Magyar Katolikus Lexikon > E > Erhard


Erhard, Szt (7-8. sz.): Regensburg püspöke. - Tört. adatok híján egyes szerzők Szt Emmerám († 700 u.) és Szt Bonifác közé helyezik. Vsz. missziós pp-ként érkezett a 7. sz. végén Galliából Bajoro-ba. Esetleg ~ helyett adott Bonifác Regensburgnak mpp-öt. - Testét Niedermünster monostorában őrizték. IX. Leó 1059: avatta szt-té. 1866: új ereklyetartóba helyezték. Ü: jan. 8, okt. 8. - A jószág egyik D-ném. védősztje, de szokták pestis ellen is segítségül hívni. Kk. misekv-eink számontartják, de tiszt-ének csak néhány egykorú nyomával találkozunk: 1441: a pozsonyi Szt Lőrinc-tp. ~-oltárával, és nyilván szintén kk. a patrocíniuma Újrétfalu tp-ának. A barokk időkben megindult ném. bevándorlás során ~ céhpatrónusként bukkan föl: a tatai és szegedi cipészek céhe, amely sokáig őrizte ném. jellegét, ~ot választotta védősztül. A szegedi mesterek céhzászlaja 1836: már a szakma magyarosodását tanúsítja, az egyik oldalán: SZENT ERHARD PÜSPÖK KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK! olvasható. Maga a pp. minden jelvény, utalás nélkül látható rajta. Uakkor megjelent már mellette a helyi m. hagyomány győzelmes képviselője, István kir. is, aki egyébként a szegedi m. csizmadiák régi patrónusa volt. 88

Kirschbaum VI:164. - Bálint I:140. - BS IV:1285.

Erhard, Ludwig (Fürth, No., 1897. febr. 4.-Bonn, 1977. máj. 5.): közgazda, politikus. - 1928: Nürnbergben a keresk. főisk. tud. asszisztense, majd int. vez-je. 1942: szabad foglalkozású, 1945: a katonai kormány gazd. tanácsadója és szervezője. 1947: a müncheni egy. c. tanára. 1949: kerdem. képviselő, gazd. min., irányította az NSZK gazd. helyreállítását. 1963: Adenauer utódaként kancellár, 1966: a CDU elnöke is. Kidolg. a →szociális piacgazdaság elméletét és pol-ját. Pa.P.

GH III:566.