Magyar Katolikus Lexikon > T > Tell


tell (arab 'domb'): helynévelem (pl. Tell-el-Oreme). - Az arab nyelvet beszélő világban a ~ a tört-e során ugyanazon a helyen többször felépített lakóhely rétegeiből kialakult mesterséges domb, régészeti lelőhely. A vízben szegény vidéken kevés a városépítésre alkalmas hely, ezért ha természeti katasztrófa (földrengés, tűzvész) v. ellenség elpusztított egy várost, a következő nemzedékek ugyanott építették újjá. A korábbi épületeket nem tüntették el, hanem bizonyos szintig lebontották a falakat, majd feltöltötték, és az így nyert térség lett az új város helye. A feltöltés során használati tárgyak, mozaikok, pénzek kerültek a föld alá, s lettek tanúi a város tört-ének, és a régészeti rétegvizsgálatok révén fontos és pontos adatokat közölnek. Az utóbbi évtizedek nagy felfedezése volt a rétegvizsgálat. Pontosabban annak felismerése, hogy a ~ rétegei tortaszerűen őrzik a múltat: föld - kultúremlékek - föld - kultúremlékek (olykor 8-10 réteg egymás fölött), és a rétegek adatait visszafelé kell olvasni. A legfelső réteg ui. a legfiatalabb, a legalsó a legkorosabb. Ez a felismerés azért volt fontos, mert az óvatlan feltárás során ez a sorrend - ahogy kihányták egy gödörből a földet - a visszájára fordult. - A helységnevekben a ~ a következő változatokban fordul elő: ha több romhalom van egymás mellett: tulul (pl. Tulul-el-Alajik); ha jelentéktelen kis halomról van szó: tulel; ha ebből van több egymás közelében: telelat. Ha a romhalom csak 1-2 réteget rejt magában és esetleg nem is emberek, hanem a szél temette be: hirbet (pl. Hirbet Kumrán). - A ~ héb. megfelelője: tel már a Szentírásban is előfordul. Józs 8,28: Józsue földig égette Ait, és örökre ~lé, romhalommá tette. Jeremiás arról jövendölt, hogy Jeruzsálem telje újjáépül (Jer 30,18). - A ~ egyiptomi megfelelője: kom. R.É.

BL:1779.

Tell Anasztáz Imre, OSB (Csanak, Győr vm., 1865. nov. 5.-Csácsbozsok, 1930. ápr. 28.): tanár. - 1882. VII. 30: lépett a r-be, Pannonhalmán teol-t végzett, 1888. VI. 29: ünn. fog-at tett, 1889. VII. 6: pappá szent., 1891: m-lat. szakos tanári vizsgát tett. 1900: drált. 1889: Győrött gimn. tanár, a bölcs-et, vallástant és gyorsírást tanította. 5 é. a Győrvidéki R.k. Tanítóegyes. elnöke. 1910: Pápán házfőn. és gimn. ig., 1917: Csácsbozsokon lelkész, 1923-30: esp. is. - M: Czuczor Gergely költészete. Győr, 1900. - A Szent-István Társulat naptára az 1905. és 1907. évre. Szerk. Bp., 1904, 1906. - A pannonhalmi Szt Benedek-rendi pápai kat. főgimn. 1910/17. é. értes. (7 db) Szerk. Pápa, 1911-17. - Győrött 1903. I/II-XII: a Tanügyi Értes. fel. szerk-je (1903. I/II: szerk-je is). 88

Szinnyei XIV:4. - Magyarság 1930. IV. 28. - Baranyai-Keleti 1937:129. - PN 1987:123. (959.) - Gulyás-Viczián XXX. (kz-ban)