abortusz, magzatelhajtás, angyalcsinálás, kaparás, küret (a lat. aborior, 'elvetél', 'idő előtt világra jön' igéből): a szó általános értelmében a még életképtelen magzat eltávozása a méhből; szorosan véve az emberi magzat távozása vagy eltávolítása a méhből; az alábbiakban: az emberi magzat távozása vagy eltávolítása az anyaméhből 28 hetes kora előtt. Későbbi időpontban már koraszülésről van szó. - I. Erkölcsi szempontból az ~ lehet: a) Akaratlan v. spontán, ha a magzat külső beavatkozás nélkül, betegség következtében távozik az anyaméhből. Ez önmagában nézve eü. kérdés, megelőzése és gyógyítása az orvostud-ra tartozik. Korábbi művi ~ következménye is lehet, ami miatt az anya képtelenné vált magzat kihordására. - b) Művi v. mesterséges, ha a magzat méhen belüli életét külső beavatkozás szakítja meg (ezt az ~t terhességmegszakításnak is mondják). Közvetlen művi ~ról van szó, ha a beavatkozás célja a magzat megölése, közvetett művi ~ról, ha a beavatkozás célja az anya meggyógyítása, de következményeként a magzat eltávozik az anyaméhből. A közvetett művi ~ orvosi-etikai kérdés, melynek megoldását a →duplex effectus elv teszi lehetővé. - A kat. erkölcstan szerint a közvetlen művi ~ az egyént, nemz-et és emberiséget érintő legsúlyosabb erkölcsi kérdések egyike, amelynek értékelésével a kat. Egyh. egyedül áll mint az élet védelmezője. Míg ugyanis sok állam a születésszabályozás általános és hatásos módszerét látja benne, az Egyh. a leghatározottabban és következetesen elítéli mint az emberi élet elleni, természetellenes bűnt, mint gyilkosságot. Az ~ tehát a kat. erkölcstan és törv-ek szerint mint közvetlen ~ megengedhetetlen. E tilalom alapja az ember földi életét védő természetjog, az ember (magzat) élethez való joga és az ember örök életre szóló meghívása, melynek csak a megszületett, öntudatos ember tud az üdvösség rendes útján eleget tenni. A közvetett ~t megengedetté teheti a nagyobb értékek szolgálata (duplex effectus). - E tanítás ellen 4 indítékot, indikációt szoktak fölhozni, melyek nem kat. körökben a közvetlen ~t is megengedetté teszik: 1. Egészségügyi indikáció: eszerint az anya egészségének védelme följogosít a magzat megölésére. A p-i megnyilatkozások ezt elítélik, de az anya életének megmentésére a közvetett ~t megengedhetőnek tartják. - 2. Eugenikus ('fajnemesítő') indikáció: eszerint szabad megölni a magzatot, ha súlyos testi v. szellemi károsodással jönne a világra. Az Egyh. tanítása szerint ilyen előre látható károsodásokat a nemzéstől való tartózkodással kell elkerülni. Egyébként semmiféle nyomorúság nem szünteti meg az emberi élet értékét, melynek szolgálata igen nagy értékek forrása lehet a családban. Az Egyh. tehát tiltja ezt az indikációt, mely a tört. tapasztalatok szerint a nácizmusban mutatta meg szélsőséges következményeit. - 3. Szociális indikáció: a ma legtöbbet hangoztatott indok, mely a család anyagi helyzetére hivatkozva öli meg a magzatot, mint a meglévő életszínvonal ellen támadót. Az Egyh. tiltakozik az önzésnek ezen formája miatt elkövetett magzatgyilkosság ellen, és sürgeti az egész társad. és az egész emberiség összefogását a valóban emberi körülmények ált. biztosítására. - 4. Erkölcsi indikáció: eszerint ha erőszakból v. erkölcstelen kapcsolatból fogant egy élet, a belőle származó erkölcsi károk elkerüléséért szabad megölni a magzatot. Ezt már XI. Ince is elítélte, s ismét közösségi feladat a megvédett életet kísérő erkölcsi hátrányok csökkentése. - Ma leginkább az téveszti meg az embereket, hogy a magzat élete nem kap jogvédelmet. Az ~ büntetlensége, sőt „törvényesítése” azt a benyomást kelti, hogy orsz-ok és államok helyeslik az ~t, minek következtében sokkal könnyebben fordulnak szembe assz-ok és családok a természet rendjével s ölik meg magzatukat.
