eiket. Szakadások történtek New Yorkban, Philadelphiába, Norfolkban, Virginiában és Charlestonban. Ezért a Szentszék Charlestonban és Richmondban 1820: új ppséget hozott létre ír pp-ökkel. – John England (1786–1842) charlestoni pp. ennek a korszaknak kiemelkedő amerikai pp-e. Maréchal érs. és utóda, James Whitfield szándéka ellenére 1829, 1833, 1837, 1840, 1843, 1846 és 1849: tart. zsinatot tartott. 1850: Cincinnatiban, Saint Louisban, New Yorkban, New Orleansban és Oregon Cityben (Portlandbe került át) új érsségeket hoztak létre. A pp-ök 1852, 1866: és 1884: országos zsinatot tartottak. Ezek nyomán a Közép-Nyugatra és a csendes-óceáni partvidékre bevándorlók között újabb egyhm-ket alapítottak. 1846–48: a Mexikó elleni háborúban az ~ annektálta Texast, Kaliforniát és a DNy-i ter-eket, azóta az amerikai egyházhoz tartozik a mexikóiak által 1840: alapított kaliforniai Monterey ppsége is. 1853: San Francisco érsség lett, miután az aranyláz következtében megnőtt a lakosság száma. 1850: az ~ 19,6 mill. lakójának 8%-a, 1,6 mill. fő r.k., a kat. egyh. ezzel a legnagyobb felekezet lett, de egyre szaporodtak a prot-okkal való összetűzések. Az amerikai polgárháborút követően a baltimore-i orsz. zsinat határozatokat hozott a felszabadított rabszolgák evangelizálásáról, aminek azonban nem volt sok foganatja. E zsinat egységes állásfoglalása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 1875: a Szentszék, elismervén az amerikai egyh. egyre növekvő jelentőségét, bíb-sá nevezte ki John McCloskey New York-i érseket. ekkoriban újabb bevándorlási hullám kezdődött Olaszo-ból, Lengyo-ból és más K-eu. országokból, ami konfliktusokat okozott, mert a bevándorlók az addig területi alapú pléb-k helyett nemzeti alapon szervezett pléb-kat kívántak. A 3. baltimore-i orsz. zsin. 1884: Róma nyomására határozott a papok jogállásáról, többek között a pp-kinevezéseknél és a pléb. isk-kban játszott szerepükről. 1887: a Apostoli Szentszék alapította az →Washingtoni Katolikus Egyetemet. Egyhtört. prof-ra, majd rektora Thomas J. Shahan (1857–1932) álma egy washingtoni „katolikus Oxford” kialakítása volt hatalmas campusszal, melynek a szívébe tervezte a Szeplőtelen Fogantatásról nev. egy. katedrálist (Washington, 3). – Az 1880-as évek második felében az amerikai pp-ök közötti problémák annyira elmélyültek, hogy XIII. Leó p. 1892: Francesco Satollit ap. delegátusnak rendelte az ~ba. J. Gibbons bíb. követelése is hozzájárult ahhoz, hogy XIII. Leó p. 1891: kiadta a →Rerum novarum kezdetű szoc. enc-t. J. Ireland, St. Paul első érs-e hangsúlyozottan nemz. megnyilvánulásaival szembehelyezkedett a ném. származású kat-okkal, és a pléb. isk-k ügyében az áll-mal való együttműködés támogatásával az egyh. amerikanizálódását segítette elő. Az Ireland és Gibbons által kezdeményezett mozg-ból alakult ki végül is az →amerikanizmus, mely az ~ban és Eu-ban (főleg Fro-ban) is visszhangra talált, a Tanítóhivatal azonban 1899: elítélte (Tetsem benevolentiae). A 20. sz: a pp-kinevezések erősebben függtek Rómától. 1916: a Szentszék végül eltörölte a papok és pp-ök kinevezésének jogát a megüresedett posztokon, és az ap. delegátusokra bízta, hogy a továbbiakban előkészítsék a megüresedett egyhm-k betöltését és javaslatot tegyenek a római hatóságoknak. –

