amerikanizmus: 1. Amerikában 1860 k. született katolikus reformmozgalom, a →modernizmus előfutára. J. Th. →Hecker alapította. Célja az Egyh. és a modern korszellem összebékítése, olyan tanító, missziós és térítő módszerek alkalmazása, melyek messzemenően figyelembe veszik a modern ember igényeit. A dogmák számát a minimumra csökkenti, hogy kerülje a más vallásúakkal a konfliktusokat; az Egyh-ban a tekintélyelv korlátozását hirdeti. Követői azt várták, hogy az I. vat. zsin. átszervezi a hierarchiát, s az egyes hívők vezetésében a Szentlélek nagyobb szerepet kap. Vallották, hogy minél nagyobb az egyén szabadsága a gondolkodásban és megnyilvánulásaiban, annál több fogódzópontja van a kegyelemnek. Ebből új erkölcsi elvek következtek: a ker. tökéletesség nem a szerz. élet passzivitásával (melyben szerintük a fogadalmak inkább akadályok, mint segítségek a tökéletesedésben), hanem az →aktivizmussal, nem a termfölötti, hanem a természetes erényekkel, nem a szemlélődéssel, hanem az →aktív élettel érhető el. - A szoc. problémák megoldása érdekében sürgetik a →konzervativizmus föladását, humanitárius intézmények létrehozását, a faji különbségek figyelmen kívül hagyását, a demokráciát, a nacionalizmust, az egyh. és áll. szétválasztását. Az ~ eszményének, a tiszta katolicizmus és a haladás szintézisének megvalósulását az amerikai életformában látják biztosítva. - W. Eliot 1891: adta ki Hecker életrajzát New Yorkban. 1897: fr. ford-ban is megjelent, s a benne szereplő elvek most már Eu-ban is nagy vitát váltottak ki. A tévedéseket XIII. Leó 1899.I.22: Gibbons baltimore-i bíb. érsekhez intézett Testem benevolentiae kezdetű levelében ítélte el. - 2. Napjaink szóhasználatában az amerikai életstílusból következő gondolkodásmód. Jellemző rá az aktivitás istenítése, a fogyasztói szemlélet, a kozmopolitizmus, a technika és a civilizáció eredményeinek túlbecsülése. **

LThK 1930.I:359. - DS 1967-76.