Magyar Katolikus Lexikon > T > tojás


tojás (lat. ovum): 1. szoros értelemben madarak testében növekedő, hosszúkásan gömbölyű, kemény mészhéjú képződmény, valójában egy fehérjéből és sárgájából álló nagy petesejt, melyből fajonként jellemző költési idő után az ivadékok világra jönnek. A baromfi~ az egyik legfontosabb emberi táplálék, jellegzetesen böjti étek. – 2. Tág értelemben hüllők és rovarok szaporító képződménye. – 3. A Szentírásban a madár~t gyűjtötték (MTörv 22,6). A ~át forró homokba rejtő →strucc a kegyetlenség (Jób 39,15), a madár~t gyűjtögető ember az asszír kir. kapzsiságának (Iz 10,14), a vipera~ kiköltése a gonosz ember (Iz 59,5), a kérő fiának ~t adó apa a gondviselő Isten (Lk 11,12) képe. – 4. Jelkép: →szüzesség, →termékenység, →születés, →élet, →remény, →feltámadás. – 5. Ikgr. A homokba rejtett és a Nap melegétől kikelő strucc~ Krisztus születésére és föltámadására utal. →Mária ábrázolásain a ~ szüzességének szimbóluma. A kígyó~ (főleg a →baziliszkuszé) és a feltört ~ a rossz, az ördög jelképe, főként Breughel és Bosch műv-ében. A K-i kir-ok trónjának boltozatáról lecsüngő arany- v. kristály~ok (→kagyló) a teremtésre emlékeztetnek, a remény jelei. – 5. Népműv. jellegzetesség Közép-Eu-ban a →húsvéti tojás. A bukovinai Andrásfalva húsvéti előkészületeihez hozzátartozott a madarka készítése is: kifújt ~ba legyezőszárnyakhoz hasonlóan, színes papírt dugtak, majd a tisztaszoba mennyezetére erősítették, éven át ott függött. A legyezőszárnyak ősi napszimbólumra is utalnak: az ókori K-i népek, a napot madárhoz hasonlították, mivel úgy látták, hogy mozog, átrepül az égen. – Néphagyományunkban a húsvéti nyúlnak (olykor ~ok között) nincs nyoma. Ném. földön is, ahonnan hozzánk jött, népetimológia az alapja: az egykori húsvéti gyöngytyúk („haselhuhn”) és ~a ajándékozásának szokását magyarázta a ném. nép a nyúl (Hase) szavával. Lehetséges az is, hogy a nyúl termékenysége alapján kapcsolódott a ~hoz. **

Czuczor VI:334. – Kirschbaum I:588. – Lipffert 1976:119. – Sachs 1980:107. – KML 1986:305. – Bálint 1989:221. – MN I:74; II:287; 358.