születésszabályozás: az emberi élet továbbadásának tudatos befolyásolása. Erkölcsileg megengedett módjai a →természetes családtervezés módszerei, elfogadhatatlan módjai a →fogamzásgátlás, a →sterilizáció és az →abortusz. - A „szexuális nevelés” a valóságban legtöbbször a fogamzásgátló eszközök használatára vonatkozó ismeretekre korlátozódik, ami nem az érett, felelős szeretetet erősíti a szexualitással kapcsolatban, mely természete szerint önajándékozás és a helye a család. E gyakorlat oda vezet, hogy a fiatalok „szexuális jogai” nevében elválasztják szüleiktől a gyermekeket, akik így éretlenek, a későbbi házasságra alkalmatlanok maradnak. Nem meglepő, hogy ott, ahol jelentős szerepet kap ez a fajta „szexuális nevelés”, nő a nem kívánt terhességek és az azt követő abortuszok száma a fiatal lányok körében, és több a fertőző nemi beteg is. Mindezen objektív tények ellenére a legtöbb országban fokozzák a ~ érdekében kifejtett propagandát. - Bár a nők érdeklődése növekszik a természetes családtervezés iránt, a legtöbb országban a közegészségügyért és a fiatalokért felelős szervek alig tesznek komoly lépéseket e módszerek megismertetésére és terjesztésére, így azok csak szűk körben ismertek. - Az első fogamzásgátló tabletta piacra dobása (1958) óta a fogamzásgátlás gyakorlata Eu-ban egyre nő, ahogy a →Humanae vitae enc. megjósolta. Egyre növekszik azoknak az egészen fiatal nőknek a száma, akik sterilizáltatják magukat. Néhány éve létezik az ún. „esemény utáni ~”, az RU 486 tabletta, mely Eu-ban egyre jobban terjed. Bár ez tulajdonképpen korai abortuszt okoz, mindent megtesznek, hogy megkönnyítsék használatát az iskoláskorú fiatalok között. A reklámok egyik fő érve az, hogy „a tabletta az abortusz elleni leghatékonyabb szer”. De a tabletta használata nem csökkentette az önkéntes abortuszok számát, épp ellenkezőleg. Fro-ban az abortuszok harmada az RU 486 tabletta eredménye. NBr-ban 1971: 783.000 szülésre 95.000 (törvényes) abortusz, 1986: 661.000 szülésre 148.000 abortusz esett. - Az USA-ban 1972: 586.760, 1980: 1.297.606, 1993: 1.330.414 abortuszt tartottak nyilván. - Fro-ban (közvetlenül az abortuszliberalizáció után) 1976: 250.000, 1994: 220.900 abortusz volt, jóllehet 1981-88: Fro-ban esett vissza a legjobban. - A ~t elfogadó hozzáállás, mely a leendő élettel kapcsolatos felelősségtől szabadul, az abortuszt elfogadó hozzáálláshoz vezet. A ~ széleskörű terjedése drámaian hatott a születések számára, a népesség elöregedésére, és hamarosan az érintett országok gazd. egyensúlyát is veszélyezteti. E veszélyekkel szemben egyelőre nem történtek megfelelő kormányzati intézkedések. - A nők Eu-ban (18 orsz. adatai alapján) 1980: átlagosan 2,1 gyermeket, 2003: 1,5-öt szültek. A népességszám fenntartásához min. 2,1 gyermek szükséges. 2000-től az EU 15 tagállamában egyre csökken a lakosság száma.

Az egy nőre jutó szülések száma:

	Fro.	No.	Olaszo.
1950	2,93
1960	2,73
1970	2,47	2,03	2,43
1975		1,48	2,21
1980	1,94		1,64
1985			1,42
1990	1,78		1,33
1994	1,65
1995		1,25	1,20
1998		1,36

2000: Fro. 1,89; Íro. 1,89; Luxemburg: 1,78; Dánia: 1,76; Finno.: 1,73; Belgium: 1,65; NBr.: 1,64; Svédo.: 1,54; Port.: 1,54; No.: 1,34; Au.: 1,32; Görögo.: 1,30; Olaszo.: 1,25; Spo.: 1,22.

A magyar népesedés helyzete 1949, 1990-2005: Mo-on 1970: vezették be az abortuszt, amivel azt a látszatot lehetett kelteni, hogy az életszínvonal nem romlik. Valójában a családok átlagos nagysága zsugorodott össze, így a családon belüli két szülő keresete nem 5-7 stb., hanem 2-3, legfeljebb 4 részre oszlott. Ez biztosította a családon belüli egy főre jutó fogyasztás növekedését (főként a szülők szempontjából, kiknek többsége 5-8 fős családból származott) akkor is, ha a kereset átlaga stagnált, esetleg kissé csökkent. Az átlagos családnagyság (az 1 v. 100 családra jutó családtagok száma) és a 100 v. 1 családra jutó gyermekek száma, a mondottak miatt is így alakult:

1. TÁBLA

A családok száma és összetétele 1949-2005. jan. 1.

	Év	100 családra jutó				Átlagos családnagyság %-ban
		családtagok száma*	gyermekek száma	romlás ('a' oszlop)
				főben 1949-hez képest	%-ban 1949-hez képest		1949-hez képest	1960-hoz képest
		a	b	c	d		e	f
1	1949	339	152	-	-		100,0	108,7
2	1960	312	126	27	8		92	100,0
3	1970	301	111	38	11		89	95,5
4	1980	294	105	45	13		87	94,2
5	1990	292	107	47	14		86	93,6
6	2001**	291	108	48	14		86	93,3
7	2005***	288	105	51	15		85	92,3
* a családtagok átlaga, ezért tizedes is lehetséges, pl. egy családban 1949: 3,39 volt a családtagok száma. ** febr. 1-jén *** ápr. 1-jén

A családtagok átlagos nagysága 2005-re 15%-kal 51 fővel, a gyermekek száma majdnem 1/3-ával, 152 főről 105 főre, 47 fővel 31 %-kal csökkent. - Az orsz. lakossága 1981-től évről évre fogy. 1949. I. 1: Mo. lakossága 9.205.000 volt, ez 1980. I. 1-re 11,6 %-kal, kb. 1,5 mill. fővel 10.709.000-re nőtt. Ezt követően, vagyis 1981-től állandósult a fogyás (1992: technikai kerekítés történt), és 2007. I. 1-re (előzetes adat szerint) 6 %-kal, 645.000 fővel 10.064.000 főre csökkent. E veszteség Békéscsaba, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár és Pécs együttes lélekszáma. - A kedvezőtlen demográfiai helyzet több tényező összegződésének eredménye: a szülők nem vállalnak gyermeket, védekeznek a fogamzás ellen, ill. abortuszt követnek el. A morális szétesés következménye a válás, a házasság helyett az alkalmi partnerkapcsolat, ill/és a házasságok számának rohamos csökkenése. -

I. A lakosság számának alakulása* Mo-on: 1. A lélekszám alakulása Mo-on.

A népek közötti kapcsolatok a természeti és erkölcsi törv-ek mellett a népek számának nagyságától és a közösség minőségétől is függenek. Természeti kartasztrófák, háborúk megtépázhatnak népeket, nemzeteket. E veszteségeket a nagyobbak könnyebben viselik, mint a kis népek. A magyarság valamennyire kiheverte a tatár- és törökdúlást. Trianon után, főleg 1950-: azonban a külső erők döntően megszabták a népesedési folyamatokat, amit a magyarság passzívan tűrt és az anyagiak fejében elfogadott.

2. TÁBLA

A népesség jan. 1-i lélekszáma kiemelt években

1941-2007.

Év	Népesség száma I. 1-jén 1000 fő	Népsűrűség 1 km2-re
1941**	9316	100,1
1949***	9205	98,9
1960	9961	107,1
1970	10.322	111,0
1980	10.709	115,1
1990	10.375	111,5
2000	10.222	109,9
2001	10.200	109,6
2002	10.175	109,4
2003	10.142	109,0
2004	10.117	108,7
2005	10.098	108,5
2006	10.077	108,4
2007	10.064****	108,2

*A lakosság száma háromféle lehet: 1. népszámlálások időponti adatai (2. tábla); 2. jan. 1-i adat nem a népszámlálások időpontjában; 3. évközepi adat. Itt mindegyiket közöljük, az elemzésben megadva, melyik időponti adatot használjuk.

** jan. 31-i adat

*** 1949-2001-ig a népszámlálások adata Mo. jelenlegi ter-ére és népességére vontakozóan.

**** előzetes, részben számított szám.

Látható, hogy az 1941. évi 100 fő/km2-es szám 1980-ra 115 fő/km2-re emelkedett, ettől kezdve (a betelepítések ellenére, lásd a 2. pontot) fokozatosan csökkent: 2007. I. 1-re 108 főre. Összehasonlításul a 2005. évi népsűrűségi adatok: Belgium 343, Cseho. 130, Dánia 126, Hollandia 393, Lengyo. 122, NBr. 247, No. 231, Olo. 195, Szl. 110, Ro. 91 fő/km2.

3. TÁBLA

Mo. népessége jan. 1-jén, természetes szaporulat, élveszületési arányszám, termékenységi mutatók 1990-2007.

