Magyar Katolikus Lexikon > S > születésszabályozás


születésszabályozás: az emberi élet továbbadásának tudatos befolyásolása. Erkölcsileg megengedett módjai a →természetes családtervezés módszerei, elfogadhatatlan módjai a →fogamzásgátlás, a →sterilizáció és az →abortusz. - A „szexuális nevelés” a valóságban legtöbbször a fogamzásgátló eszközök használatára vonatkozó ismeretekre korlátozódik, ami nem az érett, felelős szeretetet erősíti a szexualitással kapcsolatban, mely természete szerint önajándékozás és a helye a család. E gyakorlat oda vezet, hogy a fiatalok „szexuális jogai” nevében elválasztják szüleiktől a gyermekeket, akik így éretlenek, a későbbi házasságra alkalmatlanok maradnak. Nem meglepő, hogy ott, ahol jelentős szerepet kap ez a fajta „szexuális nevelés”, nő a nem kívánt terhességek és az azt követő abortuszok száma a fiatal lányok körében, és több a fertőző nemi beteg is. Mindezen objektív tények ellenére a legtöbb országban fokozzák a ~ érdekében kifejtett propagandát. - Bár a nők érdeklődése növekszik a természetes családtervezés iránt, a legtöbb országban a közegészségügyért és a fiatalokért felelős szervek alig tesznek komoly lépéseket e módszerek megismertetésére és terjesztésére, így azok csak szűk körben ismertek. - Az első fogamzásgátló tabletta piacra dobása (1958) óta a fogamzásgátlás gyakorlata Eu-ban egyre nő, ahogy a →Humanae vitae enc. megjósolta. Egyre növekszik azoknak az egészen fiatal nőknek a száma, akik sterilizáltatják magukat. Néhány éve létezik az ún. „esemény utáni ~”, az RU 486 tabletta, mely Eu-ban egyre jobban terjed. Bár ez tulajdonképpen korai abortuszt okoz, mindent megtesznek, hogy megkönnyítsék használatát az iskoláskorú fiatalok között. A reklámok egyik fő érve az, hogy „a tabletta az abortusz elleni leghatékonyabb szer”. De a tabletta használata nem csökkentette az önkéntes abortuszok számát, épp ellenkezőleg. Fro-ban az abortuszok harmada az RU 486 tabletta eredménye. NBr-ban 1971: 783.000 szülésre 95.000 (törvényes) abortusz, 1986: 661.000 szülésre 148.000 abortusz esett. - Az USA-ban 1972: 586.760, 1980: 1.297.606, 1993: 1.330.414 abortuszt tartottak nyilván. - Fro-ban (közvetlenül az abortuszliberalizáció után) 1976: 250.000, 1994: 220.900 abortusz volt, jóllehet 1981-88: Fro-ban esett vissza a legjobban. - A ~t elfogadó hozzáállás, mely a leendő élettel kapcsolatos felelősségtől szabadul, az abortuszt elfogadó hozzáálláshoz vezet. A ~ széleskörű terjedése drámaian hatott a születések számára, a népesség elöregedésére, és hamarosan az érintett országok gazd. egyensúlyát is veszélyezteti. E veszélyekkel szemben egyelőre nem történtek megfelelő kormányzati intézkedések. - A nők Eu-ban (18 orsz. adatai alapján) 1980: átlagosan 2,1 gyermeket, 2003: 1,5-öt szültek. A népességszám fenntartásához min. 2,1 gyermek szükséges. 2000-től az EU 15 tagállamában egyre csökken a lakosság száma.

Az egy nőre jutó szülések száma:

Fro.

No.

Olaszo.

1950

2,93

1960

2,73

1970

2,47

2,03

2,43

1975

1,48

2,21

1980

1,94

1,64

1985

1,42

1990

1,78

1,33

1994

1,65

1995

1,25

1,20

1998

1,36

2000: Fro. 1,89; Íro. 1,89; Luxemburg: 1,78; Dánia: 1,76; Finno.: 1,73; Belgium: 1,65; NBr.: 1,64; Svédo.: 1,54; Port.: 1,54; No.: 1,34; Au.: 1,32; Görögo.: 1,30; Olaszo.: 1,25; Spo.: 1,22.

A magyar népesedés helyzete 1949, 1990-2005: Mo-on 1970: vezették be az abortuszt, amivel azt a látszatot lehetett kelteni, hogy az életszínvonal nem romlik. Valójában a családok átlagos nagysága zsugorodott össze, így a családon belüli két szülő keresete nem 5-7 stb., hanem 2-3, legfeljebb 4 részre oszlott. Ez biztosította a családon belüli egy főre jutó fogyasztás növekedését (főként a szülők szempontjából, kiknek többsége 5-8 fős családból származott) akkor is, ha a kereset átlaga stagnált, esetleg kissé csökkent. Az átlagos családnagyság (az 1 v. 100 családra jutó családtagok száma) és a 100 v. 1 családra jutó gyermekek száma, a mondottak miatt is így alakult:

1. TÁBLA

A családok száma és összetétele 1949-2005. jan. 1.

Év

100 családra jutó

Átlagos családnagyság %-ban

családtagok száma*

gyermekek száma

romlás ('a' oszlop)

főben 1949-hez képest

%-ban

1949-hez képest

1949-hez képest

1960-hoz képest

a

b

c

d

e

f

1

1949

339

152

-

-

100,0

108,7

2

1960

312

126

27

8

92

100,0

3

1970

301

111

38

11

89

95,5

4

1980

294

105

45

13

87

94,2

5

1990

292

107

47

14

86

93,6

6

2001**

291

108

48

14

86

93,3

7

2005***

288

105

51

15

85

92,3

* a családtagok átlaga, ezért tizedes is lehetséges, pl. egy családban 1949: 3,39 volt a családtagok száma.