- II. Története. Az ~t ismerték a gör-róm. kultúrkörben, sőt orvosok (Hippokratész és Aesculapius) az anyák megmentése érdekében alkalmazták is. Kr. u. az 1-2. sz: rendkívül elterjedt, de a ker-ek ismertetőjegyeként tartották számon, hogy „nem ölik meg magzataikat”. Athenagorasz, Minucius Felix és Tertullianus tanúskodik az Egyh. ~t tiltó fölfogásáról, majd Ny-on és K-en egyaránt zsin. döntés született a kérdésben. 300 k. Hispániában az elvirai zsin. így határozott: „Ha egy asszony férje távollétében házasságtörő kapcsolatból fogant, és tette után megölte gyermekét, úgy határozunk, hogy még élete végén sem szabad megadni neki a közösségben való részesedést, mert bűnt bűnre halmozott. ... Ha egy katekumen nő házasságtörésből fogant, és megöli gyermekét, úgy határozunk, hogy csak élete végén kereszteljék meg”. Azaz a zsin. kiközösítéssel, ill. a halál előtti utolsó pillanatban való befogadással sújtotta az ~t elkövető assz-t (63, 68. kánon). - K-en 314: az ankürai zsin. enyhített a korábbi, szigorú törv-en: „Úgy határoztunk, hogy 10 évet töltsenek vezeklésben a megfelelő fokozatok szerint” (21. kánon). - 524: a hispániai léridai zsin. kimondta: „Akik házasságtörés után gonoszul megölni próbálják a magzatot vagy a megszületett gyermeket, mind a férfit, mind az asszonyt csak 7 év után fogadják vissza az egyh. közösségbe”. - 678: a konstantinápolyi 6. egyetemes zsin. 92. kánonja „azokat az asszonyokat, akik ~t okozó szereket, v. a magzatot megölő mérget vesznek be, a gyilkosoknak járó büntetéssel” sújtotta. - Míg az egyh. törv-hozás az ~t gyilkosságként ítélte el, a moralisták és jogászok között fölvetődött a kérdés: vajon minden ~ gyilkosság-e? A kérdést az →animáció mindmáig megoldatlan problémája indokolta, s a 11-12. sz-tól tekintélyes képviselői voltak a nézetnek, hogy bizonyos ideig a magzat nem hordoz értelmes lelket, ezért az animáció időpontja előtt elkövetett ~ bűn ugyan, de nem emberölés. - A 16. sz. végén V. Sixtus, aki híressé vált szigorú törv-eiről, az ~ kérdésében adta ki az Effrenatam kezdetű bullát, melyben pontosan megfogalmazta az ~ összes részletkérdését: „Az elvetemült emberek féktelen vakmerőségét és szabadosságát arra, hogy vétkezzenek Isten gyilkosságot tiltó parancsolata ellen, a korábbi időkben gyakran szigorú törv-ek és rendelkezések fékezték meg. Ezt megfontolván - mivel az Úr az igazságosság legmagasabb trónusára ültetett minket - kénytelenek vagyunk mi magunk is, józan meggondolástól indítva, s részben megújítva, részben kiegészítve a régi jogszabályokat, azokat is a gyilkosoknak járó büntetésekkel sújtani, akik nem szégyellik az anyja méhében rejtőző, még éretlen magzatot a legkegyetlenebb módon meggyilkolni. Mi tehát, mivel ezt a bajt is orvosolni akarjuk, elrendeljük: Mindazok - bármilyen rendű és rangú, v. bármely szerzethez tartozó ffiak és nők, v. világi papok, bármilyen világi v. egyh. hivatalt viselők -, akik ezután önmaguk v. más személy közbejöttével ~t okoznak (azaz bármi módon: ütlegeléssel, méreggel, gyógyszerrel, a terhes assz. megerőltetésével v. bármi más elképzelhető módszerrel már lelkes v. még lélek nélküli, már kiformálódott v. még formátlan magzatot eltávolítanak a méhből), úgy, hogy ez valóban be is következett, továbbá maguk a terhes assz-ok, akik ebbe beleegyeztek, azonnali hatállyal (ipso facto) azon büntetéseket vonják magukra, amelyeket az isteni és az emberi jog, kánoni törv-ek és p. rendelkezések, valamint a világi törv-ek a szándékos gyilkosokra szabnak ki.” - 1917: az Egyh. Törv-kv. megismételte a hagyomány álláspontját: Mindazok, akik ~t hajtanak végre, beleértve az anyát is, az ordináriusnak fönntartott, önmagától beálló kiközösítésbe esnek, s ha klerikus volt a tettes, letétetik (2350. kánon).