	Népesség	Élveszületés		Természetes szaporulat*		Termékenységi arányszám***	Reprodukciós együttható****
	száma 1000 fő	száma 1000 fő	1000 lakosra	száma fő	1000 lakosra		nyers, bruttó	tisztított, nettó
	a	b	c	d	e	f	g	h
1990**	10.375	125.679	12,1	-19.981	-1,9	1,84	0,900	0,889
1991**	10.373	127.207	12,3	-17.606	-1,7	1,85	0,906	0,885
1992	10.374	121.724	11,7	-27.057	-2,6	1,76	0,858	0,839
1993	10.365	117.033	11,3	-33.211	-3,2	1,68	0,821	0,804
1994	10.350	115.598	11,2	-31.291	-3,0	1,64	0,799	0,784
1995	10.337	112.054	10,8	-33.377	-3,2	1,57	0,764	0,750
1996	10.321	105.272	10,2	-37.858	-3,7	1,45	0,706	0,693
1997	10.301	100.350	9,8	-39.084	-3,8	1,37	0,665	0,635
1998	10.280	97.301	9,5	-43.569	-4,2	1,33	-	-
1999	10.253	94.645	9,2	-48.565	-4,7	1,29	-	-
2000	10.222	97.597	9,6	-38.004	-3,7	1,33	0,643	0,635
2001	10.200	97.047	9,5	-35.136	-3,4	1,31	0,636	0,627
2002	10.175	96.804	9,5	-36.029	-3,5	1,31	0,635	0,626
2003	10.142	94.647	9,3	-41.176	-4,1	1,28	0,617	0,609
2004	10.117	95.137	9,4	-37.355	-3,7	1,28	0,626	0,618
2005	10.098	97.496	9,7	-38.236	-3,8	1,32	0,637	0,630
2006	10.077	99.850	9,9	-31.650	-3,1	1,35	0,659	-
2007	10.064*****	-	-	-	-	-	-	-

a) A b oszlop mellett a halálozást is figyelembe véve. Az adat függ a nemzetk. bevándorlástól.

b) Az 1990. és az 1991. é. adatokat a KSH kissé módosította, ezért azok eltérnek a korábban közöltektől. Az 1990. é. és a 2001. é. népszámlálási népességszám, a többi a két népszámlálás közötti időszak, ún. továbbvezetett népesség száma.

c) Életkortól függő termékenységi arányszám, egy nőre jutó érték. Azt jelzi, hogy egy nő átlagosan hány gyermekkel fejezné be termékenységét, ha olyan gyakorisággal szülne, mint az adott évben szülő 15-40 é. nők tették.

d) A nyers, bruttó reprodukciós (szaporodási) arányszám azt mutatja, hogy az adott évnek megfelelő szülési gyakoriság mellett egy nő élete folyamán hány leánygyermeknek adna életet. A tiszta (nettó) reprodukciós arányszám pedig azt, hogy az egy nőre jutó leánygyermekek közül ugyenezen év halandósága mellett hányan jutnának el szülőképes korba. Ha ennek értéke 1, a népesség szaporodása megakadt, stagnál, az 1-en felüli érték szaporodást, az 1-en aluli érték fogyást jelent.

e) Számított, részben becsült érték.

2. Nemzetközi vándorlási különbözet, menekült státus, magyar állampolgárságot kapott külföldiek és a népesség számának kapcsolata. A lélekszám alakulása függ a természetes szapporulattól, a halálozástól és a nemzetk. vándorlási különbözettől. Az élveszületések aránya 1954: volt a legmagasabb (223.347 fő), attól kezdve évről évre kevesebben születtek, 1990: már csak 125.679 gyermek látta meg a napvilágot, és az 1000 lakosra jutó 1954. évi 23,0 ezrelékes élveszületési arány csaknem a felére, 12,1 ezrelékre csökkent (→családtatisztika). A 3. tábla tanúsága szerint 2000-re a születések száma már csak 97.597 volt, az 1000 lakosra jutó arány 10 ezrelék alá, 9,6 ezrelékre süllyedt, és többé nem emelkedett 10 ezrelék fölé: 9,8 (1997), 9,2 (1999)-9,9 (2006) ezrelék között ingadozott. - A temészetes szaporulat nem biztosította a népesség stabilitását: 1990: az évi fogyás 19.981, 1999: 48.565, 2000: 38.000, 2003: 41.000, 2006: 32.000 fő. Ahhoz, hogy a népesség stagnáljon, évente az 1000 lakosra jutó termékenységi arányszámnak (3. tábla f oszlop), legalább 2,3-nak kell lennie, azaz 100 családban legalább 230 gyermeknek kell születnie. Ez volt a helyzet 1947-56 között (lásd II. kötet/351). Népszaporulat pedig csak akkor lehetséges, ha ezen felül is születnek gyermekek. Adatainkból látható, hogy a születési gyakoriság (f oszlop) messze elmarad ettől az értéktől. Ebből következik, hogy ha az a születési gyakoriság marad meg a 15-49 é. nőknél, amely 2006: volt, vagyis éltük végéig legfeljebb 1,35 gyermeket szülnének, akkor a magyarság kipusztul. - A mondottakat megerősítik a reprodukciós együtthatók is. A nyers, bruttó reprodukciós együttható az 1990. é. (g oszlop) 0,900-ről 2006-ra 0,659-re süllyedt. Ebből következik hogy 2006-tól a várható leánygyermek szám a mostaninak, csak 66 %-a lesz, vagyis ennyivel kevesebben lesznek, akik szülhetnének. - A nettó reprodukciós együttható az 1990. é. (h oszlop) 0,889-ről 2005-re 0,630-ra zuhant, jelezve, hogy a 2005. é. halandóság mellett az egy nőre jutó leánygyermekek közül hányan érik meg a szülőképes kort. Ez az arányszám 1977-től minden évben 1-nél kisebb volt, 2005: 37 százalékponttal maradt el az 1-től. - A demográfiai helyzetet az áll. betelepítéssel próbálja enyhíteni: részben a Kárpát-medence magyar (nemzetiségű) lakosságából, részben főként keleti és távolkeleti országokból. A nemzetk. vándorlási különbözet évenként 11-18.000 közötti. Ez pl. 2003: a természetes fogyás 41.000 fős látszámát 17.000 fővel, kb. 41 %-kal csökkentette, vagyis a tényleges fogyást 24.000 főben mutatta ki; 2005: a 38.000 fős fogyást 15.000-rel, 40 %-kal mérsékelte, a lakosság fogyását 23.000 fővel jelezte (4. tábla b és f oszlop). - A népesség belső összetétele mind a nemzetk. vándorlási különbözet, mind az állampolgárságot, ill. menekült státust kapó személyek miatt átalakul, mivel módosították a népességszám megállapításának fogalmi rendszerét; 2001. I. 1: a KSH úgy módosította a népességszám kiszámítását, hogy a nemzetk. vándorlási különbözetet figyelembe véve határozzák meg a népességszámot, amelyet azoktól a szervektől (BM) kapnak meg, melyek a külf. állampolgárok mo-i lakónépességét adminisztrálják. Ezek valamennyi elemét nem ismerjük, a közölteket a 4. táblázatban mutatjuk be.

4. TÁBLA

A népesség kiszámítása a vándorlási különbözet figyelembevételével 1992-2007.

Év	Népességszám I. 1.	Természetes szaporulat	Nemzetközi vándorlás		Nemzetközi vándorlási különbözet	Tényleges szaporodás fő
	1000 fő	+/- fő	bevándorlók	kivándorlók	+	b + e
	a	b	c	d	e	f
1992	10.374	-27.057	-	-	-	-
1993	10.365	-33.211	16.397	2901	13.496	-
1994	10.350	-31.291	12.752	2378	10.374	-
1995	10.337	-33.377	14.008	2401	11.607	-
1996	10.321	-37.858	13.734	2833	10.901	-
1997	10.301	-39.084	13.283	1928	11.355	-
1998	10.280	-43.569	16.052	2343	13.709	-
1999	10.253	-48.565	20.151	2460	17.691	-
2000	10.222	-38.004	20.184	2208	17.976	-20.028
2001	10.200	-35.136	20.308	1944	18.364	-16.772
2002	10.175	-36.029	17.972	2388	15.584	-20.445
2003**	10.142	-41.176	19.365	2553	16.812	-24.364
2004	10.117	-37.355	22.164	3466	18.698	-18.657
2005	10.098	-38.236	18.809	3846	14.963	-23.273
2006	10.077	-31.650	-	-	-	-
2007	10.064*	-	-	-	-	-

* számított szám

** 2003-2006 között a népességszám

2003. I. 1=10.142.000 fő. Ebből az f oszlop levonandó = -24.364 =10.117.000 fő.

2004. I. 1=10.117.000 fő. Ebből az f oszlop levonandó = -18.657 =10.098.000 fő.

2005. I. 1=10.098.000 fő. Ebből az f oszlop levonandó = -23.273 =10.075.000 fő.

Itt 2000 fő kerekítési eltérés, vagyis 2005. XII. 31., ill. 2006. I. 1. = 10.077.000

A Mo-on tartózkodó külföldiek száma a 2001. é. 110.000 főről folyamatosan nőtt, 2006-ra elérte a 154.430 főt, Mo népességének 1,53 %-át. Őket tekinthetjük a későbbi állampolgárságot elnyerők bázisának. - Menekült státust kapott 1993-2005: 2383 fő, m. állampolgárságot 100.558 fő. Ez utóbbiak száma évenként erősen ingadozott: 1999: 7046, 2000: 5446, 2005: 9822 fő, az itt tartózkodó külföldiek 6,9 %-a (lásd 5. tábla).

5. TÁBLA

Mo-on tartózkodó bevándorló, menekült státust, állampolgárságot kapott külföldiek 1993-2006.

Év	Mo-on tartózkodó külföldi állampolgárok I. 1-én		Mo-ra bevándorló és kivándorló külf. állampolgárok vándorlási különbözete	Menekült státust kapott külföldiek	Magyar állampolgárságot kapott külföldiek
	száma fő	az összes népesség %-ában	fő
	a	b	c	d	e
1993	123.184	1,19	13.493	361	8857
1994	130.710	1,27	10.374	239	9475
1995	138.101	1,35	11.607	116	10.695
1996	139.954	1,37	10.901	66	9913
1997	142.506	1,40	11.355	27	10.136
1998	148.263	1,46	13.709	362	6516
1999	150.245	1,49	17.691	313	7046
2000	153.125	1,52	17.976	197	5446
2001	110.028	1,08	18.364	174	8590
2002	116.429	1,14	15.584	104	3369
2003	115.888	1,14	16.812	178	5261
2004	130.109	1,29	18.698	149	5432
2005	142.153	1,41	14.963*	97	9822*
2006	154.430	1,53	-	-	-

* előzetes adat

2006: a Mo-on tartózkodó külföldiek 84,5 %-a állampolgársága szerint eu. országból jött. Ezen belül feltűnően magas a romániai állampolgárságúak száma: 66.183 fő, az összes itt tartózkodó külf. 42,9 %-a, az eu. országokból érkezettek 50,7 %-a, jogosan valószínűsíthető, hogy mind v. többségükben erdélyiek. Ukrajnai volt Mo-on 2006: 15.337 fő (9,9 ill. 11,7 %), jugoszláviai 12.111 (7,8 ill. 9,3 %, lásd a 6. táblát).

