Magyar Katolikus Lexikon > S > szolidarizmus


szolidarizmus: középút a →liberalizmus és a →szocializmus között. - Alapja a →humanizmus, az ember a maga teljességében, önmagához, embertársaihoz és Teremtőjéhez való viszonyában. A ~ az evang-ból sarjadt ki és fejlődött tovább a kk. ker. bölcselőin keresztül a ker. társad-bölcselet rendszerévé, tudósa Heinrich →Pesch. - A ~ alapelve az ember és a közösség →szolidaritása, kölcsönös felelőssége és egymásrautaltsága, valamint a →szubszidiaritás (kisegítés) elve. Az emberi közösség nem értelmi elvonatkoztatás, nem egy élettelen mechanizmus, hanem élő szervezet, miként maga az ember, aki a társad. alkotóeleme és egyben hordozója. - Az államhatalom elsődleges feladata a jogrend védelme, a közbiztonság és a →közjó szolgálata. Ez azt jelenti, hogy teremtse meg azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az emberek és a közösségek képességeiket a lehető legjobban kibontakoztathassák önmaguk és az egész társad. javára. - Az államhatalom hatásköre az utolsó évtizedekben minden országban kiszélesedett. Ez nem szükségképpen ellenkezik a szubszidiaritás elvével. A megváltozott társad. és gazd. viszonyok között szükséges lehet, hogy bizonyos feladatkörök, amelyeket azelőtt a kisebb közösségek is el tudtak látni, a közjó érdekében részben v. egészben az áll. hatáskörébe tartozzanak (közegészség, közokt., tud. alapkutatások stb.) Állandóan ügyelni kell arra, hogy a közigazg. ne váljék áttekinthetetlen, terhes és költséges vízfejjé, amely akadályozza, sőt lehetetlenné teszi a társad. tagjai és a kisebb közösségek öntevékenységét. - A szolidaritás és a szubszidiaritás minden emberi közösség lételve, a szabadság és a kötöttség szintézise, amely a teljes emberi valóságra és a közösségben élők kölcsönös egymásrautaltságára és felelősségére épül. Az egyén szabadon dönthet arról, hogy milyen formában kíván részt venni a társad. életében, a gazd. folyamatokban is, de nemcsak a saját érdekét nézi. A társad. rendszer meghatározásában elsősorban világnézeti szempontok alapján döntenek. Ezért a ker. ember jó lelkiismerettel nem fogadhat el olyan rendszert, melyben az emberi értékeket föláldozzák a →gazdasági elv és a piaci mechanizmus kedvéért. **

Muzslay 1993:124.