Magyar Katolikus Lexikon > T > Teller


Teller Ede, Eduard Teller (Bp., 1908. jan. 15.-Stanford, Kalifornia, USA, 2003. szept. 9.): fizikus. - Egyik tagja annak a Bp-ről az USA-ba került népes tudósgenerációnak, akiket különleges tehetségük miatt és az atomenergiával kapcsolatos, hivatalos tanácskozások alatt egymás közt használt érthetetlen (= magyar) beszédük miatt tréfásan „marslakóknak” neveztek. Természettudósi és közéleti tevékenységével jelentős szerepe volt annak megakadályozásában, hogy a szovjetek a termonukleáris fegyver egyedüli v. legalábbis első birtokosai lehessenek. - Tehetős bpi zsidó családból származott, édesapja T. Miksa ügyvéd. Középisk. tanulm-ait a bpi Trefort u. Mintagimn-ban végezte, s már pesti diákévei alatt megismerkedett későbbi tud-os életének számos „marslakó” társával (→Neumann János, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Kármán Tódor). A mat. iránti érdeklődése egészen fiatal korában megmutatkozott, apja tanácsát követve 1925: mégis a Bpi Műegy. vegyészmérnöki szakára iratkozott be. 1926-tól no-i egy-eken (Karlsruhéban 1928: vegyészmérnöki okl-et szerzett; majd a Müncheni Egy. hallg-ja, ahol egy villamosbalesetben elvesztette egyik lábfejét, s élete végéig műlábbal járt; Lipcsében 1930: Werner →Heisenberg irányításával drált fizikából; két évig a Göttingeni Egy-en dolg.) folytatta tanulm-ait. Közben megismerkedett az új és számára legcsodálatosabb tud-nyal, a →kvantummechanikával és a magfizikusok akkor még világszerte igen kislétszámú közösségének tagjaival, akik a későbbi, amerikai szakmai életében fontos szerepet játszottak (Hans Bethe, Enrico →Fermi, Niels Bohr, George Gamow). Az utóbbival folytatott beszélgetések fordították érdeklődését a magfizika felé. 1934. II. 24: Bp-en házasságot kötött Harsányi Auguszta Máriával („Mici”), akivel egy fiút és egy leányt neveltek fel. Hitler hatalomrajutása után 1934-től Niels Bohr koppenhágai Elméleti Fiz. Int-ében dolg. tovább. Londoni tartózkodás után 1935-41: az USA George Washington Egy-én a kvantummechanika prof-a. Itt koppenhágai barátjával, Gamow-val magfizikai témákban (a rádióaktív béta-bomlás Gamow-Teller szelekciós szabálya, 1936) dolg. Kidolgozták a Nap és a csillagok energiatermelésében szerepet játszó termonukleáris folyamatok elméletét (1938). - ~t a termonukleáris reakciók egész életében foglalkoztatták. A közvélemény előtt ugyan leginkább az atomenergia katonai alkalmazásairól ismert, de ugyanígy jelentős eredményei voltak a kvantumelmélet, az asztrofizika és a fizikai kémia területén (a molekulák elektronszerkezetének torzulásával kapcsolatos „Jahn-Teller effektus”, 1937, amelynek máig szerepe van a mágneses adattárolók elméletében v. a fémek kémiai reakcióinak leírásában; az adszorpciós-felületfizikai Brunauer-Emmet-Teller „BET-szabály”, 1938). - Az USA-ban egy ~ és Gamow által szervezett konf-n Niels Bohr előadásából 1939: értesültek arról, hogy Otto Hahn és Fritz Strassman No-ban felfedezte az uránium-atom →maghasadását. Később az urániumból neutronbombázással keletkező plutónium elemről is kiderült, hogy hasadásra képes. Tudva, hogy a hasadási reakció folyamán jelentős energia termelődik, az USA-ban élő fizikusok azonnal felismerték a helyzetben rejlő veszélyeket, és egy Albert →Einstein által írt levélben figyelmeztették Roosevelt elnököt az atombomba létrehozásának lehetőségére. VIII. 2: ~ maga is jelen volt az Einstein és Szilárd Leó közti megbeszélésen, ahol a levelet fogalmazták. A levél eredménye a titkos Manhattan Terv elindítása lett az amerikai atombomba kifejlesztésére és No. hasonló erőfeszítésének megelőzésére. ~t meghívták a Robert Oppenheimer vezetése alatt álló munkálatokba. Szilárd Leóval és Fermivel a Columbia Egy-en és a Chicagói Egy-en az első atomreaktor megvalósításán dolg., 1942-46: Los Alamosban a Manhattan Terv egyik elméleti fiz. csoportját vez. Az atombomba létrehozásán munkálkodva (Fermi egy régebbi ötletét továbbgondolva) folyamatosan hangoztatta, hogy a termonukleáris reakciók alapján még nagyobb hatású fegyver készíthető (a „Szuper”): a periódusos rendszer elején található könnyű atommagok egyesülése is energiatermelő. Sem kollégái, sem az amerikai kormányzati szervek nem támogatták az elképzelést, hiszen még előttük állt az atombomba kifejlesztése. Később a Japánban ledobott bombák szörnyű hatását látva kollégái még inkább húzódoztak egy sokkal veszedelmesebb fegyver létrehozásától. ~ viszont világosan felismerte, mire vezetne egy hidrogénbomba Sztálin kezében, hiszen személyes tapasztalatokat szerzett mindkétféle önkényuralomról: diákkorában az 1919-es bpi komm. uralomról, és no-i élményei alapján a náci diktatúráról. Felismerte, hogy Sztálin törekvéseinek útját állni csak az erő birtokában lehetséges, míg nem kevés baloldali meggyőződésű kutatótársa meg sem látta a veszélyt. - Az első kísérleti atomrobbantásra az új-mexikói sivatagban, Alamogordónál került sor 