6. TÁBLA

Mo-on tartózkodó külföldi állampolgárok** állampolgárságuk szerint 1995, 1997-2006. január elsején

Év	Eu. együtt	Eu-ból					Ázsia együtt	Ázsiából			Amerika együtt	Afrika együtt	Egyéb és ismeretlen	Összesen (a+g+k+l+m)
		Eu. 15 országa	Jugoszlávia	Románia	Ukrajna	Szlovákia			Vietnam	Kína	Mongólia
	a	b	c	d	e	f		g	h	i	j		k	l	m	n
1995*	122.926	11.785	15.297	68.439	3501	231		9634	1276	3470	528		2895	2081	565	138.101
1997	120.801	14.663	-	61.579	-	-		15.968	-	-	-		2690	2490	557	142.506
1998	123.923	16.368	14.250	62.130	7184	968		16.721	1839	7809	864		4210	2659	750	148.263
1999	124.084	17.331	15.223	57.357	9898	1571		18.243	2193	8306	1071		4512	2594	812	150.245
2000	125.784	17.907	15.571	57.343	11.016	1717		19.326	2447	8861	1227		4677	2559	779	153.125
2001	93.197	11.723	12.664	41.561	8947	1576		12.603	1893	5819	738		2488	1233	507	110.028
2002	97.640	12.181	11.975	44.977	9835	2213		14.401	2243	6840	859		2557	1318	513	116.429
2003	98.203	11.629	11.693	47.281	9853	1536		13.480	2055	6420	703		2434	1281	463	115.888
2004	110.915	12.143	12.367	55.676	13.096	2472		14.715	2368	6790	860		2535	1455	489	130.109
2005	122.261	9714	13.643	67.529	13.933	1225		15.121	2521	6856	856		2667	1556	548	142.153
2006	130.535	18.357	12.111	66.183	15.337	3597		18.543	3146	8584	1064		2989	1800	563	154..430

* ápr. 1-jei adat

** a tartózkodási, bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkezők.

A 2005: m. állampolgárságot kapott 9822 (lásd a 7. tábla n rovatát) főből román állampolgár volt 6869 fő, az összes 69,9 %-a, jug. állampolgár 946 fő (9,6%), ukrán (kárpátaljai) 822 fő (8,4%). Ezek az arányok 1993-tól érdemben nem változtak. 1993. I. 1-2005. XII. 31: m. állampolgárságot össz. 100.558 fő nyert el. Ebből Romániából való (1994. évi becsült adat) 67.188 fő (az összes 66,8 %-a), Jugoszláviából 11.284 fő ( az össz. 11,2 %-a), Ukrajnából (Kárpátaljából) 7744 fő ( az összes 7,7 %-a). Ez azt is jelenti, hogy velük az ősfoglalás jogán szerzett földterület is elveszett, hazánk népességében pedig ez a 100.558 fő (utódaikkal együtt) is benne van, nélkülük ennyivel kevesebben lennénk (lásd a 7. táblát).

7. TÁBLA

Magyar állampolgárságot kapott személyek előző állampolgárságuk szerint 1993-2005.*

Magyar állampolgárságot kapott személyek előző állampolgársága (fő)
Év	Eu. együtt	Eu-ból					Ázsia együtt	Ázsiából			Amerika együtt	Afrika együtt	Egyéb és ismeretlen	Összesen (a+g+k+l+m)
		Eu. 15 országa	Jugoszlávia	Románia	Ukrajna	Szlovákia		Vietnam	Kína	Mongólia
	a	b	c	d	e	f	g	h	i	j	k	l	m	n
1993	8544	49	223	7381	258	39	55	9	-	2	32	41	185	8857
1994a	9019	52	500	7400	350	70	30	10	-	2	36	80	310	9475
1995	9958	57	885	7469	597	119	172	30	5	3	38	116	411	10695
1996	9362	58	1233	6420	635	175	94	-	-	-	35	70	352	9913
1997	9527	78	1725	5812	715	235	150	20	3	19	44	79	336	10.136
1998	6127	96	990	3720	617	153	94	-	-	-	19	47	229	6516
1999	6868	73	1103	4227	831	131	102	10	3	4	19	56	1	7046
2000	5294	55	1079	2988	586	135	101	14	3	3	18	32	1	5446
2001	8417	65	1254	5644	855	158	102	17	3	8	29	42	-	8590
2002	3304	24	470	2238	340	80	40	5	5	8	9	16	-	3369
2003	5152	27	343	3415	570	129	69	11	4	1	17	22	1	5261
2004	5324	35	533	3605	568	107	72	10	3	6	16	20	-	5432
2005	9575	40	946	6869	822	152	170	53	16	11	29	48	-	9822

* az 1994. év becsült adat, a többi hivatalos statisztikai közlés

Látható, hogy a nem ősi m. földről jövő (ázsiai, afrikai) magyar állampolgárságot elnyerők száma egyelőre nem jelentős. Ésszerű betelepítési tervvel (azonos kultúrájúakkal, vallási összetételűekkel) a magyarság fogyását mérsékelni lehetne. Az 1993-2005: m. állampolgárságot kapott ázsiaiak együtt sem érik el az 1300 főt (1251 fő; ebből vietnami 189, kínai 45, mongol 67 fő), az amerikai földrészről jövők (k rovat) a 350 főt, az afriakaiak (l rovat) a 670 főt. A betelepülési folyamatok lényegében a magyar-magyar kapcsolatokat érintik, ami kedvezőtlen. Megoldás lehetne a kettős állampolgárság: ekkor nem kellene elhagyni az ősi anyaföldet, mégis részesedhetnének az anyaország jogi-erkölcsi tartalékaiból. Végül a születések alacsony száma a gazd. életben is gondokat fog okozni.

II. A szülőképes korú 15-49 éves nők gyermekvállalása, valamint az abortusz alakulása nemzetközi összehasonlításban

1. Az összes magzati veszteség Mo-on. A 21. sz. népesedését a tudatos gyermekvállalási mellett döntően az elutasítás két formája határozza meg: a fogamzás meggátolása technikai eszközökkel, ill. gyógyszerekkel (pirulákkal), és a magzat meggyilkolása, vagyis az →abortusz. A fogamzásgátló szereket 2007: már általánosan és tömegesen használják, az abortuszt pedig valamennyi államban megtűrik v. engedélyezték. Éppen a fogamzásgátló szerek használatának következménye, hogy az abortuszok száma csökkenhet anélkül, hogy a népességszám növekedne. - A lélekszám-növekedés a muszlim országokban ma is jelentős, az eu. országok népességszáma csökken, amit a harmadik világ országaiból bevándorlókkal részben v. teljesen ellensúlyoznak. - Mo-on az abortuszok száma 1980: 80.882, 1990: 90.394 (csaknem 10.000-rel emelkedett), majd 1991-2005: zuhanásszerűen csökkent. Kis ingadozástól eltekintve 1993: 75.258, 1995: 76.957, 1998-2004: 53-60.000, 2005: 48.689.

Összességét tekintve az abortuszok száma

1950-1960:       725.625

1960-1970:    1.846.615

1970-1980:    1.163.354

1981-1990:        864.410

a rendszerváltásig össz.  4.600.004

1991-2000:       839.461

2001-2005:       267.496

1950-2005: össz.   5.706.961

Az 50 alatt elvégzett abortuszok száma 5.706.981 (Mo. népességének több, mint a fele!)

a nem hivatalos, magánorvosokkal végeztetett abortuszok becsült számával együtt 7.000.000-ra is fölmehet.

A mesterséges abortuszoknak és fogamzásgátló szereknek súlyos eü. következményei vannak mind a csecsemőkre, mind az édesanyákra nézve. Az 1950-70 közötti vizsgálatok igazolták, hogy emiatt nőtt meg a koraszülöttek (a 2500 gr-nál kisebb súlyú csecsemők) aránya 69,9 ezrelékről 107 ezrelékre, az éretleneké (1500 gr alattiak) 11,1-ről 18,4 ezrelékre. Az élveszületettek átlagos súlya 1953-ról 1970-re 234 gr-mal lett kevesebb és minden 10. gyermek koraszülött volt, közülük minden ötödik a születés utáni első héten meghalt. Több lett a csecsemők idegrendszeri károsodása, az értelmi fogyatékosok előfordulása. - Az abortuszok hatottak a nőkre is: emelkedett a fogamzásra képtelen nők, s mivel nem tudják kihordani a megfogamzott életet, a magzati halálozások száma is (lásd a 8. táblát). A mesterséges abortuszok száma (8. tábla h oszlop) 1980-tól a születések 50-60 %-a, 2000: a fele (49,9 %) volt. Az összes magzati veszteség az élveszületések (f oszlop) háromnegyede, 68-77 % között ingadozott, 2005: 67,9 % volt. A méhen belüli magzati halálozás az összes magzati veszteségnek (d oszlop) 1980: 20,7 %-a, ezt követően 21-27 %-a, 2005: 26,5 %-a volt. A terhességmegszakítás és a méhen belüli halálozás viszonyát az jellemzi, hogy a természetes magzati halálozás a terhességmegszakításnak 1980: 26,1, 2005: 36 %-át tette ki.

8. TÁBLA

A természetes magzati halálozás és a művi terhességmegszakítás együttes adata 1980, 1990, 2000-2006.

Év	Természetes magzati halálozás (fő)	Művi terhességmegszakítás (fő)	Összes magzati veszteség (fő)	Természetes magzati halálozás az összes %-ában	Magzati veszteség (c)		Terhességmegszakítás
					15-49 éves nők %-ában	élveszületésre (%)		száz 15-49 éves nőre (%)	száz élveszületésre (%)
	a	b	c	d	e	f		g	h
1980	21.128	80.882	102.010	20,7	3,96	68,6		3,14	54,4
1990	18.295	90.394	108.689	20,7	4,28	86,5		3,56	71,9
2000	15.461	59.249	74.710	20,7	2,92	76,6		2,32	60,7
2001	16.292	56.404	72.696	22,4	2,86	74,9		2,22	58,1
2002	17.035	56.075	73.110	23,3	2,90	75,5		2,22	57,9
2003	16.845	53.789	70.634	23,8	2,82	74,6		2,15	56,8
2004	16.879	52.539	69.418	24,3	2,80	73,0		2,12	55,2
2005	17.528	48.689	66.217	26,5	2,71	67,9		1,99	49,9

Az utódok és az abortuszon átesett nők pszichés sérülése szempontjából is fontos, hogy a nők hány éves korban követik el az abortuszt. A korcsoportonkénti abortusz 1990-2005: lényegében azonos szerkezetű: a 14 é. aluliak között 0,4 % körüli, 1990: 382, 2000-2005: 155 (2002)-203 (2004) közötti. A 19 éven aluliak abortusza az összes 12 %-a: 1990: 12,9 %, 5588 eset, 2000-2005: 12 %, 6-7000 körüli. A 20-34 év közöttieké az összes abortusz 67-68 %-a (2002: 39.000, 2005: 32.000). Meglepő lehet, hogy a 40 év felettiek abortusza 2000-től az összes abortusz mintegy 6 %-a, annak ellenére, hogy a 2000. évi 3679 abortusz folyamatosan csökkent, 2005: 2910-re.