- Időközben fölmerült a →születésszabályozás problémája, melyen belül különböző indokokat, ún. indikációkat hoztak föl az ~ mellett is. XI. Pius 1930: a Casti connubii enc-ban megerősítette a hagyományos törv-t, részletesen elemezve a szóba jöhető indikációkat. VI. Pál a Humanae vitae-ben, II. János Pál a Familiaris consortioban megismételte és megerősítette a magzati életnek ugyanazt a védelmét, amely a közvetlen animáció föltételezésével a fogantatás pillanatától oltalmazza az embert. Ennek értelmében lépett hatályba 1983: az új egyh. törv. is (részletesen lásd a VI. p-ban). - III. Magyarországon 1956-ig a kat. Egyh. és a polg. törv-ek egyaránt tiltották az ~t. Ennek ellenére a közvélemény hallgatólagosan tudomásul vette a nem kívánt v. titkolt terhesség megszakítását. Főleg az „egykéző” vidékeken (pl. Baranya, Somogy és Tolna vm.) vált ált. szokássá. Végrehajtója a bábaasszony v. maga az anya volt. A végrehajtás módjai azok, amelyek az Effrenatam bullában is szerepelnek: abortív italok, az assz. túlerőltetése, fürdő, mechanikus behatások. Az 1956 előtti BTK szerint az ~ büntetése az ~t végző nő esetében 3 év, ha házasságban, 2 év, ha házasságon kívül fogant; ha más végezte az ~t, büntetése ugyanaz, mint az előzőé, de 5 év börtön, ha nyereségvágyból tette, amennyiben az anya beleegyezett. Ha a nő beleegyezése nélkül történt az ~, az elvégző büntetése 5 év, ill. 10-15 év fegyház, ha a nő halálát okozta. Az anya életét mentő bármilyen beavatkozás a BTK szerint nem számított jogtalannak, tehát nem volt büntetendő. - A büntetőjog abból indult ki, hogy 1. az ~t elsősorban a közegészségügy védelme miatt kell üldöznie, mert az csak közvetve hat a népességszaporodáshoz fűződő társadalmi érdekekre; 2. csak a jogszabály alapján arra hivatott szerv engedélye nélkül v. nem annak megfelelően végrehajtott művi ~ büntetendő; 3. a magzatát tiltott módon elhajtó v. elhajtató nő is büntetendő a nevelés és a tiltott ~tól való visszatartás érdekében; 4. a büntetőjogi küzdelem éle az önző anyagi érdekből cselekvő 3. személy ellen irányul. A polg. jogszabályok szerint a terhes nő nem büntethető, ha a terhesség megszakítását az arra hivatott szerv által jogszabály alapján kiadott engedélynek megfelelően hajtatja végre. - IV. Az ~ statisztikai adatai. Az ~ kezelése országonként különböző, a nemzetközileg szervezett és ösztönzött törekvések különböző közelebbi célokra hivatkozva támogatják az ~t. 1965: a Népességi Világkongresszus (Belgrád) által elfogadott becslés szerint a világon évente 30-40 millió ~t végeztek, azaz 100 élve születésre (a továbbiakban é.sz.) 25-35, Eu-ban 50-100, több országban ennél is több ~ jutott.
1. Az ~ok becsült száma a világon 1967 körül
Abortusz-törvénnyel Világ
rendelkező nem rendelkező össz.
országok fejlett fejlődő
országok
Népesség (millió fő): 420 610 2.390 3.420
Élve születés (1000 fő): 7.400 11.100 96.500 115.000
Élve születés (1000 lakosra): 18 18 40 34
Az ~ összesen (1000 fő): 4-6000 6-9000 15-2000 30.000
Az ~ (1000 lakosra): 10-14 %. 10-15 %. 6-8 %. 9 %.
Az ~ (100 é.sz-re): 54-81 % 54-81 % 16-21 % 26 %
- Az ~t Szovjetoroszo-ban 1917 után engedélyezték, az 1930-as években betiltották, 1956-82: bizonyos megkötésekkel ismét engedélyezték; az ~ok számát évi 6-8.000.000-ra becsülik, ami az é.sz-ek 1,5-2-szerese. Bulgáriában, Cs-ban, Lengyo-ban, Mo-on az 1950-es évek közepéig tiltották, ekkor teljesen szabaddá tették, 1967-72: feltételekhez szabták. Az NDK-ban a 70-es évek első feléig tiltották, majd a nők kérésére engedélyezték. Ro-ban 1965-ig engedélyezték, 1966. X: a 14,7 ezrelékes é.sz-re hivatkozva a 4-nél kevesebb gyermekes anyák esetében megtiltották. 9-11 hónap múlva az é.sz. arány 38-40 ezr-re emelkedett, 1972: 18-20%. (magas arány!) körül megállapodott.
2. Az ~ engedélyezésének föltételei 1977-ben
Az ~t engedélyezik, ha az indok
I. II. III. IV. V. VI. VII.
Magyarország _ _ _ _ _ _ _1
Bulgária _ _ _ _ _ _ _
Csehszlovákia _ _ _ _ _
Lengyelország _ _ _ _ _ _ _
NDK _ _ _ _ _ +
Románia _ _ _ _ _ _ _2
Jugoszlávia _ _ _ _ _ +
Franciaország _ + + + +
NSZK _ _ + + + +
Egyesült Királyság _ _ _ + +
Svédország _ _ _ _ _ _ +
Dánia _ _ _ _ _ _ +
Norvégia _ _ _ _ _ +
Finnország _ _ _ _ _ +
USA + + + + + +
Kanada _ + +
I: az anya életének veszélyeztetése
II: az anya testi egészségének veszélyeztetése
III: az anya lelki egészségének veszélyeztetése
IV: a csecsemő egészségének veszélyeztetése
V: nemi erőszak, vérfertőzés
VI: szociális, gazdasági, orvosi
VII: az anya kérése
jelmagyarázat:
_ = 1967: érvényben volt, 1977-ig érvényben maradt.
_ = 1967: érvényben volt, 1977: nem volt érvényben.
