Magyar Katolikus Lexikon > T > tél


tél: a mérsékelt égöv alatt az →ősz és →tavasz közé eső →évszak. Csillagászatilag az É-i féltekén a ~i napfordulótól (XII. 21/22.) a tavaszi napéjegyenlőségig (III. 20/21.), a D-i féltekén a nyári napfordulótól (VI. 21/22.) az őszi napéjegyenlőségig (IX. 22/23.) tart. Meteorológiailag az É-i féltekén a XII., I., II., a D-i féltekén a VI., VII., VIII. hónapok. - Szimbolikus értelemben az öregkor képe. - Ikgr. →hónapképek. - A lit-ban az évszakokhoz, s így a ~hez is a →kántorböjt igazodik. - A ~lel kapcsolatos népszokások a →téltemetés és a ~kiverés. Jeles napjai a m. néphagyományban: András (XI. 30: az utolsó mulatságnap, éjfelén kezdődik a népi ádvent; ~i évnegyedkezdőnap, andrásoló leánynap, disznóölő nap, üresnap a malacszületésre, a vadászokra, s asszonyi dologtiltónap, főképp bontónap, háziférgek űzőnapja); Longinus (XII. 1: a karácsonyi pulyka hízóba fogásának napja); Borbála (XII. 4: asszonyi dologtiltó, zárt és bontónap, még tüzet is csak ffiak rakhatnak); Miklós (XII. 6: Mikulás az →életvesszejével veregeti meg a gyermekeket; asszonyi dologtiltó, zárt és bontónap, termőnap a malacok születésére; karácsony rámutatónapja); Ambrus (XII. 7: méhészek ünnepe); Luca (XII. 13: gonoszjáró, asszonyi dologtiltó, zárt és bontónap; tüzet is csak ffiak rakhatnak); Nikázius (XII. 14: patkányűző nap); Tamás (XII. 21: andrásolónap; mézet is szenteltetnek orvosszerül a baromfidög ellen); Ádám és Éva (XII. 24: karácsony szombatja v. böjtje, a népnél karácsony szenvedője); →karácsony (XII. 25: szenteste, bővedeste); István vt. (XII. 26: egészség- és termésvarázslónap, az →istvánolás napja); János (XII. 27: borszentelés, →jánosolás napja, patkányűző nap); Aprószentek (XII. 28: egészségvarázsló nap); Tamás (XII. 29: disznóölő, tamáshája készítő nap). Makár (I. 2: időjárásával szept., derült idejével a bő gyümölcstermés rámutatónapja); Vízkereszt, Háromkirályok (I. 6: →farsang kezdete); Piroska (I. 18: negyvenes nap); Fábián, Sebestyén, Eustachius (I. 20): Ágnes (I. 21: andrásolónap); Vince (I. 22.); Pál fordulása (I. 25: negyvenes rámutatónap); Gyertyaszentelő Boldogasszony (II. 2: negyvenes rámutatónap); Balázs (II. 3: madárűző nap); Dorottya (II. 6: Julianna →ellenkező napja); Skolasztika (II. 10: oltóág szedésének termőnapja); Elek (II. 11: ősi tavaszkezdő nap), Eulália (II. 12: termőnap a vetőmunkára); Bálint (II. 14: termőnap az aprómarhaültetésre); Zsuzsanna (II. 19: elviszi a havat, s megszólaltatja a pacsirtát); Üszögös Péter (II. 22: József ellenkező napja, üresnap a szántás-vetésre) ; Jégtörő Mátyás (II. 24: ellentétes negyvenesnap, az árpára és palántákra termő-, baromfiültetésre üresnap); Román (II. 28: jó termést jósló nap); →farsang; →kövércsütörtök; →húshagyó kedd (andrásoló, termés- és időjóslónap); →hamvazószerda (dologtiltónap a földmunkára, negyvenes nap). **