9. TÁBLA

Terhességmegszakítás a nők korcsoportja szerint, 1957-2000: tíz évenként, 2001-2005: évenként

Év	-14	15-19	20-24	25-29	30-34	35-39	40-	Ismeretlen	Összes
	éves (fő)
1957	41	5405	27.121	35.905	30.381	19.237	5293	-	123.383
1960	95	8275	35.937	46.154	39.134	25.137	7428	-	162.160
1970	164	18.116	47.431	51.990	39.690	25.789	9103	-	192.283
1980	126	8056	14.846	19.607	17.114	13.458	7675	-	80.882
1990	382	11.629	17.245	16.367	18.714	17.586	8471	-	90.394
2000	160	7163	15.090	14.033	11.419	7488	3679	217	59.249
2001	175	6387	13.485	13.981	11.378	7231	3478	289	56.404
2002	155	6337	12.827	14.353	11.424	7475	3254	250	56.075
2003	189	6139	11.600	13.744	11.097	7681	3117	222	59.789
2004	203	5978	11.045	13.678	10.836	7701	3098	-	52.539
2005	195	5588	9786	11.967	10.712	7531	2910	-	48.689
százalékos megoszlás
1990	0,4	12,9	19,1	18,1	20,7	19,4	9,4	-	100,0
2000	0,3	12,1	25,4	23,7	19,3	12,6	6,2	0,4	100,0
2001	0,3	11,3	23,9	24,8	20,2	12,8	6,2	0,5	100,0
2002	0,3	11,3	22,9	25,6	20,4	13,3	5,8	0,4	100,0
2003	0,3	11,4	21,6	25,5	20,6	14,3	5,8	0,5	100,0
2004	0,4	11,4	21,0	26,0	20,6	14,7	5,9	-	100,0
2005	0,4	11,5	20,1	24,6	22,0	15,4	6,0	-	100,0

Családi állapot szerint az összes abortusznak 2005: majdnem a felét (49,3 %-át, 24.019-et) hajadonok követték el. Magas az elváltak abortusz-száma is, 2000-től stabilan 10 %, 5-6000. A házasságban élő nőkre jut az abortuszok 40-44 %-a, 2005: a 49.000-ből 19.214. Az özvegyek részesedése 1 %, 400-600 közötti. - A hajadonok és elváltak együttes abortusza 1990: 29.619, az összes 36 %-a, 2000: 54 %-a, 2005: az összes 60 %-a. A társadalom apátiája, cselekvésképtelensége és zűrzavara jórészt ezzel függ össze. Már a házasság előtt (1990-2005-ben) 25.000 fő körüli gyilkossággal terhelődik a psziché, majd amikor a nő elválik, újabb abortuszok következnek.

10. TÁBLA

Terhességmegszakítás a nő családi állapota szerint

Év	Hajadon	Házas	Özvegy	Elvált	Ismeretlen	Összes
terhességmegszakítások száma (fő)
1957	9332	110.348	1162	2541	-	123.383
1960	12.031	146.260	1014	2855	-	162.160
1970	26.994	157.659	1234	6396	-	192.283
1980	16.268	56.840	904	5883	987	80.882
1990	24.321	56.666	955	5298	154	90.394
2000	25.893	26.539	589	6104	124	59.249
2001	24.887	24.912	573	5862	170	56.404
2002	25.624	23.939	494	5825	193	56.075
2003	25.102	22.675	467	5387	158	53.789
2004	25.277	21.363	468	5424	7	52.539
2005	24.019	19.214	411	5045	-	48.689
terhességmegszakítások megoszlása (%)
1957	7,6	89,4	0,9	2,1	-	100,0
1960	7,4	90,2	0,6	1,8	-	100,0
1970	14,0	82,0	0,6	3,3	-	100,0
1980	20,1	70,3	1,1	7,3	1,2	100,0
1990	26,9	62,7	1,1	9,2	0,2	100,0
2000	43,7	44,8	1,0	10,3	0,2	100,0
2001	44,1	44,2	1,0	10,4	0,3	100,0
2002	45,7	42,7	0,9	10,4	0,3	100,0
2003	46,7	42,2	0,9	10,0	0,3	100,0
2004	48,1	40,7	0,9	10,3	0,0	100,0
2005	49,3	39,5	0,8	10,4	-	100,0

Itt kerekítési eltérés lehet, pl. 1970: 99,9 % a számok kerekítési szabályai miatt. Az eredeti (Demográfiai Évkv. 2005) erre nem volt tekintettel.

A 100 élveszületésre jutó 70-50 körüli abortusz-számot a hajadonok, özvegyek és elváltak 100 élveszületésre jutó abortuszának magas száma emeli meg. A 11. táblából látható, hogy ez 2000: 108,5-142-150, 2001: 101-129-137, 2003: 97-133-126 volt, ugyanakkor a házas állapotúak 100 élveszületésre jutó abortusza 30-38 körüli.

11. TÁBLA

Száz élveszületésre jutó terhességmegszakítás családi állapot szerint

Év	Hajadon	Házas	Özvegy	Elvált	Összes*
	családi állapotú nők száz élveszületésre jutó abortusza
1957	-	70,5	-	-	73,8
1960	-	105,6	-	-	110,7
1970	-	109,8	-	-	126,7
1980	210,6	41,2	215,2	264,5	54,4
1990	203,8	51,9	169,0	219,9	71,9
2000	108,5	38,3	141,9	150,4	60,7
2001	100,6	36,8	129,3	137,3	58,1
2002	100,0	36,0	116,2	135,6	57,9
2003	96,8	35,4	133,4	125,7	56,8
2004	92,0	34,0	126,8	119,0	55,2
2005	83,0	30,3	109,0	106,0	49,9

*Az ismeretlen családi állapotúak nélkül

2. Abortuszok a világban

Közép-Eu-ban és a Balkánon 1973-ig Lengyo. után hazánkban volt a legtöbb művi vetélés: 1969: 207.000, a bulgáriai másfélszerese (159 %-a), a csehszlovákiai kétszerese (201 %-a). Mo-on az abortuszok száma 1980-ig jelentősen csökkent, s az 1969. évinek 39,1 %-a volt. Bulgáriában nőtt 120 %-ra, Csehszl-ban az 1970-79. évi csökkenés után ismét fölemelkedett 100.000-re, az 1969. évi szintre. Az 1990. é. pol. változások után, bár az abortuszhelyzet térségenként eltérő volt, az abortuszok száma mindenhol csökkent, Lengyo-ban, komoly erőfeszítések hatására szinte megszűnt.

12. TÁBLA

Az abortuszok száma ezer főre kerekítve* Közép-Európában

év	Mo.	Cseho.	Szlovákia	Lengyo.
1981	78	104			134
1990	90	126	48	59
1991	90	106	53	31
1992	87	94	50	12
1993	75	71	46	1
1994	74	55	39	1
1995	77	50	36	0**
1996	77	48	24	0
1997	75	45	-	-
1998	69	43	21	0
1999	66	39	18	0
2000	59	34	18	0
2001	56	33	18	0
2002	56	31	17	0
2003	54	29	16	0
2004	53	28	15	0
2005	49	-	-	-
2006***	47	-	-	-
Élveszületés 1000 főre
2005	97,8	102,4	54,4	366,3

* elsősorban a Stat., ill. Demográfiai Évkönyv adatai, ezekből számítva.

**van adat, de a kerekítési szabályok szerint nem éri el az 1-et.

***előzetes adat

DK-Eu-ban kirívóan magas az abortuszok száma Romániában, ahol az 1990. évi majdnem 1 millió abortuszt 2000-re sikerült 258.000-re, az 1990. évinek több mint a negyedére leszorítani, 2004-re tovább csökkenteni. Figyelemre méltó Macedónia, Horváto. és Szlovénia erőfeszítése az abortusz visszaszorítására. E három országban a balkáni háború is éreztette hatását: pl. Horváto. lakossága az 1990. évi 4.687.000 főről 2005-re 4.443.000 főre csökkent, annak ellenére, hogy az abortuszt az 1990. évi 38.000-ről 2004-re 5000-re szorították le. (Lásd a bejelentett abortuszok számát a 13. táblában.) - Sajátos helyzet alakult ki a volt SZU ter-én. Az 1990-es évek kirívóan magas abortusz-száma 2002-re (Fehér-Oroszo-ban 1995-höz képest) a felére, harmadára csökkent: Észto-ban (1990-ről 2004-re) 29.400-ról 10,100-ra, 34,4 %-ra; Letto-ban 36.900-ról 14.000-re, 37,7 %-ra; Litvániában 49.000-ről 11.000-re, 22 %-ra; Moldovában 82.000-ről (2002-re) 16.000-re, 20 %-ra; Oroszo-ban 4.100.000-ról 2002-re 1.800.000-re, stb.

13. TÁBLA

Az abortuszok száma Délkelet-Európában és a Balkánon 1990-2004

év	Bulgária	Románia	Szerbia és Montenegro	Macedónia	Horváto.	Szlovénia
1990	145.046	994.920	196.000	21.954	37.950	14.725
1991	138.000	869.200	-	-	32.933	14.011
1992	146.446	690.456	-	-	28.018	13.240
1993	107.256	599.190	-	-	26.787	12.109
1994	97.551	532.429	-	-	21.088	11.331
1995	97.522	503.000	96.677	15.815	14.961	10.738
1996	98.102	454.968	-	-	11.526	10.279
1997	-	346.931	-	-	10.013	-
1998	87.669	270.355	59.000	-	8932	9080
1999	72.329	258.950	-	8454	8025	8690
2000	61.097	258.000	-	11.450	7745	8380
2001	51.026	206.926	-	9000	6537	8169
2002	51.102	248.711	-	-	6158	7355
2003	47.975	225.430	-	-	5891	6894
2004	47.340	191.479	-	-	5256	6398
Élve születés 1000 főre
2004	70,0	216,9	132*	27,7*	40,4	18,0

*2002. év

14. TÁBLA

Az abortuszok száma a balti országokban és Kelet-Európában 1990-2004-ben

Év	Észto.	Letto.	Litvánia	Oroszo.	Fehéro.	Ukrajna	Moldova
1990	29.387	36.889	48.805	4.103.000	114.000	1.019.000	82.034
1991	29.344	38.965	40.717	-	-	-	59.000
1992	28.303	34.349	40.956	-	-	-	-
1993	25.480	31.487	35.206	-	-	-	-
1994	22.436	32.695	30.373	-	-	-	-
1995	17.682	25.966	31.401	2.593.376	192.522	1.002.838	57.342
1996	16.843	24.360	27.955	-	-	-	-
1997	16.619	21.694	22.737	-	-	-	-
1998	15.795	19.873	20.965	-	-	-	-
1999	14.489	17.992	16.730	2.053.805	135.348	466.848	32.969
2000	12.664	17.206	16.361	1.960.344	122.294	407.387	30.777
2001	11.734	15.520	13.748	1.865.835	101.447	344.353	18.744
2002	10.867	14.767	11.717	1.782.000	90.000	323.000	16.000
2003	10.619	14.959	11.559	-	-	-	-
2004	10.102	13.759	10.703	-	-	-	-
Élve születés 1000 főre
2004	140	20,4	30,6	1411,2*	88,4*	390,7*	42,5**

* 2002. évi adat

** számított szám

Ny- és É-Eu-ban lényegében nincs érdemi változás. Angliában az 1990. évi 184.000 abortusz 2000-re 197.000, 2002-re 198.000-re, Spo-ban 48.000-ről 58.000, 2002-re 70.000-re, Holl-ban 18.000-ről 24.000-re, 2002-re 29.000-re emelkedett. Csökkent az abortusz száma Au-ban és No-ban 145.000-ről 130.000 ill. 126.000-re, Olo-ban 161.000-ről 140.000 ill. 126.000-re, stb. (lásd a 15. táblát)

15. TÁBLA

Terhességmegszakítások száma Nyugat- és Észak-Európában ezer főben 1981-90, 1995. és 2002.

