Magyar Katolikus Lexikon > E > Einstein


Einstein, Albert (Ulm, Württemberg, 1879. márc. 14.-Princeton, New Jersey, USA, 1955. ápr. 18.): fizikus, a →relativitáselmélet megalapítója, a modern elméleti →fizika egyik vezéregyénisége. - 1905: jelentek meg a fényelektromos hatásról, a Brown mozgás-elméletéről és a speciális relativitáselméletről írt dolgozatai. 1909: a zürichi egy., 1911: a prágai, 1912: a zürichi műszaki főisk. tanára, 1914-33: a berlini Kaiser Wilhelm Institut ig-ja. 1916: jelent meg az ált. relativitáselméletet ismertető munkája, melyben a gravitáció molekula-elméletét is kidolgozta. A tömeg és az energia közti ekvivalencia fölfedezésével megteremtette az atomenergia fölszabadításának elméleti alapját. 1921: elnyerte a fizikai Nobel-díjat. - Zsidó származása miatt üldözték, 1933: az USA-ba emigrált, haláláig Princetonban tanított. - A speciális relativitáselméletben szakított az abszolút tér és idő fogalmával, ezek helyett a fénysebesség abszolút voltát mondta ki. Fölfedezte, hogy az E = mc² képlet a tömeg és energia megfelelését fejezi ki. ~ vallásossága →Spinoza →panteizmusával rokon. - M: A különleges és ált. relativitás elmélete. Ford. Vámos Ferenc. Bp., 1921. - Hogy látom a világot? Ford. Szécsi Ferenc. Uo., 1935. - Hogyan lett a fiz. nagyhatalom? Leopold Infelddel. Ford. Kiss Kázmér. Uo., 1946. - A speciális és ált. relativitás elmélete. Ford. Vámos Ferenc. Uo., 1963. - Vál. tanulm-ok. Vál. Törös Róbert. Ford. Nagy Imre. Uo., 1971. B.P.-V.Lá.

Antal Gábor: ~, a humanista. Bp., 1945. - Novobáczky Károly: A fiz. megismerés úttörői. Uo., 1958. - Elek Tibor: ~ ismeretelméleti koncepciójáról és a relativitás elmélet fil. tartalmáról. Uo., 1961. - LThK III:769. - Lánczos Kornél: ~ évtizede. Ford. Terts István. Bp., 1968. - Simonyi 1994.