Magyar Katolikus Lexikon > T > tavasz


tavasz: a mérsékelt égöv alatt a →tél és →nyár közé eső →évszak. Az É-i féltekén a tavaszi napéjegyenlőségtől (III. 20/21.) a nyári napfordulóig (VI. 21/22.), a D-i féltekén az őszi napéjegyenlőségtől (IX. 22/23.) a téli napfordulóig (XII. 21/22.). Meteorológiailag az É-i féltekén III., IV., V., a D-i féltekén IX., X., XI. hónapok. - Szimbolikus értelemben a ~ a gyermekkor képe. - Ikgr. →hónapképek. - A lit-ban: →kántorböjt. - Jeles napjai a m. néphagyományban: Kázmér (III. 4: patkányűző nap); Negyven vértanú napja (III. 10: negyvenes nap); Gergely (III. 12: vetőnap a búzára, rozsra, hüvelyesre és palántás növényre); József (III. 19: zárt-, kölcsön- és dologtiltó napja a méhésznek, ácsnak, negyvenes-, Péter-Pál és a szénahordás idejének rámutató, szivárványának színeivel a termés jósló napja), Benedek (III. 21: termőnap a fűre, fokhagymára, dörgésével szárazságra mutató negyvenesnap); Laetare vasárnap, guzsalyütő, mert ekkor hagynak föl végleg a →fonással; Gábor (III. 24: vetőnap a káposztára); Gyümölcsoltó Boldogasszony (III. 25: termőnap, e nap veti föl magát a hal a vízből); Feketevasárnap (asszonyi dologtiltónap a mosásra, vetőnap a mákra és lenre); Judás, Iskarióti (IV. 1: fölakasztásának napja, nem jó kezdőnap); Virágvasárnap (virágvető, negyvenes és egyéb szokásaiban haláljósló nap; asszonyi dologtiltó a mosásra); Zöldcsütörtök (májusfa-állítás napja); Hugó, Száznap (az év 100. napja); IV. 12. (indásnövényekre vető, a baromfiültetésre üresnap); Nagypéntek; Nagyszombat, Húsvét, Húsvéthétfő (leánylocsoló nap); Tibor (IV. 14: kakukk és pacsirtaszólaltató nap, ha a rét már zöld, jó szénatermést jósol); Fehérvasárnap, mátkáló, komálóvasárnap; György (IV. 24: ősi ~kezdő, pásztorbeálló és állathajtónap; a ~i cselédvásár napja, asszonyi dologtiltó nap; Márk (IV. 25: a →búzaszentelés napja, az egész év rámutatónapja): Vitális (IV. 28: negyvenesnap); Széna Kata (IV. 30: idő- és termésjósló nap); V. 1. (a ~ örömünnepe, üresnap a borsóra, termőnap a kenderre, tél rámutatónapja); Zsigmond (V. 2: vetőnap az uborkára); Flórián (V. 4: tűztiltónap, melyen csak újtűzről gyújthatnak tüzet; vetőnap a kukoricára); János, babevő (V. 6: vetőnap a babra); Pongrác, Szervác, Bonifác (V. 12-14: termésjósló, a palántaültetésre üres napok, Pongrác Orbán ellentétes rámutatónapja); Nepomuki, népiesen Nepomuci, Neszepuszi János (V. 16: a →jánoskaeresztés napja, a földmívelő nép öregei, ffiak és asszonyok fekete ruhában keresztjáró és vetésnéző körmenetet tartanak); Áldozócsütörtök (teljes asszonyi dologtiltó, az ősz rámutató és termésjósló napja); Orbán (V. 25: a méhek az ő „bogarai”; napján ereszti ki őket, azaz ekkor kezdenek a méhek rajzani. Főpatrónusa a szőlősgazdáknak s a vincelléreknek); Keresztjárónapok (befogásra és tűzgyújtásra tiltott napok); Madarak napja (V. 28: a kendervetésre tiltó napok kezdete). **