Év	Ausztria	No.	Angliaa	Fro.	Olo.	Spo.	Dánia	Holl.	Norvégia	Finno.	Svédo.
1980	-	-	-	171	208	-	23	-	14	-	35
1981	-	87	146	169	-	-	23	-	14	-	33
1982	-	91	137	181	-	-	21	-	13	14	33
1983	-	87	136	183	-	-	21	-	14	14	31
1984	-	86	145	181	-	-	21	-	14	13	31
1985	-	84	150	173	-	-	20	-	15	19	31
1986	-	84	157	167	-	-	20	-	15	14	33
1987	-	89	166	162	188	-	21	-	15	13	33
1988	-	84	178	167	-	-	21	-	16	13	38
1989	-	76	181	-	-	-	20a	-	16	13	36a
1990	-	145	184	161	161	48	21	18	16	12	37
1995	97c	98	167	-	134	48	18	21	14	10	31
2000	72	130	197	-	140d	58c	17d	24d	15	11	31
2002	-	130	198	204	126	70	15	29	14	11	33
	élveszületés 1000 főre
2000	-	769,2	677,0	765,2	540,7	401,7	69,1e	198,3e	60,7	58,8	90,4

a) 1991. évi adat

b) 1990. évi adat, csak az állandó lakosok.

c) 1999. évi adat

d) 1998. évi adat

e) 1998. évi számított szám

É-Amerikában csökkenés figyelhető meg az USA-ban (az 1990. é. 1.430.000-ről 2000-re 1.313.000-re), növekedés Kanadában 71.000-ről 106.000-re. Távol-Keleten Japánban az 1982. évi 590.000 abortusz 1998-ra 333.000-re csökkent, Indiában az 1980. évi 346.000-ről 1987-ig 582.000-re emelkedett (azóta nincs adatunk).

16. TÁBLA

Abortuszok száma Észak-Amerikában és Távol-Keleten ezer főben, néhány kiemelt évben

év	Kanada	USA	India	Japán
1980	66	1298	346	-
1981	65	1568	-	590a
1987	64	1354	582	-
1990	71	1430	-	467b
1995	-	1350	-	343
2000	106d	1313	-	333c
	élveszületés 1000 főre
2000 (ezer fő)	356,9	3826,1	-	1192,6

a) 1982. évi adat

b) 1989. évi adat

c) 1998. évi adat

d) 2002. évi adat

Az általunk elemzett 32 országban 1990-2005: a legtöbb abortusz Oroszo-ban volt, 1995: 4.103.000, és ez 2000: is 2.000.000 fölötti (2.800.000). Ezt követte az USA 1990. é. majdnem 1,5 milliós adata, majd sorrendben Románia (1990: 995.000), Ukrajna (1995: 801.000), India (1987: 582.000), Japán (1989: 467.000), Nagy-Britannia (2002: 198.000), Szerbia és Montenegró (1990: 196.000) Fehér-Oroszo. (1995: 192.000), stb.

17. TÁBLA

Abortuszok sorrendje az abortuszok ezerre kerekített száma szerint 1990-2005.

Ország abc-rendben	Az abortuszok
	legmagasabb száma	időpontja	sorrendje
Mo.	90	1990	17
Ausztria	97	1995	16
Bulgária	146	1992	12
Cseho.	106	1991	14
Dánia	21	1990	29
Észto.	29	1990	26
Fehéroroszo.	193	1995	10
Finno.	12	1990	32
Fro.	204	2002	7
Holl.	24	2000	27
Horváto.	38	1990	24
India 1980-87	582	1987	5
Japán	467	1989	6
Kanada	106	2002	15
Lengyo.	59	1990	20
Letto.	39	1991	23
Litvánia	49	1990	22
Macedónia	22	1990	28
Moldova	82	1990	18
Nagy-Britannia	198	2002	8
No.	130	2002	13
Norvégia	16	1990	30
Olaszo.	161	1990	11
Oroszo.	4103	1995	1
Románia	995	1990	4
Spo.	70	2002	19
Svédo.	38	1990	25
Szerbia és Montenegró	196	1990	9
Szlovákia	53	1991	21
Szlovénia	15	1990	31
Ukrajna	1019	1995	3
USA	1430	1990	2

Az abortuszok számának összehasonlítása azonban országok között közvetlenül, az országok lakosságának és születésének eltérő nagysága miatt csak korlátok között megengedett. Az orsz. lakosság- és születésszámának nagyságrendjét kiküszöböli és ezzel az adatok országok közötti összehasonlítását elősegíti a „100 élveszületésre jutó abortuszok számának" mutatója. Ezen adaton alapuló sorrend vizsgálata azt bizonyítja, hogy a 100 élveszületésre jutó abortuszok száma az ort. vallást követő volt kommunista országokban a legmagasabb. Ide elsősorban a kelet-eu. és balkáni országok tartoznak. Ezek Románia kivételével, mind szláv nyelvű országok, melyekhez Románia, ortodox műveltsége révén ugyancsak odatartozik. E tábort növelik továbbá a komm. uralom alá kényszerített balti országok.

A 100 élveszületésre jutó abortuszok első 10 legmagasabb csoportjába - két kivétellel - ugyanaz a 10 ország tartozik, melyekben legmagasabb volt az abortuszok száma. Ezek: Oroszo. (2. helyen 197 fővel 1990-ben, 1. helyen 155 fővel 2000-ben, 1. helyen 128 fővel 2002-ben), Románia (1. helyen 315, 3. helyen 110, 2. helyen 118 fővel), Fehér-Oroszo. (3. helyen 184, 2. helyen 130, 3. helyen 101 fővel), Ukrajna (4. helyen 155, 4. helyen 106, 4. helyen 83 fővel), Bulgária (5. helyen 138, 7. helyen 83, 6. helyen 76 fővel), Szerbia-Montenegró (csak az 1990. évről van adatunk) 1990: a 7. helyen 126 fővel. Észto. (6., 5., 5.), Letto. (9., 6., 7.), Moldova (8., 8., 9.), Mo. 1990: még a 11. helyen 72 fővel, 2000: már a 9. helyen 61 fővel, 2002: a 8. 58 fővel. Cseho. 1990: a 10. 85 fővel, 2000: a 14., 2002: a 13. Példamutató Horváto.: 1990: a 13., 2000: a 17. 25, 2002: a legkedvezőbb 15 fővel. Lengyo. lényegében kiküszöbölte az abortuszt. A Ny- és É-eu. országok a legkedvezőbb, utolsó harmadban (1990: a 19-32., 2000: a 20-28., 2002: a 25-30. helyen találhatók.

18. TÁBLA

Bejelentett abortuszok 100 élveszületésre 1985-2004.

a) Közép-, Délkelet-Európa és Balkán
Év	Magyaro.	Cseho.	Szlovákia	Lengyo.	Bulgária	Ro.	Szerbia és Montenegró	Macedónia	Horváto.	Szlovénia
1985	63	53		20	111	-	-	-	-	-
1986	65	56		20	112	-	-	-	-	-
1987	67	74		20	115	-	-	-	-	-
1988	70	76		18	-	-	-	-	-	-
1989	73	77		-	118	-	-	-	-	-
1990	72	85	70	11	138	315	126	62	70	66
1991	71	82	68	6	144	315	-	-	64	65
1992	72	77	66	2	148	266	-	-	56	66
1993	64	58	62	0	127	239	-	-	52	61
1994	64	51	62	0	123	215	-	-	41	58
1995	69	52	58	0	135	213	69	49	29	57
1996	73	53	40	0	136	197	-	-	23	54
1997	74	50	-	1	-	147	-	-	18	-
1998	71	48	37	0	134	114	-	-	19	51
1999	70	44	32	0	100	111	-	31	18	50
2000	61	38	44	0	83	110	-	39	17	46
2001	58	36	35	0	75	90	-	32	16	47
2002	58	34	33	0	76	118	-	-	15	42
2003	57	31	31	0	71	106	-	-	15	40
2004	55	28	29	0	68	88	-	-	13	36

b) Nyugat- és Észak-Európa
Év	Au.	No.	Nagy-Britannia	Fro.	Olo.	Spo.	Dánia	Holl.	Norvégia	Finno.	Svédo.
1985	-	13	20	23	-	-	37	-	29	22	31
1986	-	13	21	21	-	-	36	-	29	22	32
1987	-	14	21	21	-	-	37	-	29	22	33
1988	-	14	21	22	-	-	36	-	28	21	34
1989	-	11	23	-	-	-	35	-	27	-	-
1990	4	16	25	25	28	19	33	9	26	19	30
1991	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-
1992	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-
1993	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-
1994	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-
1995	3	13	24	26	26	14	25	11	23	16	30
1996	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-
1997	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-
1998	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-
1999	-	17	28	27	27	15	25	13	24	19	35
2000	3	18	-	-	25	16	23	13	25	19	34
2001	-	18	-	26	-	17	24	14	25	19	35
2002	-	18	-	-	24	-	-	15	25	20	35
2003	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-
2004	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-

c) Balti országok és Kelet-Európa
Év	Oroszo.	Fehéroroszo.	Ukrajna	Észto.	Letto.	Litvánia	Moldova
1990	197	184	155	132	103	48	106
1995	189	191	203	151	120	76	101
1999	170	145	121	117	93	52	73
2000	155	130	106	98	85	48	71
2001	142	110	93	92	79	43	44
2002	128	101	83	83	73	42	44

d) Észak-Amerika és Távol Kelet
Év	Kanada	USA	India	Japán
1990	23	39	-	-
1995	29	35	-	28
1999	31	39	-	-
2000	32	33	27	28*
2001	32	-	-	-
2002	-	-	-	-

*1998. évi adat

Ha a 100 élveszületésre jutó abortuszok mutatóját sorrend szerint állítjuk össze, a korábban mondottak igazolódnak. Az össszehasonlítást érdemben nem zavarja, hogy az 1990. évről 30, a 2000. évről 29, a 2002. évről 21 ország adata áll rendelkezésünkre. A táblázatban a 100 élveszületésre jutó legmagasabb adatok, vagy a társadalmilag kedvezőtlenek előre kerülnek, a legkisebbek, amelyek a többi országhoz képest előnyösek, a táblázatban hátul találhatók.