1945. VII. 16: plutónium töltetű bombával. Ezt követte VIII. 6: Hirosima és VIII. 9: Nagaszaki elpusztítása (uránium- ill. plutóniumbombával). ~ legtöbb kollégájával együtt ellenezte az általuk kifejlesztett atombomba lakosság elleni bevetését. Helyette egy demonstrációs robbantást javasoltak Japán partjainál a japán fegyverletétel kierőszakolására, de a döntést a politikusok hozták. - Mivel nem sikerült elérnie a termonukleáris bomba fejlesztését, sőt emiatt kollégáival is feszült viszonyba került, 1946-49: visszatért a Chicagói Egy-re. - A szovjetek 1949. VIII: végrehajtották első kísérleti atomrobbantásukat, sok évvel korábban, mint ahogy az amerikaiak feltételezték (amibe téves helyzetértékelésükön kívül a Manhattan Terv fizikus munkatársának, Klaus Fuchsnak és más csoportoknak a kémtevékenysége is belejátszott). Válaszul Truman elnök elrendelte a hidrogénbomba gyorsított előállításának megindítását. ~t a Los Alamos Tud-os Laboratórium társig-jává nevezték ki. Első elképzelései a termonukleáris reakció megvalósításáról nem bizonyultak használhatónak, és kollégái húzódozó tevékenységével sem lehetett elégedett. Végül Stanislaw Ulam lengy. matematikus munkatársával sikerült működőképes megoldást találnia. A termonukleáris reakció beindításához szükséges magas hőmérsékletet atombombával állítják elő. Annak sugárzása és kompressziós lökéshulláma egyaránt hozzájárul a folyékony (mélyhűtött) állapotban lévő nehézhidrogén (deutérium-trícium elegy) fölhevítéséhez. A Teller-Ulam javaslat alapján létrehozott „hidrogénbomba” első kísérleti robbantását 1952. XI. 1: hajtották végre a Csendes-óceánon (Eniwetok-atoll). A bomba robbanóereje 10,4 megatonna volt, több százszorosa az atombombákénak. ~ a személyi konfliktusok miatt addigra már megvált Los Alamostól, 1952: csatlakozott a Kaliforniai Egy. mellett létrehozott Lawrence Livermore Laboratóriumhoz, egy másik atomfegyver-kutató int-hez, melynek alapításában maga is részt vett és később évekig vez-je volt. Tevékenysége miatt a sajtó és a közvélemény szemében ő lett a „hidrogénbomba atyja”. - A szovjetek már 1953. VIII. 12: végrehajtották első hidrogénbomba-kísérletüket. Ha ~ nem erőlteti a termonukleáris bomba kifejlesztését, a SZU alighanem megelőzte volna az USA-t. A világot éppen a kölcsönös elriasztáson alapuló atom-egyensúly óvta meg a háborútól. - A későbbiekben ~ jelentős szerepet vállalt a stratégiai tanulm-okkal foglalkozó Hoover Intézet és más hasonló intézmények (berkeley-i Űrkutatási Laboratórium; Nemzetpol. Tanács) munkájában. A Three-Mile-Island atomerőműben 1979: történt súlyos reaktorbaleset kapcsán a biztonságos atomreaktorok kérdése foglalkoztatta. Az USA Reaktorbiztonsági Biz-ának elnökeként felismerte a vízhűtéses-grafitmoderátoros reaktorok veszélyes instabilitását („~-effektus”), és sikerült ezt a típust leállíttatnia az USA-ban. 1986: a SZU Csernobil-4 reaktorában a ~-effektus figyelmen kívül hagyása okozta a balesetet. - 1954: a Robert Oppenheimer baloldali múltjával kapcsolatos szenátusi meghallgatáson, bár dicsérte volt kollégája tehetségét és tagadta pol. megbízhatatlanságát, mégis kételyét fejezte ki annak vez. alkalmassága iránt, bizonyára a hidrogénbomba kifejlesztésében tanúsított vonakodás miatt. Ezzel talán hozzájárult ahhoz, hogy Oppenheimertől megvonták a titkos munkákhoz szükséges engedélyt. Régi kollégái és a tud-os körök jelentős része szinte teljes kiközösítéssel válaszoltak. A kormányzati körök viszont mindvégig számítottak tanácsaira. - Reagan elnök (1981-89) ~ javaslatait követve hirdette meg a rakétavédelemmel kapcsolatos „csillagháborús” tervet. A szovjet vezetők belátták, hogy újabb fegyverkezési fordulóhoz már nincsenek meg a gazd. és belpol. lehetőségeik. Ezzel véget ért a hidegháború. - ~ rajongott a m. irod-ért, maga is írt verseket. Kedves költője Ady, kedvenc pihenése a zongorajáték volt. Magyarságához mindvégig ragaszkodott, a m. kultúra elkísérte élete végéig. Az Amerikai Magyarok Orsz. Szöv-ének (AMOSZ) tb. alelnökeként segítette a m-ok törekvéseit. - Számos publikáción kívül mintegy 50 kv-e jelent meg, többnyire társszerzőkkel. M. m-ul: A fiz. nagyszerű, mert egyszerű. Bp., 1993. - Huszadik sz. utazás tud-ban és pol-ban. Ford. Mészáros György. Bp., 2002. - Számos tud-os társ. (köztük 1990: a MTA tiszteleti) tagja, több egy. díszdoktora (köztük 1991: a bpi Műegy., 1995: a debreceni KLTE) ill. tb. prof-a (1991: bpi ELTE). Legkülönfélébb alapkutatási eredményei dacára tevékenységének ellentmondásossága miatt sose kapta meg a Nobel-díjat. Több mint félszáz kitüntetése közül a legfontosabbak: 1962: Fermi-díj (Kennedy elnöktől), 2003: Elnöki Szabadság Érdemrend (a legmagasabb amerikai polgári kitüntetés, G. W. Bush elnöktől). Mo-on több kormánykitüntetés mellett 1998: elsőként kapta meg az újonnan alapított Magyarság Hírnevéért Díjat, de a legrangosabb és számára legkedvesebb elismerés 2001: a Magyar Corvin-lánc. N.D.