+ = 1967: nem volt érvényben, 1977: érvényben volt.
1 = 3 szülészi esemény után az anya kérésére, 2 szülészi
esemény után szoc. indok alapján.
2 = 4 gyermek után az anya kérésére.
A világban az ~ok sz-a 1968-78: növekedett, 1975-80: alacsonyabb szinten megállt. A legmagasabb az ~ok sz-a Mo-on 1969: több, mint 206.000; Bulgáriában 1972 és 1980: 154-156.000; Csehszlovákiában 1969 és 1981: 103-104.000, Lengyo-ban 1966 és 1978: 226-223.000, Angliában 1972: 167.000, az NSZK-ban 1970: 88.000, Fro-ban 1979: 157.000, az USA-ban 1978: 1.150.000, Japánban 1966: 808.000, Indiában 1980: 346.000.
3. Az ~ok számának alakulása Közép-Eu-ban
Magyaro. Bulgária Csehszl. Lengyo. Jugoszlávia
1966: 186.773 120.871 - 225.991 219.537
1967: 187.527 120.763 96.421 220.504 242.055
1968: 201.096 113.454 99.886 219.660 245.783
1969: 206.817 129.687 102.797 212.933 ..
1970: 192.283 142.335 99.766 214.034 ..
1971: 187.425 153.687 97.271 203.619 ..
1972: 179.035 154.415 91.292 204.562 ..
1973: 169.650 137.439 81.233 210.682 ?
1973:+ 156.224 139.713 274.703 598.559 379.051
1974: 102.022 144.509 83.604 214.387 ?
1975: 96.212 143.450 81.671 212.101 ?
1976: 94.720 142.261 84.589 215.368 ?
1977: 89.096 141.702 88.989 216.533 ?
1978: 83.545 147.667 92.545 223.288 ?
1979: 80.777 147.888 94.486 148.624 ?
1980: 80.882 155.876 100.170 133.835 ?
1981: 78.421 152.370 103.517 130.070 ?
1982 78.682 147.791 107.638 141.177
1983 78.599 134.165 108.662 130.980
1984 82.191 131.140 113.802 132.844
1985 81.970 132.041 119.325 135.564
1986 83.586 134.686 124.188 129.720
1987 84.547 133.815 159.316 122.536
1988 87.106 .. 164.730 105.333
1989 90.508 132.021 162.085 ..
1990 90.394
1991 98.931
1992 87.065
1981:+ 142.890 125.700 237.728 678.696 376.507
+ = az élve születések (é.sz.) száma
Szovjetunió
1980: 7.003.000
1981 7.834.000
1982 6.912.000
1983 6.765.000
1984 6.780.000
1985 7.034.000
1986 7.116.000
1987 6.818.000
1988 7.228.599
1989 6.574.431
Forrás 1980-88 évből Demographic Yearbook. 1989-1991. New York.
4. Az ~ok számának alakulása Ny-Eu-ban
Anglia NSZK Fro. Dánia Norv. Finno. Svédo.
1966: ? ? ?. 5750 ? 5219 25.990
1967: ? ? ? 6350 5015 5618 ?
1968: 25.008 ? ? 6450 5152 6288 ?
1969: 58.378 ? ? 7300 6270 8175 ?
1970: 86.565 ? ? 9027 7941 14.757 ?
1971: 133.109 ? ? 11.522 10.402 20.622 ?
1972: 167.484 ? ? 13.667 12.203 22.146 ?
1973: 118.066 ? ? ? ? 23.361 25.990
1973+:901.503 635.633 857.700 71.895 61.208 56.787 109.663
1974: 117.013 ? ? 24.868 15.171 22.846 30.636
1975: 113.524 ? ? 27.884 15.132 21.547 32.526
1976: 109.095 13.044 134.173 26.842 14.754 19.818 32.351
1977: 109.960 54.309 150.931 25.662 15.528 17.772 31.462
1978: 119.273 73.548 150.417 23.699 14.783 16.928 31.918
1979: 128.365 82.788 156.810 23.193 14.456 15.849 34.709
1980: 136.782 87.702 171.218 23.334 13.531 15.037 34.887
1981: .. 87.353 180.695 22.779 13.845 14.120 33.294
1982 136.928 91.064 181.122 21.462 13.496 13.861 32.604
1983 135.794 86.529 182.862 20.791 13.646 13.360 31.014
1984 145.497 86.298 180.789 20.742 14.070 13.645 30.755
1985 150.211 83.538 173.335 19.919 14.599 13.832 30.838
1986 157.168 84.274 166.797 20.067 15.474. 13.310 33.090
1987 165.542 88.540 162.353 20.380 15.422 13.000 34.707
1988 178.426 83.784 166.510 21.199 15.852 12.995 37.585
1989 180.622 75.297 .. 15.422 16.208 .. ..
1981+:730.900 624.557 805.680 53.089 50.708 63.469 94.065
+ = az élve születések (é.sz.) száma
5. Az ~ok számának alakulása Amerikában és Távol-Keleten
Kanada USA India Japán
1966: ? ? ? 808.378
1967: ? ? ? 747.490
1968: ? ? ? 757.389
1969: 4378 ? ? 744.451
1970: 11.200 180.119 ? 732.033
1971: 30.949 480.259 ? 739.674
1972: 38.905 ? ? ?