19. táblázat

A 100 élveszületésre jutó abortuszok sorrendje

  

Sorrend	Ország	1990. évben*	Sorrend	Ország	2000. évben*	Sorrend		Ország	2002. évben*
	Ro.	315		Oroszo.	155			Oroszo.	128
	Oroszo.	197		Fehéroroszo.	130			Románia	118
	Fehéroroszo.	184		Románia	110			Fehéroroszo.	101
	Ukrajna	155		Ukrajna	106			Ukrajna	83
	Bulgária	138		Észto.	98			Észto.	83
	Észto.	132		Letto.	85			Bulgária	76
	Szerbia és Montenegró	126		Bulgária	83			Letto.	73
	Moldova	106		Moldova	71			MAGYARO.	58
	Letto.	103		MAGYARO.	61			Moldova	44
	Cseho.	85		Litvánia	48			Litvánia	42
	MAGYARO.	72		Szlovénia	46			Szlovénia	42
	Szlovákia	70		Szlovákia	44			Svédo.	35
	Horváto.	70		Macedónia	39			Cseho.	34
	Szlovénia	66		Cseho.	38			Szlovákia	33
	Macedónia	62		Svédo.	34			Norvégia	25
	Litvánia	48		USA	33			Olaszország	24
	USA	39		Kanada	32			Finno.	20
	Dánia	33						Németo.	18
	Svédo.	30		Japán	28**			Hollandia	15
	Olo.	28		India	27			Horváto.	15
	Norvégia	26		Norvégia	25			Lengyo.	0
	Nagy-Britannia	25		Olaszo.	25
	Fro.	25		Dánia	23
	Kanada	23		Finno.	19
	Spo.	19		Németo.	18
	Finno.	19		Horváto.	17
	Németo.	16		Spo.	16
	Lengyo.	11		Hollandia	13
	Holl.	9		Ausztria	3
	Au.	4		Lengyo.	0

*100 élveszületésre jutó abortuszok száma

** 1998. évi adat

III. A lélekszám alakulása országonként

Az országok lélekszámának alakulása politikai manipuláció tárgya: a hatalmat gyakorlók népszerűségük érdekében segítik a polgárok kényelemre, élvezetre irányuló törekvéseit, különösen azokat, amelyek a gyermekvállalással kapcsolatosak és anyagilag is hasznosak, továbbá csökkentik a állam (a költségvetés) kiadás rovatát. - Az ENSZ World Population Prospects c. szakértői kiadványa* szerint a világ népessége 1995-2010: (ahol a 2005. és 2010. számított szám) így alakul(t): 1995: 5,7, 2000: 6,086 milliárd fő, 2005: 6,465, 2010: 6,9 milliárd lesz, azaz 1995-höz képest 21,3 %-kal nő. Számításaik szerint a népesség növekedése földrészenként eltérő lesz. Eu. részesedése a föld népességéből az 1995. évi 13-ról 11 %-ra csökken, Afrikáé 13-ról 15 %-ra emelkedik, Ázsiáé stagnál, 60,3-60,4 % marad, Közép- és Dél-Amerikáé az elvándorlás ellenére még kissé nő is, a latin-amerikai népesség együtt 8,5 %-ról 8,8 %-ra.

20. táblázat

A Föld lélekszámának alakulása 1995, 2000, 2005, 2010.*

	Földrészek	lélekszám, ezer fő				lélekszám megoszlása %
		1995	2000	2005	2010	1995	2000	2005	2010
	FÖLD EGÉSZE	5.692.353	6.085.572	6.464.750	6.903.276	100,00	100,00	100,00	100,00
	EURÓPA	727.885	728.463	728.309	732.049	12,78	11,97	11,27	10,60
	Kelet-Eu.	309.904	304.636	297.328	293.241	5,44	5,01	4,60	4,25
	Észak-Eu.	92.901	94.157	95.792	97.924	1,63	1,54	1,48	1,42
	Dél-Eu.	144.103	146.081	149.389	152.081	2,53	2,40	2,31	2,20
	Nyugat-Eu.	180.977	183.589	185.879	188.803	3,18	3,02	2,88	2,73
	AFRIKA	722.669	812.466	905.936	1.014.194	12,70	13,35	14,01	14,69
	ÁZSIA	3.430.323	3.675.790	3.905.415	4.168.227	60,26	60,40	60,41	60,38
	Kína	1.219.331	1.273.979	1.315.844	1.366.745	21,42	20,93	20,35	19,80
	É-AMERIKA (USA+Kanada)	299.028	314.968	330.608	348.916	5,25	5,18	5,11	5,05
	LATIN-AMERIKA és KARIBI TÉRSÉG	483.614	522.929	561.346	604.577	8,50	8,59	8,68	8,76
	Közép-Amerika**	124.623	136.039	147.029	159.073	2,19	2,23	2,27	2,30
	D-Amerika***	323.284	349.434	375.187	404.379	5,68	5,74	5,8	5,86
	Karibi térség	35.707	37.456	39.129	41.124	0,63	0,62	0,61	0,60
	INDIA	935.572	1.021.084	1.103.371	1.194.144	16,43	16,78	17,06	17,30
	JAPÁN	125472	127.034	128.085	129.462	2,20	2,09	1,98	1,88

*A World Population Prospects (New York, 2005) anyagát az ENSZ szakértői állították össze. Az adatokból a 2000. év még tényadat (bár az egységes összehasonlítás érdekében itt is módosulhattak a nemzeti stat. adatok), a 2005. évtől kezdve már becslésről van szó és a szakértők számításait, elképzeléseit tükrözik. Ezért ha indokoltnak tűnt, a szakértői anyag adatait a magyar hivatalos közleményben szereplő adatokkal helyettesítettük.

** Mexikó, Kuba, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Costa-Rica stb.

*** Brazília, Chile, stb.

Az életellenes magatartás 20. sz. végi és 21. sz. eleji rombolása lemérhető a Mo. történelmét közvetlenül befolyásoló, határaink körüli, ma 8, valamint a 35 eu. és néhány (8) muszlim orsz. népességének egybevetésével. - Az eu. erkölcsi romlás hatására a bennünket körülvevő országok népesedési lendülete megtorpant: nem Mo-é lett jobb, hanem az övéké (főleg Ro-é) romlott a mi szintünkre. Már az abortusz és a születések abszolút számainak alakulása is jelezte, hogy a népesség növekedése elakadt, sőt csökkent.

A 21. táblából látható, hogy 1990-hez képest Mo. népessége, bár ebben a határon túlról való betelepedésnek van döntő szerepe, 2005-re mintegy 3 %-kal, 2010-re 4 %-kal, 2040-re 11 %-kal csökken, Romániáé 7, 11 (és ha tendencia nem változik, akor 2040-re) 32 %-kal lesz kevesebb (bár ez utóbbi nem valószínű, de az erkölcsi romlás irányára azért jellemző). - A volt jug. országok térségének népessége, elsősorban Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Szlovénia hatására 2040-re csak 3,5 %-kal csökken, 23,8 millióról 23,0 millióra. Mo-gal együtt az egész térség népessége így alakul: 1990: 73,0; 2000: 71,2; 2005: 70,2; 2010: 69,3; 2040: 63,5 millió, azaz az 1990. évinek 86,9 %-a, részesedésünk pedig (a hozzánk romlott környezet következtében) lényegében az 1990. évi maradna: 14 %-ról 2040-re 14,5 %-ra módosulna. Ha viszont Románia demográfiai helyzetét a World Population Prospects (W.P.P.) szerinti elképzelések alapján ítéljük meg, akkor 2040. évi arányunk (az 1990. évi 14,2 %-ról) 13,5 %-ra romlana.

21. táblázat

A népességszám alakulása Közép-Európában 1990, 2000, 2005, 2010, 2040 ezer főben*

Sor	Ország	1990	2000	2005	2010	2040	2005	2010	2040
		évközepi népessége ezer főben					1990 %-ában
	Mo.	10.374	10.211	10.087	9.963	9.219	97,2	96,0	88,9
	Románia***	23.202	22.443	21.630	20.817	15.939	93,2	89,7	68,7
	Szerbia-Montenegro	10.520	10.630	10.503	10.376	9.614	99,8	98,6	91,4
	Macedonia	2.030	2.030	2.030	2.032	2.035	100,0	100,1	100,2
	Bosznia-Hercegovina	4.470	**3.847	3.907	3.967	4.327	87,4	88,7	96,8
	Horváto.	4.780	4.380	4.446	4.512	4.908	93,0	94,4	102,7
	Szlovénia	1.998	1.989	2.000	2.011	2.077	100,1	100,7	104,0
	03-07 együtt	23.798	22.876	22.886	22.898	22.961	96,2	96,2	96,5
	Szlovákia	5.299	5.389	5.387	5.385	5.373	101,7	101,6	101,4
	Cseho.	10.360	10.272	10.236	10.200	9.984	98,8	98,5	96,4
	1-10. együtt	73.033	71.191	70.226	69.263	63.476	96,2	94,8	86,9
*Az adatokat nem a W.P.P-ből vesszük, hanem a magyar statisztikai publikációkból, valamint ezek alapján (2010 és 2040-re) saját becslésünkből. Ha ettől eltérünk, arra utalunk. ** Bosznia-Hercegovina adatát a W.P.P-ből vettük. *** Ha Románia adatát a W.P.P. szerint alakitjuk át, akkor Románia népessége 2010: 21.487.000 fő, 2040: ezen adattal számolva 20.629.000, a térség népessége 2010: 69.933.000, 2040: 68.166.000 fő, Mo. részesedése 2010: 14,2 %, 2040: 13,5 % lenne.

Eu. népesedése, figyelemmel az É-Afrikai és a kis-ázsiai demográfiai robbanásra, kritikus lett, a kezdetben csak néhány országra jellemző életellenes magatartás csaknem valamennyi Ny-eu. országban gyökeret vert.

