🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > szerzet
következő 🡲

szerzet, szerzetes intézmény (lat. religio): egyházhatóságilag jóváhagyott társaság, amelyben a tagok a társaság szabályai szerint nyilvános örök, vagy ideiglenes, de az idő lejárta előtt megújított →szerzetesi fogadalommal törekszenek az evangéliumi tökéletességre (vö. 573-576.k.). A II. Vat. Zsin. és a CIC 1983 után a szerzetes intézmények (a ~ek), a →világi intézmények és az →apostoli élet társaságai együtt alkotják a →megszentelt élet intézményeit, melyek mellett elismert életforma a →remeteség és a →szüzek rendje is. - A ~ csírájában isteni intézmény (Mt 19,16-29; Lk 9,62), minden változatának fő célja az →evangéliumi tanácsok megvalósítása. Részleges céljaik szerint több fajtája alakult ki a tört. folyamán. Legfontosabbak: →szerzetesrendek és →szerzetesi kongregációk, →pápai jogú szerzetek és →egyházmegyei jogú szerzetek, klerikális és laikális szerzetek, →kontemplatív szerzetek és →aktív szerzetek, →birtokos szerzetek és →koldulórendek, exempt és nem exempt szerzetek (→exemptio). - A sokféle ~et a következő rangsorba szokás állítani: →kanonokrendek, →monasztikus rendek, koldulórendek, →klerikus szerzetesrendek, →klerikus szerzetesi kongregációk, →laikus szerzetesi kongregációk, →női szerzetesrendek, →női szerzetesi kongregációk. - A ~be belépés →szerzetesi fogadalom letételével történik. **

CCEO 1990:410-550.k. - CIC 1993:573-746.k. (A megszentelt élet intézményei és az ap. élet társaságai) - Puskely Mária: Ker. szerzetesség. Tört. kalauz I. köt. A-K, II. köt. L-Zs. Bp., 1995. - Andrés, Domingo J.: Szerzetesjog. Magyarázat a CIC 573-746. kánonjához. Ford. Gerse Károlyné. Bp., 1999.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.