1973: 43.201 615.831 ? ?
1973+: 343.373 3.136.965 ? 2.091.983
1974: 48.136 763.476 97.546 ?
1975: 49.311 854.853 214.179 ?
1976: 54.478 988.267 278.870 ?
1977: ? 1.079.430 247.049 ?
1978: ? 1.157.776 312.754 ?
1979: ? ? ? ?
1980: 65.751 1.297.600 346.327 ..
1981: 65.053 1.300.800 388.405 ..
1982 66.254 1.304.000 500.624 590.299
1983 61.750 1.269.000 492.696 568.363
1984 62.291 1.333.500 561.033 568.916
1985 60.956 1.328.600 583.704 550.127
1986 62.406 1.328.000 .. 527.900
1987 63.585 1.354.000 .. 497.756
1988 .. .. 534.870 486.146
1989 .. .. 582.161 466.876
1981+: 371.346 3.646.000 ? 1.529.455
+ = az élve születések (é.sz.) száma
6. 16 ország sorrendje az ~ok abszolút száma szerint
A megfigyelt országokban az ~ok
legmagasabb száma sorrendje
1966-81: időpontja a m. adat
%-ában
Magyarország 206.817 1969 100 6.
Bulgária 153.876 1980 75,4 9.
Csehszlovákia 103.517 1981 50,1 10.
Lengyelország 225.991 1966 109,3 5.
Jugoszlávia 245.783 1968 118,8 4.
Anglia+Wales+Skócia 167.484 1972 81 7.
NSZK 87.702 1980 42,4 11.
Franciaország 156.810 1979 75,8 8.
Dánia 27.884 1975 13,5 14.
Norvégia 15.528 1977 7,5 16.
Finnország 23.362 1973 11,3 15.
Svédország 34.887 1980 16,9 13.
Kanada 65.751 1980 31,8 12.
USA 1.157.776 1978 559,8 1.
India 346.327 1980 167,5 3.
Japán 808.378 1966 390,9 2.
Az országok demográfiai jelenségeit korábban a 100 élveszületésre jutó ~ok mutatója szerint is összevetették. Így nézve az ~ok aránya 1971-ig Mo-on volt a legmagasabb a világon. Az ~ok sz-a ugyanis 1959-73: minden évben meghaladta az é.sz-ekét, 1960-70: 10, 1964: 40 %-kal. 1970 óta a →fogamzásgátló szerek terjedésével az arány (é.sz/~) fokozatosan csökkent. A születések sz-a először 1974: múlta fölül az ~okét, ettől kezdve a 100 élveszületésre jutó ~ rohamosan csökkent 55-66 %-ra. 1982-től ismét emelkedik e mutató (59-62-66 %).
7. Bejelentett ~ok 100 élve születésre 1955-89: Közép-Eu-ban
Magyaro. Bulg. Csehszl. Lengyo. Jug.
1955: 17 ? 1 ? ?
1956: 43 ? 1 2 ?
1957: 74 22 3 5 ?
1958: 92 27 26 6 ?
1959: 101 33 36 11 13
1960: 111 39 41 24 18
1961: 121 50 43 25 25
1962: 126 57 41 33 ?
1963: 131 63 30 32 ?
1964: 140 69 29 32 37
1965: 136 75 34 31 ?
1966: 135 98 40 43 55
1967: 126 97 45 42 62
1968: 130 80 47 42 64
1969: 134 91 46 40 ?
1970: 127 103 44 39 ?
1971: 124 113 41 37 ?
1972: 117 118 36 36 ?
1973: 109 98 30 35 ?
1974: 55 97 29 35 ?
1975: 50 99 29 33 ?
1976: 51 98 29 32 ?
1977: 50 100 32 33 ?
1978: 50 108 33 34 ?
1979: 50 109 35 22 ?
1980: 54 122 40 19 ?
1981: 55 .. 44 19 ?
1982: 59 125 46 20 ?
1983: 62 110 47 18 ?
1984: 66 107 50 19 ?
1985 63 111 53 20
1986 65 112 56 20
1987 67 115 74 20
1988 70 .. 76 18
1989 73 118 77 ..
1990 72
1991 71
1992 72
Ny-Európában és É-Amerikában az é.sz./~ arány ált. alacsonyabb mint (Lengyo. kivételével) Közép-Eu-ban. 1974-től főként az É-Amerikai országokban és az USA-ban a magyart is megközelítő szinten állapodott meg a mutató.
8. Bejelentett ~ok 100 élveszületésre 1966-89: néhány nyugat-európai és amerikai országban
Egyesült NSZK Fro. Dán. Norv. Finno. Svédo. Ka- USA
Királyság nada
1966: ? ? ? 7 ? 7 ? ? ?
1967: ? ? ? ? 7 7 ? ? ?
1968: 3 ? ? 9 7 9 ? ? ?