22. TÁBLA

Lélekszám alakulása Európában és néhány muszlim országban 1990, 2000, 2005, 2010, 2040, (millió fő)

          Évközepi adat

Sor	Ország	1990	2000	2005	2010	2040		2005	2040
					W.P.P.	számításom
					adata			1990. év %-ában
	Görögo.	10,16	10,88	11,09	11,30	11,30	12,56	109,2	123,6
	Au.	7,73	8,01	8,24	8,31	8,47	9,85	106,6	127,4
	Lengyelo.	38,12	38,64	38,16	38,73	38,70	40,32	100,1	105,8
	No.	79,37	82,21	82,48	83,30	84,10	93,82	103,9	118,2
	Olo.	57,66	57,76	58,62	59,28	59,48	64,64	101,7	112,1
	Fro.	56,74	58,89	62,70	62,03	66,51	89,77	110,5	158,2
	Nagy-Britannia	57,56	59,74	60,19	61,00	60,64	63,34	104,6	110,0
	Spo.	38,96	40,17	43,41	44,41	46,65	66,09	111,4	169,6
	Port.	9,90	10,23	10,55	10,80	10,87	12,79	106,6	129,2
	Svájc	6,71	7,18	7,44	7,36	7,70	9,26	110,9	138,0
	Íro.	3,50	3,80	4,15	4,46	4,50	6,60	118,6	188,6
	Dánia	5,14	5,34	5,41	5,54	5,48	5,90	105,3	114,8
	Holl.	14,95	15,93	16,32	16,70	16,71	19,05	109,2	127,4
	Belgium Skandináv államok:	9,97	10,25	10,47	10,54	10,69	12,01	105,0	120,5
	Norvégia	4,24	4,49	4,63	4,77	4,77	5,61	109,2	132,3
	Svédo.	8,56	8,87	9,03	9,24	9,19	10,15	105,5	118,6
	Finno. Szláv, volt komm. országok:	4,99	5,18	5,25	5,35	5,32	5,74	105,2	115,0
	Észto.	1,57	1,37	1,35	1,32	1,33	1,21	86,0	77,1
	Letto.	2,67	2,37	2,30	2,27	2,23	1,81	86,1	67,8
	Litvánia	3,72	3,50	3,41	3,39	3,32	2,78	91,7	74,7
	Fehéroroszo.	10,26	10,00	9,75	9,58	9,50	8,00	95,0	78,0
	Ukrajna	51,84	49,18	46,93	44,55	44,68	31,18	90,5	60,1
	Oroszo.	147,9	145,56	143,47	141,40	141,36	128,70	97,0	87,0
	Moldova	4,36	4,28	4,21	4,21	4,14	3,86	96,6	88,5
	Bulgária	8,99	8,21	7,72	7,51	7,23	4,29	85,9	47,7
	Albánia Muszlim országok:	3,26	3,13	3,13	3,13	3,13	3,13	96,0	96,0
	Marokkó	24,49	28,70	31,48	34,13	34,26	50,94	128,5	208,0
	Algéria	25,02	30,39	32,85	35,80	35,31	50,07	131,3	200,1
	Tunézia	8,15	9,56	10,10	10,75	10,64	13,88	123,9	170,3
	Líbia	4,15	5,13	5,85	6,50	6,57	10,89	141,0	262,4
	Jordánia	4,26	4,90	5,70	6,40	6,50	11,30	133,8	265,3
	Egyiptom	53,27	63,98	71,83	81,92	79,68	126,78	134,8	238,0
	Izrael	4,66	6,29	6,73	7,38	7,17	9,81	144,4	210,5
	Töröko.	56,10	67,47	72,06	78,85	76,65	104,18	128,4	185,7
	Szíria	12,12	16,32	19,04	21,64	21,76	38,08	157,1	314,2
	Irán	54,50	63,66	69,52	75,14	75,38	110,54	127,6	202,8
	Irak	18,08	23,58	28,81	32,80	34,04	60,19	159,3	332,9

A 37 + 9= 46 orsz. összehasonlításából látható, hogy a muszlim országok többsége 50 év alatt megkétszerezi - néhány esetben megháromszorozza - népessége számát. 1990-hez képest 2040-re Marokkó 208 %-ra, Algéria 200 %-ra, Irán 203 %-ra, Líbia 262 %-ra, Jordánia 265 %-ra, Egyiptom 238 %-ra nő. Háromszorosára emelkedik Szíria (314 %), Irak (333 %) népessége. Csökkenés várható a volt orosz birodalom 7 országában, Bulgáriában és Albániában. Mérsékelt 130 % alatti növekedés 12 országban, 130,1-170 % közötti 4 országban, pl. Svájcban (138 %) Fro-ban (158 %), Spo-ban (170 %), Norvégiában (132 %) (lásd az 1. és 2. grafikont).

IDE JÖN a két grafikon!

A 2. grafikon érzékelteti, hogy a 2040-ig várható tendenciát az 1990-2005. évi (tényszámon alapuló) népességszám határozza meg. A 2005-ig csökkenő létszám ismerhető fel az 1. számú (2040-ig terjedő) grafikonban, ahol a szláv népességből csak Lengyo. változtatott magatartásán.

IV. A népesség kor szerinti szerkezete, neveltetése, tudatállapota 1949-2006.

A m. nép az utóbbi 60-70 évben történelmi korfordulóban élt. Az 1945 után szakértői becslések szerint közvetlenül legalább 3.500.000 embert érintett zaklatás, →kitelepítés, →kényszerlakhelyre költöztetés, munkahelyről eltávolítás, bebörtönzés, kivégzés. Elmondható, hogy 1945-89: a magyarságot olyan fizikai és pszichikai gyötrelem érte, amelyhez csak a török uralom 150 éve hasonlítható. Az agresszív, személyiség-megtörésre irányuló hatás ellensúlyozására nem volt megfelelő erő. A társad-at 1945-ig segítette 176 óvoda, 2774 r.k. elemi isk., 86 polg. isk., 31 tanító(nő)képző, 12 keresk. középisk., 48 gimn., 167 koll., együttesen 3316 r.k. intézmény, továbbá a r.k. szervezetek mintegy 500.000 tagja (KALOT 100.000, KALÁSZ 33.000, KIOE 30.000, KOLPING 10.000, harmadrendek 30.000, Emericana 10.000, a cserkészek, a Mária Kongr-k több százezer fővel, az Oltáeregyesület 100.000, a Szívgárda 25-30.000 fővel, stb.). Az Egyh. rendelkezett 1945-ig 20 nyomdával, 121 volt a r.k. kiadók száma. Mindezt aránylag gyorsan eltüntették.

23. TÁBLA

A népesség korcsoport és születési évjárat szerint 1949-2006. jan. 1.

Év	0-14 évesek		15-39 évesek		40-59 évesek		60 éven felüliek		Összesen
	száma	korcsoportja	száma	korcsoportja	száma	korcsoportja	száma	korcsoportja
1949. I. 1.	2.290.090	1935-	3.569.766	1910-1934	2.271.891	1890-1909	1.073.052	-1889 és előtte	9.204.799
1960. I. 1.	2.529.453	1946-1960	3.662.417	1921-1945	2.396.513	1901-1920	1.372.661	-1900 és előtte	9.961.044
1990. I. 1.	2.130.549	1976-1990	3.687.555	1951-1975	2.596.873	1931-1950	1.959.846	-1930 és előtte	10.374.823
2006. I. 1.	1.553.445	1992-2006	3.610.200	1967-1991	2.755.681	1947-1966	2.157.257	-1946 és előtte	10.076.581
Százalékos megoszlás*
1949. I. 1.	24,9	-	38,8	-	24,7	-	11,7	-	100,0
1960. I. 1.	25,4	-	36,8	-	24,1	-	13,8	-	100,0
1990. I. 1.	20,5	-	35,5	-	25,0	-	18,9	-	100,0
2006. I. 1.	15,4	-	35,8	-	27,3	-	21,4	-	100,0

*A százalékokat számítógép számítja ki „kerekítés” nélkül, ezért a részletek összege gyakran 100,1 %, vagy 99,9 %, és nem 100,0 %.

A 23. táblából kielemezhető struktúraváltozás lényege: Az 1960. I. 1: élt magyarság 75 %-a, az 1949: éltek mindegyike 1945 előtti iskolákba és intézményekbe járt, otthonának szellemisége és tárgyi javainak többsége is az 1945 előtti szellemiséget sugározta. Ezért a haza és a keresztény szellemiség a szívben, agyban, a képzetekben és az idegrendszer reflexeiben volt: 1956-ot a korábbi történelmi korszak(ok) életformája és tudása alapozta és magyarázza meg. - A 2006. I. 1: élt népességből a 60 éven aluliak aránya 78 %, ők mind 1947 u. születtek. E tények ismeretében is sokan meglepődtek a 2001. évi népszámlálás vallási kérdéseire adott lakossági válaszokon, amely szerint a népesség 74,6 %-a vallásosnak mondta magát. - Sajátos kérdés a vallásosság mértékének, a vallásosak számának megállapítása, de e téren is a valóságnak megfelelően megállapítható: 1) Biztosan vallásos a 10.198.315 főből az, aki annak mondta magát, azaz a 7.610.613 fő, az összes 74,6 %-a. - 2) Biztosan nem vallásellenes, aki nem mert nyilatkozni. Számuk: 1.034.767 és 69.566 = 1.104.333 fő, 10,8 %. Az 1. és 2. csoport együtt: 8.714.946 fő, 85,5 %. - 3) Elutasító volt 1.483.369 fő, 14,5 %. Az 1+2+3 csoport összesen 10.198.315 fő, 100 %. Állítható tehát, hogy a m. nép 85,5 %-a biztosan valláspárti, a lappangókkal együtt elérheti a 88 %-ot is, tehát biztonsággal állítható, hogy népünk 86-87 %-a vallásos.