1890–1919: az érs-ek rendszeresen találkoztak. 1919: a pp-ök megalapították a National Catholic Welfare Councilt (NCWC, ‘Országos Katolikus Jóléti Tanács’), mely évente összeült és Washingtonban állandó titkárságot tartott fenn a szövetségi jelentőségű kérdések koordinálására. 1921: a Konzisztoriális Kongr. William Henry O’Connell bostoni és Dennis Dougherty philadelphiai bíb. kezdeményezésére elrendelte az NCWC feloszlatását, a pp-ök 85%-ának tiltakozására azonban a kongr. engedett és hozzájárult a szervezet fennmaradásához, azzal a feltétellel, hogy a nevében tanács helyett konferencia szerepeljen és határozatai a pp-ök számára ne legynek kötelezőek. Mivel a NCWC-nek minden pp. a tagja volt, akkoriban ez volt a legnagyobb ppi konf. – Miközben az amerikai egyh. hűséges maradt a munkássághoz, az amerikai társad. többi rétegeivel feszültségei támadtak. Az áll. és pléb. isk-k között erősödő versenyt csak kiélezte a pléb. isk-k vitatott jogállása. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság döntése („Oregon eset”) 1925: a pléb. isk-knak biztosította a tanítás szabadságát és ezzel létüket is. 1928: a demokrata színekben induló Alfred E. Smith New York-i kormányzó minden bizonnyal kat. volta miatt maradt alul az elnöki székért folyó küzdelemben. – A II. vh. ismét nagy változásokat hozott; nemcsak azzal, hogy a kat-ok bizonyították hazaszeretetüket, hanem azzal is, hogy a kormányzat a háborús veteránoknak ingyenessé tette az egyetemeket. Az 50-es években a kat-ok a középosztályba emelkedtek; legkiválóbb szónokukkal, F. J. Spellmann New York-i bíb-sal a kommunizmus vitaképes ellenfelei közé tartoztak (Joseph R. McCarthy is kat. volt). Így nyílt meg az út 1961: John F. Kennedy, az ~ első kat. elnöke megválasztásához. – A II. Vat. Zsin-on az amerikai pp-ök kiemelkedő szerepet játszottak az ökumenizmusról és a vallásszabadságról szóló dekrétumok megszövegezésében. Még a zsin. befejezése előtt megkezdték a hivatalos párbeszédet a legtöbb prot. felekezettel, az ortodoxokkal, valamint a zsidókkal. Az NCWC-t 1966: átszervezték a Katolikus Püspökök Országos Konferenciájává (National Conference of Catholic Bishops, NCCB) és az Egyesült Államok Kat. Konferenciájává (United States Catholic Conference, USCC), melynek állandó titkársága Washingtonban van. Az ~ déli részén szerveződő polgárjogi mozg-hoz már 1964: tartoztak kat-ok is, akik később a vietnami háború ellen is tiltakoztak; 1968–72: egyre több pp. bírálta a háborút. Nyilvánosan állást foglaltak más külpol. kérdésekkel, pl. a fegyverkezési versennyel kapcsolatban is, melynek legerőteljesebb megnyilvánulása az 1983: Joseph Bernardin chicagói érs. által írt és világszerte figyelmet keltett The Challenge of Peace (‘A béke kihívása’) c. pásztorlevél volt. Talán ez adta meg a lökést ahhoz, hogy 1984. I: a Szentszék és az ~ fölvette a diplomáciai kapcsolatokat. – Az egyh-on belül azonban újabb feszültségek támadtak. A →Humanae vitae enc-t 1968: széles körben elutasították. Vitát keltett a lit. zsinat utáni átalakítása, valamint az egyh. társad. tanításának és a nők pappá szentelésének kérdése is. Megterhelte végül a kat-ok és az amerikai társad. kapcsolatát az is, hogy 1973: a Legfelsőbb Bíróság törvényesen lehetővé tette az →abortuszt. A kat-oknak mégis mintegy 40%-a részt vesz a vasárnapi szentmisén. A r.k. egyh. tagjai lényegében még mindig bevándorlók, akik közül most a legtöbben Latin-Amerikából származnak. –

