számítógép (ang. computer, ném. Rechner, fr. Ordinateur): I. A m., az ang. és a ném. elnevezés a ~nek csak azt a tulajdonságát ragadja meg, hogy bonyolult számításokat lehet vele gyorsan végeztetni, fr. elnevezése arra utal, hogy nagy adatmennyiséget tud adott szempont szerint gyorsan rendezni. - A ~ lényegének a megértéséhez kissé talán közelebb jutnánk, ha az elnevezés elemzése helyett fiz-ilag vizsgálnánk egy egyszerű ~et. Dobozát felnyitva néhány apró, műanyagból öntött téglácskát látnánk benne, melyeket szigetelő lapon ezüstös vonalak tucatjai kötnek össze. A műanyag téglácskák belsejében mindentől védve egy körömnyi nagyságú, hajszál vékonyságú szilíciumlapocska van. Ezt hívják „chip”-nek, magyarul „morzsá”-nak. Ezen vannak az igazi alkatrészek: tranzisztorok, diódák és ellenállások százezrei. Ezek az elemi alkatrészek viszonylag egyszerű, de sokszor ismétlődő áramköröket alkotnak, amelyek azután egyetlen nagy áramkörbe kapcsolódnak. - Ha az egyes áramköri pontok feszültségét egy adott időpillanatban lemérnénk, azt szinte mindenütt 0 v. 3 Volt közelében levőnek találnánk. Az egyes pontok feszültsége a másodperc milliomod része alatt ugrik át az egyik állapotból a másikba. Valahogy így fest a ~ a műszaki ember szemével nézve. - Hogyan lesz mindebből bonyolult számítás, adatok gyors rendezése, robotok vezérlése stb.? A 3 V-os pontokhoz hozzárendelhetjük pl. az 1-es számjegyet, a 0 V-os pontokhoz pedig a 0 számjegyet. A kettes számrendszerben, amely csak ezt a két számjegyet használja, így már tudunk is számtani műveleteket végezni. Az általunk megszokott tízes számrendszerbe való átalakítás pedig olyan egyszerű feladat, amellyel ma már az ált. iskolások is megbirkóznak. - A 0 és 1 kombinációihoz hozzárendelhetjük az egyes betűket. Pl. a 0100 0001 kombinációhoz (a tizes számrendszerben ez a 65) hozzárendeljük az „A” betűt, a 0100 0010 kombinációhoz (66) a „B” betűt, és így tovább. Így a ~ szöveges feladatok végzésére is felhasználható. - Ha pedig az 1-hez az „igen”-t a 0-hoz a „nem”-et rendeljük hozzá, akkor a ~ döntéshozatali képessége, a robotok működtetésének lehetősége merül fel. - II. A ~et a bonyolult és sokszor évekig tartó csillagászati, katonai, mat. számítások gyors elvégzésének a vágya hozta létre. →Pascal (1641) és →Leibniz (1673) mechanikus számológépei a 4 alapművelet végzését már gépesítették. Jacquard (1808) zseniális találmánya volt, hogy a szövőgépet egy megfelelően lyukasztott (programozott) kartonlappal, lyukkártyával vezérelni lehet, hogy milyen mintákat szőjjön. Találmánya néhány év alatt az egész világon elterjedt. Babbage-ban született meg az az elgondolás, hogy bonyolult számításokat is lehetne előre elkészített programokkal vezérelni és így gépesíteni. De gépének építését 1839: technikai nehézségek miatt abbahagyta. - 100 év múlva a finommechanika és az elektronikai ipar kifejlődésével vált lehetővé a gondolat megvalósítása. 1946: készült el az első, elektroncsövekkel működő ~. Ez Neumann János elgondolása alapján a szükséges kezdő adatokkal együtt a memóriájában tárolta a számítások elvégzéséhez szükséges programot is. A kezdetben egy egész termet betöltő, különleges környezetet és kezelőszemélyzetet igénylő ~ 40 év alatt a tranzisztorok, majd az integrált áramkörök bevezetésével méretben egyre zsugorodott, sebesség, teljesítmény és megbízhatóság szempontjából egyre növekedett. A mai, asztalra helyezhető, egy személy által kezelhető professzionális gépek teljesítménye a 10-15 évvel ezelőtti számítóközpontok teljesítményével ér föl, és évekig hiba nélkül működik. Napjainkban az új elvek alapján működő (ötödik generációs), új eszközöket alkalmazó (biológiai?) ~ek tervein dolgoznak. - III. A ~ robbanásszerű fejlődését és a még csak sejtett, de nagyon is valószínű lehetőségeit fontolgatva sokakban fölmerül az ember és a gép közötti viszony kérdése. Az 1950-es években egyesek a ~et már „gondolkodó gép”-nek is nevezték. 2005: a „mesterséges intelligencia-kutatás” komoly szaktud-nak látszik. A múltban összefoglalóan „szellemi munká”-nak nevezett egyes ter-eken, pl. a számítások végzésében a ~ messze meghaladta, főleg sebesség szempontjából az emberi képességeket, de azért értelmesnek a gépek mégsem nevezhetők. Az →értelem ugyanis meglátást, alkotókészséget, ötleteket és találékonyságot is jelent. Ilyen tulajdonságoknak a ~ek eddig még semmi jelét nem adták. Nem is adhatják, mert csak az alkotó ember előírt programjait hajtják végre leleményes emberek által meglátott és megvalósított módon. - A ~et sikeresen használják a tud. kutatásban, az iparban, a keresk-ben, az okt-ban és még ezernyi más ter-en. Nem egyetemes abban az értelemben, hogy nem alkalmas minden probléma megoldására. Fölhasználásának vannak objektív határai. Számos olyan mat., sőt gyakorlati probléma van, ahol látjuk a megoldás módját, a probléma mégis megoldhatatlan; v. a földolgozandó adatok olyan méretűek (pl. az időjárás pontos előrejelzésénél), v. a program maga olyan nagy méretű, hogy a remélt legnagyobb ~be sem fér bele. - Más feladatok „időhiány” miatt nem oldhatók meg. Pl. a „Hanoi tornyai” elnevezésű egyszerű játék megoldása mindössze 100 korong esetére is a leggyorsabb remélt ~en is évmilliókig tartana. - A ~ fölhasználásának elvi határai is vannak. A ~et vezérlő programokban mindig vannak döntési, elágazási pontok, ahol igennel v. nemmel kell egy kérdésre válaszolni, v. néhány lehetőség közül kell egyet választani. Azonban már az ókori fil-ok is tudták, hogy vannak olyan kérdések, amelyekre nem lehet egyszerű igennel v. nemmel válaszolni. Sőt olyan kérdések is vannak, amelyekre egyáltalán nem lehet válaszolni (antinómiák). - Az etikai, esztétikai v. tört. viták eldöntésére sem használhatók a ~ek. Ezek ugyanis tipikusan emberi és nem pusztán logikai kérdések.  Kovács Mihály Piar

Neumann János: A ~ és az agy. Bp., 1964. - Kat. Szle 1971. (Sándor Géza: Agy, elme és a ~ek)