1969: 6 ? ? 10 9 12 ? 1 ?
1970: 9 ? ? 13 12 23 ? 3 5
1971: 15 ? ? 15 16 34 ? 8 13
1972: ? ? ? 18 19 38 ? 11 ?
1973: ? ? ? ? ? 41 24 13 20
1974: ? ? ? 35 25 37 28 14 24
1975: ? ? ? 39 27 33 31 14 27
1976: 16 2 19 41 28 30 33 15 31
1977: 17 9 20 41 31 27 33 ? 32
1978: 17 13 20 38 29 26 34 ? 35
1979: 17 14 21 39 28 25 36 ? ?
1980: 18 14 ? 41 27 24 36 18 ?
1981: 20 14 21 43 27 20 36 18 35
1982 19 15 23 41 26 21 35 18 35
1983 19 15 24 41 28 20 34 .. 34
1984 20 15 24 40 28 21 33 .. 36
1985 20 13 23 37 29 22 31 .. 35
1986 21 14 21 36 29 22 32 17 35
1987 21 14 21 37 29 22 33 17 36
1988 23 12 22 36 28 33 34 .. ..
1989 23 11 .. .. 27 .. .. .. ..
9. Az ~ok száma és aránya Mo-on 1950-92:
Az ~ok száma 1000 15-49 éves 100 é.sz-re
nőre jutó arány %. jutó arány (%)
1950: 1700 1 1
1951: 1700 1 1
1952: 1700 1 1
1953: 2800 1 1
1954: 16.300 6 7
1955: 35.400 14 17
1956: 82.500 33 43
1957: 123.383 49 74
1958: 145.578 58 92
1959: 152.404 61 101
1960: 162.160 65 111
1961: 169.992 69 121
1962: 163.656 66 126
1963: 173.835 70 131
1964: 184.367 74 140
1965: 180.269 72 136
1966: 186.773 73 135
1967: 187.527 72 126
1968: 201.096 76 130
1969: 206.817 78 134
1970: 192.283 72 127
1971: 187.425 69 124
1972: 179.035 67 117
1973: 169.650 63 109
1974: 102.022 38 55
1975: 96.212 36 50
1976: 94.720 36 51
1977: 89.096 34 50
1978: 83.545 32 50
1979: 80.767 31 50
1980: 80.882 31,4 54,4
1981: 78.421 30,6 54,9
1982: 78.682 30,8 58,9
1983: 78.599 30,8 61,8
1984: 82.191 32 66
1985 81.970 32 63
1896 83.586 33 65
1987 84.547 33 67
1988 87.106 34 70
1989 90.508 35 73
1990 90.394 36 72
1991 89.931 35 71
1992 87.065 .. 72
1985: 82.000 (becsült)
10. Az összes vetélés Mo-on 1950-84:
V e t é l é s 1000 15-49 é. 100 é.sz-re
Term. Művi Össz. nőre %. (%)
1950: 38.428 1707 40.135 15,9 20,5
1960: 35.756 162.160 197.916 79,6 135,1
1970: 31.357 192.283 223.640 83,4 147,3
1980: 21.128 80.882 102.010 39,6 68,6
1981: 19.282 78.421 97.703 38,1 68,4
1982: 18.538 78.682 97.220 38,0 72,8
1983: 17.886 78.599 96.485 37,8 75,8
1984: 18.660 82.191 100.851 39,5 80,4
1985 18.878 81.970 100.848 39,5 77,5
1986 19.122 83.586 102.708 40,2 80.1
1987 18.584 84.547 103.131 40,4 82,0
1988 18.811 87.106 105.917 41,4 85,2
1989 18.390 90.508 108.898 42,4 88,3
1990 18.295 90.394 108.689 42,8 86,5
1991 17.671 89.931 107.602 .. 84,6
1992 16.571 87.065 103.636 .. 85,1
Forrás: Demográfiai Évkv. KSH Bp., 1989. évről 126. o.; 1990:152.