3. Érsekségei (34) és püspökségei (153) (2008): Anchorage, Fairbanks, Juneau – Atlanta, Charleston, Charlotte, Raleigh, Savannah – Baltimore, Arlington, Richmond, Wheeling-Charleston, Wilmington –Boston, Burlington, Fall River, Manchester, Portland, Springfield in Massachusetts, Worcester – Chicago, Belleville, Joliet in Illinois, Peoria, Rockford, Springfield in Illinois – Cincinnati, Cleveland, Columbus, Steubenville, Toledo, Youngstown – Denver, Cheyenne, Colorado Springs, Pueblo – Detroit, Gaylord, Grand Rapids, Kalamazoo, Lansing, Marquette, Saginaw – Dubuque, Davenport, Des Moines, Sioux City – Galveston–Houston, Austin, Beaumont, Brownsville, Corpus Christi, Tyler, Victoria in Texas – Hartford, Bridgeport, Norwich, Providence – Indianapolis, Evansville, Fort Wayne–South Bend, Gary, Lafayette in Indiana – Kansas City, Dodge Citz, Salina, Wichita – Los Angeles, Fresno, Monterey, Orange, San Bernardino, San Diego – Louisville, Covington, Knoxville, Lexington, Memphis, Nashville, Owensboro – Miami, Orlando, Palm Beach, Pensacola–Tallahassee, Saint Augustine, Saint Petersburg, Venice – Milwaukee, Green Bay, La Crosse, Madison, Superior – Mobile, Biloxi, Birmingham, Jackson – Newark, Camden, Metuchen, Paterson, Trenton – New Orleans, Alexandria, Baton Rouge, Houma–Thibodaux, Lafayette, Lake Charles, Shreveport – New York, Albany, Brooklyn, Buffalo, Ogdensburg, Rochester, Rockville Centre, Syracuse – Oklahoma City, Little Rock, Tulsa – Omaha, Grand Island, Lincoln – Philadelphia, Allentown, Altoona–Johnstown, Erie, Greensburg, Harrisburg, Pittsburgh, Scranton – Philadelphia (ukrán), Saint Josaphat in Parma, Saint Nicholas of Chicago, Stamford – Pittsburgh (g.k.), Parma, Passaic, Van Nuys – Portland (Oregon), Baker, Boise City, Great Falls–Billings, Helena – Saint Louis, Jefferson City, Kansas City-Saint Joseph, Springfield–Cape Girardeau – Saint Paul and Minneapolis, Bismarck, Crookston, Duluth, Fargo, New Ulm, Rapid City, Saint Cloud, Sioux Falls, Winona – San Antonio, Amarillo, Dallas, El Paso, Fort Worth, Laredo, Lubbock, San Angelo – San Francisco, Honolulu (Hawaii), Las Vegas, Oakland, Reno, Sacramento, Salt Lake City, San Jose, Santa Rosa, Stockton – Santa Fe, Gallup, Las Cruces, Phoenix, Tucson – Seattle, Spokane, Yakima – Washington, Saint Thomas (Amerikai Virgin-szk.) –

4. Stat. 2007: 301 mill. lakos, ebből 64,4 mill. r.k. (22%), 18.634 pléb., 27.971 egyhm-s pap, 13.478 szerzetes pap, 5015 szerz. testvér, 63.699 szerznő, 15.409 állandó diákonus. – Vallási megoszlás 2004: 61% prot. (ebből 12% bapt., 10% metodista, 5% pünkösdista, 5% ev., 5% presbiteriánus, 4% anglikán, 4% mormon, 16% egyéb prot.), 25% r.k., 2% g.kel., 2% zsidó, 2% muszlim, 4% egyéb vall., 4% nem hívő. – Népcsoportok 2004: 73% fehér, 12% fekete, 6% mexikói, 4% egyéb sp. nyelvű, 3 % ázsiai, 0,6% indián, 0,4% cigány.

Földr. világatlasz 2004:135. – AP 2008:1138.