V. A népesség vallás és vallási irányultság szerinti megoszlása.

A 2001. febr. 1-i népszámlálás fakultatív, válaszra nem kötelező kérdése a polgárok vallási hovatartozására vonatkozott. Az adható válaszok különböző fajtáit a népszámlálás utasítása külön nomenklatúrában rögzítette, azok bizonyos fogalmi meghatározásával együtt. A megkérdezettek ezekre a kérdésekre kor, év, főbb vallások szerint a következő válaszokat adták:

24. tábla

A népesség vallásra vonatkozó adatai korcsoportok és vallásfajták szerint a 2001. febr. 1-i, az 1930. és 1941. é. népszámlálás szerint

Sor	Vallás	2001. febr. 1-jén					1930-ban	1941-ben
		a népesség vallási kérdésre adott válasza
		14 év alatt	15-39 év között	40-59 év között	60-on felül	mindösszesen	összesen	összesen
		a	b	c	d	e	f	g
	Népesség összesen	1.694.936	3.574.493	2.847.327	2.081.559	10.198.315	8.688.319	9.319.992
	R.k. és g.k. együtt	809.762	1.803.376	1.622.895	1.322.928	5.558.961	5.835.196	6.356.255
	Református	233.247	497.551	476.482	415.516	1.622.796	1.813.162	1.934.892
	Evangélikus	38.632	86.939	88.888	90.246	304.705	534.065	557.647
	Protestáns együtt (3+4)	271.879	584.490	565.370	505.762	1.927.501	2.347.227	2.492.539
	Ortodoxok	1.941	5.501	4.078	3.778	15.298	39.839	38.321
	Történelmi keresztény vallások (2-6.)	1.083.582	2.393.367	2.192.343	1.832.468	7.501.760	8.222.262	8.887.115
	Egyéb ker. jellegűa	13.611	30.829	20.205	17.770	82.415	21.490	31.897
	Ker. vallásúak (7+8)	1.097.193	2.424.196	2.212.548	1.850.238	7.584.175	8.243.752	8.919.012
	Egyéb szektákb	1.920	7.300	3.291	1.056	13.567	-	-
	Izraeliták	770	3.316	3.474	5.311	12.871	444.567	400.980
	Hitűket megvallók (9+10+11)c	1.099.883	2.434.812	2.219.313	1.856.605	7.610.613	8.688.319	9.319.992
	Nem kíván válaszolnid	210.609	454.386	304.541	134.797	1.104.333	-	-
	Egyházhoz, felekezethez nem tartozó	384.444	685.295	323.473	90.157	1.483.369	-	-
	Összes	1.694.936	3.574.493	2.847.327	2.081.559	10.198.315	8.688.319	9.319.992

a) baptista, adventista, többi protestáns, többi keresztény

b) más istenhiten alapuló és föl nem soroltak

c) hitüket megvallók azok, akik a felfogásuk szerinti vallásukat, annak forrását a szokott fogalmakkal, terminológiával (kat., ref. stb.) a nevén nevezték. Ennek jegyzékét a népszámlálás utasítása tartalmazta.

d) ismeretlenekkel együtt. (M. Stat. Évkv. 2002. Bp., 2003)

25. tábla

A magyar népesség vallás szerinti megoszlása 1930, 1941, 2001. febr. 1.

Sor	A vallás megnevezése	Vallások %-os megoszlása (népességszám=100%)
		1930	1941	2001. II. 1.
		a	b	c
	Népesség összesen	100,00	100,00	100,00
	R.k. és g.k. együtt	67,16	68,21	54,51
	Református	20,87	20,76	15,91
	Evangélikus	6,14	5,98	2,99
	Protestáns együtt (3+4)	27,01	26,74	18,90
	Ortodoxok	0,46	0,41	0,15
	Történelmi ker. vallások (2-6.)	94,63	95,36	73,56
	Egyéb ker. jellegű	0,25	0,34	0,81
	Ker. vallásúak (7+8)	94,88	95,70	74,37
	Egyéb szekták	-	-	0,13
	Izraeliták	5,12	4,30	0,13
	Hitüket megvallók (9+10+11)	100,00	100,00	74,63
	Nem kíván válaszolni	-	-	10,83
	Egyházhoz, felekezethez nem tartozó	-	-	14,54
	Összes	100,00	100,00	100,00

A 24. és 25. táblából néhány fontos mozzanat jól látható.

A 25. táblából pl. kitűnik, hogy az 1930. és az 1941. évi táblázat arányai lényegében azonosak, ezért általában az 1941. évit emeljük ki.

Vallás szerinti megoszlásban r.k. az orsz. népességének 67-68 %-a, prot. együttesen 27 %-a, továbbá mindenki válaszolt és vallásnélküli nincs. - Az is közvetlenül látható a 24. táblából, hogy a 14 éven aluliakból

a nem válaszolók száma 210.609 fő, vagyis a válaszolni nem kívánóknak majdnem 1/5-e (19,1 %-a), a valláshoz, egyházhoz nem tartozók száma 384.444 fő; össz. 595.053 fő. Ez a közel hatszázezer 14 éven aluli „válasz” aligha a 14 éven aluliak véleménye, sőt az is vélelmezhető, hogy ezek nem felelnek meg a valóságnak. -

A döntő változás 1941-2001: azonban az, hogy 1,1 millió fő, a népesség 1 %-a félelemből nem mert válaszolni, és 1,5 milllió fő „bemondása” szerint nem tartozik egyházhoz, felekezethez. - A mondottakra tekintettel tehát indokolt a 2001. é. népesség vallás szerinti megoszlásának különböző tényezők, józan feltételezések alapján történő kiszámítása. - Ha az eredeti, natúr változatot „A” változatnak mondjuk, akkor a józan megfontolású másik, „B” változat az lehet, amely a félelemből választ nem adó, ill. színt nem valló 1.104.333 fő, mégpedig ker. irányultságú 1.104.333 fő vallási kapcsolódását valószínűsíti és összesíti a hitvallók („A” változatban, a 24. és 25. táblában látható) adataival. Mit értünk vallási, ill. ker. irányultságon? Vallási, ill. ker. irányultságú az, aki egyrészt a ker. neveltetés, a volt ker. társadalmi élet (és annak relikviái), továbbá ennek a családi-rokoni környezetükből kisugárzó hatására felfogásában, életmódjában, célkitűzéseiben, követendő programokban, baráti közösségekben, izlésben, kulturális rendezvények megválogatásában, pszichés reflexekben; másrészt önnevelés és a kegyelmek rejtett útján tudatosan elkötelezett ker. és történetileg meghatározott életformát él. A vallásosság szempontjából tehát a valóságot a natúr „A” változatnál jobban megközelítheti a 26. táblázat, amely a választ nem adókat vallási irányultságuk szerint a választ adó „A” változattal összegezi, ez utóbbiak vallási megoszlása szerint.

26. tábla

A vallásosak („A”) és a vallásos irányultságúak száma, megoszlása együtt („B” változat)

Sor	Vallás	Vallásukat megvallók („A” változat) száma	A nem válaszolók vallási irányultság szerinti száma	Vallásosak és vallási irányultságúak („A” és a felosztás szerintiek) együttesen
				száma a+b	aránya, %
		a	b	c	d
	Katolikus	5.558.961	806.605	6.365.566	62,42
	Protestáns együtt	1.927.501	279.727	2.207.228	21,64
	Ortodoxok	15.298	2.209	17.507	0,17
	Történelmi ker. vallások	7.501.760	1.088.541	8.590.301	84,23
	Egyéb ker. jellegű	82.415	11.927	94.342	0,93
	Ker. vallások együtt	7.584.175	1.100.468	8.684.643	85,16
	Egyéb szekta	13.567	1.988	15.555	0,15
	Izraelita	12.871	1.877	14.748	0,14
	Hitüket megvallók együtt	7.610.613	1.104.333	8.714.946	85,45
	Nem kíván válaszolni	1.104.333	-	-	-
	Egyházhoz, felekezethez nem tartozó	1.483.369	-	1.483.369	14,55
	Mindösszesen	10.198.315	-	10.198.315	100,0

A 26. táblából jól látható, hogy a vallásosak aránya ténylegesen 85,45 %, az egyházhoz, felekezethez nem tartozóké pedig 14,55 %. A katolikusok aránya ezen józannak tekinthető, ill. elfogadható megközelítő becslés szerint 62,42 %, az 1941. évitől ( a 68,21 %-os részaránytól) alig 5,79 %-kal marad el. Ők az 1947-től eltelt 45 éves ateista üldöztetés és nevelés lemorzsoldó áldozatai. Számuk vsz. az egyházakhoz nem tartozók táborát gyarapította, mintegy 590.705 fővel. Az izraeliták esetében - feltehetően 1947-től vállalt szerepük, magatartásuk miatt is - lemorzsolódhatott (utódaikkal együtt) kb. 200.000 fő. Ezek szintén az egyházhoz (az izraelitákéhoz) nem tartozók táborában mutathatók ki. Jogosan feltételezhetjük, hogy az egyházhoz nem tartozó 1.483.369 főből mintegy 790.705 fő volt egyházuknak megfelelő kulturáltságú, ill. vallási irányultságú, s csak 692.664 fő olyan, aki valóban nem tartozik egyházhoz; ebből is ateista legfeljebb néhány százezer (kb 300.000 fő) lehet.

Ha ez utóbbi, továbbiakkal nem indokolható feltételezést „C” változatnak tekintjük - mint egy lehetséges adottságot -, akkor a magyar népesség vallás szerinti irányultsága így alakulhatott:

27. tábla

A vallásukat megvallók (a 24. és 25. táblában szereplő „A” változatúak), az egyházi irányultságúak (a 26. táblában szereplők, akik az „A” változatúakkal együtt a „ B” változatot adták), valamint az egyházhoz, valláshoz nem tartozókból a vallásos irányultságúak, kulturáltságúak együttes száma és vallási megoszlása („C” változat).

Sor	Vallás megnevezése	Vallási irányultságúak, a „B” változat száma (26. tábla adatai)	Egyházhoz nem tartozókból vallási kulturáltságúak	Összes vallási irányultságúak
				száma a+b	az összes %-ában
		a	b	c	d
	Katolikus	6.365.566	431.451	6.797.017	66,65
	Protestáns együtt	2.207.228	149.626	2.356.854	23,11
	Ortodoxok	17.507	1.181	18.688	0,18
	Történeti egyházak együtt	8.590.301	582.258	9.172.559	89,94
	Egyéb keresztény jellegű	94.342	6.380	100.722	0,99
	Keresztény vallásuak együtt	8.684.643	588.638	9.273.281	90,93
	Egyéb szekta	15.555	1.063	16.618	0,16
	Izraelita	14.748	201.004	215.752	2,12
	Hitét megvalló	8.714.946	790.705	9.505.651	93,21
	Egyházhoz nem tartozó	1.483.369	692.664	692.664	6,79
	Mindösszesen	10.198.315	-	10.198.315	100,0

A 27. tábla szerint a történelmi vallásokhoz ragaszkodás csak (95,36-89,94 %) 5,42 %-kal marad el az 1941. évi aránytól, a kat-ok pedig (68,21-66,65%) csak 1,56 százalékponttal, vagyis tartják történelmileg elfoglalt helyüket. A vallás minősége (a vallási ismeretek töredezettsége, a vallásgyakorlás felhigulása, a vallásra nevelés bázisának hiányosságai következtében) azonban nem azonos a korábbival, az 1945 előttivel.