- Az ~ Mo-on 1950-85: az állampárt életszínvonal-politikájának egyik fő eszköze volt, s arányaiban és összességében tört-ünkben példa nélküli magyarirtást végzett. Összesen 4.135.587 magzati életet öltek meg. - V. Az ~ a mai m. polg. törv-hozásban. Az 1989-es rendszerváltozás után az ogy. 1992. XII. 17: fogadta el az 1992. évi LXXIX. törv-t a magzati élet védelméről: „A Magyar Köztársaság országgyűlése annak tudatában, hogy a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel; a magzati élet védelme a gyermeket váró nőkről történő fokozott gondoskodással valósítható meg, ugyanakkor a magzat egészséges fejlődését biztosító feltételek megteremtése elsődlegesen a szülők felelőssége; a terhességmegszakítás nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze; a családtervezés a szülők joga és felelőssége, a következő törvényt alkotja: 1.§ A női és férfi ivarsejt egyesüléséből létrejött, az anyaméhben kifejlődő magzatot és a gyermeket váró nőt támogatás és védelem illeti meg.” A 2-4.§ a támogatás és védelem eszközeiről és módozatairól szól (felelősségteljes párkapcsolat, családi élet, ártalmatlan születésszabályozási módszerekről szóló oktatás az alap- és középfokú isk-kban, Családvédelmi Szolgálat, térítésmentes terhesgondozás, várandóssági pótlék). - „A terhesség megszakítása: 5.§ A terhesség csak veszélyeztettség esetén, az e törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg. - 6.§ (1.) A terhesség a 12. hetéig szakítható meg, ha a) azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja; b) a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved; c) a terhesség bűncselekmény következménye; d) az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén. (2.) A terhesség az (1.) bekezdésben foglalt feltételek esetén a 18. hetéig szakítható meg, ha az állapotos nő a) korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen; b) terhességét neki föl nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri föl korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhessége az (1.) bekezdésben foglalt időtartamot. (3.) A terhesség a 20. hetéig - a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén a 24. hetéig - szakítható meg, ha a magzat genetikai, teratológai ártalmának valószínűsége az 50%-ot eléri. (4.) A terhesség az időtartamától függetlenül szakítható meg a) az állapotos nő életét veszélyeztető ok miatt, b) a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség fönnállása esetén. - 7.§ (1.) A terhesség megszakítása, ha azt nem egészségi ok indokolja, az állapotos nő írásbeli kérelme alapján végezhető el. (2.) A terhesség megszakítását... nem magyar állampolgár is kérheti.” A törv. 1993. I. 1: lépett hatályba. - VI. Az ~ a mai egyh. törv-hozásban. Az élet- és szabadságellenes bűncselekmények közül különös súlya van a kánonjogban az ~nak. Erre utal egyrészt az, hogy a törvényhozó e bűncselekmény-csoportból egyedül az ~nak szentel külön kánont, a többi tényállást együttesen tárgyalja; másrészt a rendelt büntetés súlyossága. Az ~ ilyen büntetése az Egyh-ban már azért is indokoltnak látszik, mert a születendő emberi élet büntetőjogi védelmét a civil jogrendek ilyen széles körben nem szokták biztosítani. Ehhez hozzáfűzhetjük, hogy az ~ potenciális elkövetőinek körében feltehetően nagyobb azoknak az aránya, akiket az egyh. büntetés visszatarthat egy ilyen cselekedettől, v. javulásra indíthat. - Az 1398.k. bünteti mindazt, aki eredményes magzatelhajtást végez. Nem követi el tehát a bűncselekményt, akinek kísérlete sikertelen maradt, függetlenül az ilyen tett erkölcsi megítélésétől. Ugyancsak nem meríti ki a bűncselekményi tényállást az, aki olyan cselekményt végez, mely kettős hatással (duplex effectus) jár, ha a szándék a másik, jó hatásra irányult, azaz a magzatelhajtást nem akarta közvetlenül. Vonatkozik viszont a büntetés a terhesség bármely szakaszában, tehát akár a kezdet kezdetén elkövetett ~ra is. Vonatkozik a büntetés azokra is, akik a magzatelhajtásban nélkülözhetetlen - akár fizikai, akár erkölcsi - közreműködők voltak (vö. 1329.k.).
- A mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatban, valamint a különböző kísérletek során elpusztított embriókra tekintettel az Apostoli Sztszék az 1398. kánonhoz hiteles törvénymagyarázatot fűzött, melyben kifejtette, hogy ~on (a fent leírt bűncselekmény értelmében) nem csupán az éretlen magzatnak a méhből való eltávolítását kell érteni, hanem a magzat megölését, bármilyen módon és a fogamzás pillanatától kezdve, bármikor kerüljön is rá sor (AAS 1988:1818). E hiteles magyarázat hátterében egy már régebben folyó elméleti vita is áll. Egyesek az ~ cselekményének megvalósulásához az éretlen (sőt némelyek szerint az éretlen, de még élő) magzatnak a méhből való mesterséges eltávolítását tartották szükségesnek. Ez a formalista felfogás olyan véleményekre vezetett, melyek szerint, ha a magzatot