🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > szociális piacgazdaság
következő 🡲

szociális piacgazdaság: a →szolidarizmus rendszerének legjobban megfelelő gazdaság, amelynek szabadsága tekintettel van a →közjóra, a szabadság és a kötöttség szintézisét mutatja. - A →piac szabadsága a gazdálkodó ember személyi jogaira épül, míg a kötöttség társas természetének a következménye. A ~ lehetővé teszi a piaci mechanizmus és a gazd. →konjunktúra fogyatékosságainak kijavítását, a társad-ilag is megfelelő →jövedelemelosztást és széles társad. rétegek számára a tulajdonképzést. A ~ szabadságát és nyitottságát a szociális szempontok és a hosszabb távlatban gondolkodó társad. elvárásai egészítik ki. - A ~ elnevezést elsőként 1946: Alfred →Müller-Armack használta. Az elnevezéstől kezdetben sokan idegenkedtek, így pl. Oswald von Nell-Breuning SJ (1908-92), a piacgazd. szociális vonatkozásainak legfőbb ihletője: „A piacgazdaságot, a ~ot is teljesen félreértenénk, ha a gazdaságot a csereforgalommal azonosítanánk. Bármennyire is jelentős a piac a gazd. életében, a piac nem maga a gazd., miként a kormánykerék sem azonos az autóval.” A ~ tartalmát főleg Ludwig →Erhard, Walter →Eucken, Wilhelm Röpke (1889-1966) és Alexander →Rüstow dolgozta ki. Gyakorlati megvalósítása a Konrad Adenauer (1876-1967) vezetése alatt álló Kereszténydemokrata Párt (CDU) 1949: elfogadott programjának megfelelően Erhard közg. miniszter és államtitkára, Müller-Armack munkája. 1957-től hatott a Ném. Szociáldemokrata Párt (SPD) Godesbergi Programja, amelynek kidolgozásában Nell-Breuning is részt vett. - A ~ elnevezése a germán nyelvterületre korlátozódott. Sem a lat. eredetű nyelvközösségekben, sem az angolszász világban nem honosodott meg. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy ezekben az országokban a ~ ismeretlen. A →közgazdaság szociális szempontjait ma egyetlen orsz. sem hanyagolhatja el. Ez kitűnik abból is, hogy az utolsó évtizedekben mindenütt nőtt az üzleti etika utáni érdeklődés. A Business Ethics ma egy. tantárgy az USA-ban és a legtöbb Ny-i egy-en, s a vállalati stratégia egyik legfőbb eleme. A szociális törv-hozás már 1900 óta nagy szerepet játszik a Ny-i társad-ak életében. - A ~ elméleti alapjait nem filozófusok, hanem közgazdák alkották meg. Szerintük a ~ alapja a szabad, önfegyelemre képes, felelősségtudattal rendelkező, kezdeményező, gazd. tevékenységre és magántulajdonra törekvő ember, aki önmagáról gondoskodni tud. Az emberi személy mint szabad és önálló polgár a ~ embereszménye. - Az egyéni és a közösségi érdekek ütközésmentes harmóniája a 19. sz. liberális közgazdáinak illúziója, utópia. Az egyetértésre és az együttműködésre törekvés viszont előfeltétele a ~nak. A pénzspekuláció nem ismer határt, szabályt és kötöttséget. A tőkepiac kegyetlen harctér, ahol a →pénz szerepe nem a régi, hanem a pénz is közönséges áru. A vállalat sem több, mint egy részvénycsomag, adásvétel tárgya; nem emberi munkaközösség, hanem pénzgyártó gépezet. A ~, azoknak a szabályoknak köszönhetően, amelyeket a társad. szolidaritás ír elő, működőképesebb, mint a tisztán liberális piacgazd. **

Muzslay 1993:127.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.