🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > piac
következő 🡲

piac, fórum: 1. A Szentírásban a városokban a kapu belseje és az előtte elterülő térség nemcsak összejövetelek v. bíráskodás színhelyéül szolgált, mint Filippiben (ApCsel 16,19) v. Athénban (17,17), hanem itt volt a ~ is (2Kir 7,1: Szamariában). Először a hellén városokban vált a ~ önállóvá, így pl. Maresában és Szamariában. A ~on nem csupán árusítás folyt; előkelő emberek sétálgattak (Mt 23,7;. ApCsel 17,17: Athén), gyerekek ültek v. játszottak (Mt 11,16), munkára váró munkások a ~on ajánlkoztak (20,3;. Mk 6,56; 7,4). A ~ra felügyelő hivatalnokkal először a hellén korban találkozunk (2Mak 3,4). A nagyvárosokban a ~ felügyelete fontos tisztségnek számított; Tibériásban I. Agrippa töltötte be ezt a tisztséget. - 2. A közgazdaságban a csereforgalom színhelye, mely közösségbe fogja a munkamegosztásra épülő gazdaságokat; a tényleges és lehetséges eladók és vevők cserekapcsolatainak rendszere, legfőbb elemei a kínálat és a kereslet, az ár és a fizetőképesség. - A modern gazdaságok →piacgazdaságok. - A ~ szerkezetét tekintve különbséget teszünk a →szabadverseny, a →monopólium, az →oligopólium és a →monopolisztikus szabadverseny állapota között. - A ~ formái: →szabadpiac, →monopolisztikus piac, →monopolisztikus szabadpiac és →kötött piac. **

Muzslay 1993:15.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.