M. Tud. 2003:1332. - Fiz. Szle 2003:309. - ~: Huszadik sz. utazás tud-ban és pol-ban. Bp., 2002.

Teller Frigyes   →Talabér Frigyes

Teller Vince Antal (Börcs, Győr vm., 1867. júl. 31.-Berzence, 1943. nov. 13.): plébános. - Iskoláit Győrött és Veszprémben végezte, 1891. VI. 28: pappá szent. Pápateszéren, 1896: Nágocson, 1899: Dégen, 1901: Berzencén kp., 1906: haláláig uo. plnos. Több versét maga zenésítette meg. Berzencén megnagyobbította az apácazárdát és kpnát építtetett hozzá, ifj. egyes-et alakított. - M: Sötét álmok. Költemények. Veszprém, 1900. - Hullám között, hullám fölött. Elb-ek. Uo., 1902. (3. kiad. Uo., 1904) - Liliom álmok. Színművek a leányifj. sz. Írta Pailer Vilmos és Weissenhofer Róbert. [Ford.] Átd. Uo., 1902. (2. kiad. 1928) - Felhők között, felhők fölött. Költemények. Uo., 1903. - Az egyenlőség. Vj. 3 fv. Uo., 1905. - Az örök Róma. XI. Pius p. aranymiséje. Berzence, 1929. - Tárogató. Költemény. Veszprém, 1930. - Vezess emlékezet! Alkalmi költemény. Mo-i Szt Erzsébet jubileumára. Uo., 1931. - Bajnok ébred ősi hanton. Szónoklatok hazafias ünnepekre. Berzence, 1932. - Mit akarnak falun a szociálisták? Színmű. Veszprém, 1932. - Fehér versek. Berzence, 1937. - Szt István kir. ünneplése. Színmű. Uo., 1937. 88

Schem. Vesp. 1907:204; 1926:276; 1946:109. - Szinnyei XIV:5. - MKA 1928:142; 1930/31:168. - Sziklay 1931:279; 1941:141. - Pfeiffer 1987:1019. - Gulyás-Viczián XXX. (kz-ban)