pl. a méhből való eltávolítás előtt már elpusztították, ez nem lett volna ~ként büntethető. Ezzel szemben sokan világosan látták, hogy ebben a bűncselekményi tényállásban nem a módozaton van a hangsúly, hanem a cselekmény célján, vagyis a magzat elpusztításán. A Sztszék hiteles magyarázata ez utóbbi nézet mellett foglalt állást. Ha pedig a cselekmény lényege a magzat megölése, akkor mindegy, hogy ez a méhen belül vagy a méhen kívül, vagy esetleg nem is méhben lévő embrió (lombikbébi) sérelmére történt-e. - Az ~ büntetéséül az 1398.k. önmagától beálló kiközösítést rendel. Az önmagától beálló büntetés már azért is szükségesnek látszik, mert sokszor titokban követik el a cselekményt. A CIC már nem hangsúlyozza, hogy ennek a kiközösítésnek az elengedése az ordináriusnak van fenntartva (vö. CIC 1917:2350.k.). Erre azonban nincs is szükség, hiszen a büntetések elengedésére illetékes hatóság általában és alapvetően amúgy is az ordinárius (vö. 1354-1355.k.). Ezért ilyenkor nem beszélünk fenntartásról. Ahhoz, hogy egy pap rendes körülmények között ezt a kiközösítést - mint általában a nem fenntartott kiközösítéseket - elengedhesse, külön megbízatásra van szüksége. - Annak megítéléséhez, hogy egy konkrét esetben tényleg beállt-e az ~ért járó kiközösítés, figyelembe kell venni, hogy - mint az önmagától beálló büntetések általában - ez is csak akkor sújtja a tettest, ha az illető tudja, hogy a magzatelhajtásért kiközösítés jár (1324.k.). Ugyancsak szem előtt kell tartani a többi mentő és enyhítő (!) körülményeket is, melyek mentesítenek az önmagától beálló büntetéstől. - A szerzetesekre, de a világi intézmények és az apostoli élet társaságai tagjaira is vonatkozó büntetésszerű jogkövetkezmény, hogy a cselekmény elkövetőjét az intézményből el kell bocsátani (695.k. 1.; vö. 729.k., 746.k.). - - 1990-től lényeges tendenciaváltozás nem következett be. Az abortuszok száma 1991: 89.931, 1992: 87.065, a száz élveszületésre jut arány 71-72 volt. Az Egyház és a m Értelmiség törekdett az ismeretett, végzetes népedeséi folyamat megváltoztatására, részben istenitanítás, részben ajózan ész világánál. A változtatás lehetősége létrejött 1990-től. **-M.T.
Magnum Bullarium Romanum. Luxemburg, 1762. II:702. - Pallas XII:196. - MNL III:488. - AJE II:1523. - Molnárfi 1980: A vetélések adatai. - A népesedés és népesedéspolitika. Bp., 1983. - Erdő 1991:534.
Az ~ alakulását 1980-tól alapvetően a gyermekáldást akadályozó „védekezéssel” összefüggő magatartásforma befolyásolta, általában csökkentette.
A 100 élveszületésre jutó abortuszok száma a K-eu. országok közül - ha Jug-t adatok hiányában nem vesszük figyelembe - Lengyo-ban a legkisebb, 1980 óta 18-20 fő körüli. Mo-on az 1980. évi 54 főről 1989-re 73 főre nőtt, és nagyjából a Csehszl-ban megfigyelt mértékkel (77 fővel) azonos. Bulg-ban ez a mutató tartósan 110-en felüli: itt több az abortusz, mint az élveszületés.
Mo-on 1950-1989 között mintegy 4.500.000 ~ volt. Ez 1990-92 között további mintegy 250.000 fővel emelkedeett, s közel 5.000.000 (4.700.000) lett. Az ~szal elpusztítottak száma csaknem elérte Mo. lakosságának felét, több, mint Albánia v. Íro. lélekszáma, sőt csaknem annyi, mint Svájc lakóinak 1991. évi adata ( 6.790.000 fő) Túlzás nélkül állítható, hogy az elmúlt 40 éves időszak a hús-vér Trianon időszaka volt.
A 1990-es években jelent meg az ún. „esemény utáni tabletta” (RU 486), mely Eu-ban egyre jobban terjed. Bár ez tulajdonképpen korai ~t jelent, mindent mgtesznek, hogy megkönnyítsék használatát az iskoláskorú fiatalok között. A reklámok egyik fő érve az, hogy „a tabletta az ~ elleni leghatékonyabb szer”. De a tabletta használata nem csökkentette az önkéntes ~ok számát, épp ellenkezőleg. Fro-ban ma az abortuszok harmada a RU 486 tabletta eredménye.
NBr. 1971: 783.000 szülés, 95.000 (törvényes) abortusz
1986: 661.000 148.000
USA 1972: 586.760, 1980: 1.297.606, 1993: 1.330.414 abortusz
Fro. 1976: 250.000 (közvetlenül az abortuszliberalizáció után),
1994: 220.900 abortusz (pedig 1981-88: Fro-ban esett vissza a legjobban)
A fogamzásgátlást elfogadó hozzáállás, mely a leendő élettel kapcsolatos felelősségtől szabadul, az ~t elfogadó hozzáálláshoz vezet.
Ott, ahol jelentős szerepet kap a fogamzásgátlásra koncentráló „szexuális nevelés”, nő a nem kívánt terhességek és az azt követő ~ok száma a fiatal lányok körében.
Manapság a legtöbb eu. országban a terhesség 12. hetéig egyszerűen az anya kérésére elvégezhető az ~.
A szülés előtti diagnosztika ált. gyakorlata valójában arra irányul, hogy megduplázzák az ~ok számát. Gyakran a szomatikus, kromoszómikus vagy genetikai rendellenességek legcsekélyebb gyanúja esetén már ~t javasolnak. Ez a diagnosztika nyitott a nemek választására is, ami feltétlen törvényi szabályozást kíván.
L'Osservatore Romano (heti ném. összefoglaló) 2003. IX. 26:9.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.