** febr. 1-jén

*** ápr. 1-jén

A családtagok átlagos nagysága 2005-re 15%-kal 51 fővel, a gyermekek száma majdnem 1/3-ával, 152 főről 105 főre, 47 fővel 31 %-kal csökkent. - Az orsz. lakossága 1981-től évről évre fogy. 1949. I. 1: Mo. lakossága 9.205.000 volt, ez 1980. I. 1-re 11,6 %-kal, kb. 1,5 mill. fővel 10.709.000-re nőtt. Ezt követően, vagyis 1981-től állandósult a fogyás (1992: technikai kerekítés történt), és 2007. I. 1-re (előzetes adat szerint) 6 %-kal, 645.000 fővel 10.064.000 főre csökkent. E veszteség Békéscsaba, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár és Pécs együttes lélekszáma. - A kedvezőtlen demográfiai helyzet több tényező összegződésének eredménye: a szülők nem vállalnak gyermeket, védekeznek a fogamzás ellen, ill. abortuszt követnek el. A morális szétesés következménye a válás, a házasság helyett az alkalmi partnerkapcsolat, ill/és a házasságok számának rohamos csökkenése. -

I. A lakosság számának alakulása* Mo-on: 1. A lélekszám alakulása Mo-on.

A népek közötti kapcsolatok a természeti és erkölcsi törv-ek mellett a népek számának nagyságától és a közösség minőségétől is függenek. Természeti kartasztrófák, háborúk megtépázhatnak népeket, nemzeteket. E veszteségeket a nagyobbak könnyebben viselik, mint a kis népek. A magyarság valamennyire kiheverte a tatár- és törökdúlást. Trianon után, főleg 1950-: azonban a külső erők döntően megszabták a népesedési folyamatokat, amit a magyarság passzívan tűrt és az anyagiak fejében elfogadott.

2. TÁBLA

A népesség jan. 1-i lélekszáma kiemelt években

1941-2007.

Év

Népesség száma

I. 1-jén

1000 fő

Népsűrűség 1 km2-re

1941**

9316

100,1

1949***

9205

98,9

1960

9961

107,1

1970

10.322

111,0

1980

10.709

115,1

1990

10.375

111,5

2000

10.222

109,9

2001

10.200

109,6

2002

10.175

109,4

2003

10.142

109,0

2004

10.117

108,7

2005

10.098

108,5

2006

10.077

108,4

2007

10.064****

108,2

*A lakosság száma háromféle lehet: 1. népszámlálások időponti adatai (2. tábla); 2. jan. 1-i adat nem a népszámlálások időpontjában; 3. évközepi adat. Itt mindegyiket közöljük, az elemzésben megadva, melyik időponti adatot használjuk.

** jan. 31-i adat

*** 1949-2001-ig a népszámlálások adata Mo. jelenlegi ter-ére és népességére vontakozóan.

**** előzetes, részben számított szám.

Látható, hogy az 1941. évi 100 fő/km2-es szám 1980-ra 115 fő/km2-re emelkedett, ettől kezdve (a betelepítések ellenére, lásd a 2. pontot) fokozatosan csökkent: 2007. I. 1-re 108 főre. Összehasonlításul a 2005. évi népsűrűségi adatok: Belgium 343, Cseho. 130, Dánia 126, Hollandia 393, Lengyo. 122, NBr. 247, No. 231, Olo. 195, Szl. 110, Ro. 91 fő/km2.

3. TÁBLA

Mo. népessége jan. 1-jén, természetes szaporulat, élveszületési arányszám, termékenységi mutatók 1990-2007.

Népesség

Élveszületés

Természetes szaporulat*

Termékenységi arányszám***

Reprodukciós együttható****

száma 1000 fő

száma 1000 fő

1000 lakosra

száma fő

1000 lakosra

nyers, bruttó

tisztított, nettó

a

b

c

d

e

f

g

h

1990**

10.375

125.679

12,1

-19.981

-1,9

1,84

0,900

0,889

1991**

10.373

127.207

12,3

-17.606

-1,7

1,85

0,906

0,885

1992

10.374

121.724

11,7

-27.057

-2,6

1,76

0,858

0,839

1993

10.365

117.033

11,3

-33.211

-3,2

1,68

0,821

0,804

1994

10.350

115.598

11,2

-31.291

-3,0

1,64

0,799

0,784

1995

10.337

112.054

10,8

-33.377

-3,2

1,57

0,764

0,750

1996

10.321

105.272

10,2

-37.858

-3,7

1,45

0,706

0,693

1997

10.301

100.350

9,8

-39.084

-3,8

1,37

0,665

0,635

1998

10.280

97.301

9,5

-43.569

-4,2

1,33

-

-

1999

10.253

94.645

9,2

-48.565

-4,7

1,29

-

-

2000

10.222

97.597

9,6

-38.004

-3,7

1,33

0,643

0,635

2001

10.200

97.047

9,5

-35.136

-3,4

1,31

0,636

0,627

2002

10.175

96.804

9,5

-36.029

-3,5

1,31

0,635

0,626

2003

10.142

94.647

9,3

-41.176

-4,1

1,28

0,617

0,609

2004

10.117

95.137

9,4

-37.355

-3,7

1,28

0,626

0,618

2005

10.098

97.496

9,7

-38.236

-3,8

1,32

0,637

0,630

2006

10.077

99.850

9,9

-31.650

-3,1

1,35

0,659

-

2007

10.064*****

-

-

-

-

-

-

-

a) A b oszlop mellett a halálozást is figyelembe véve. Az adat függ a nemzetk. bevándorlástól.

b) Az 1990. és az 1991. é. adatokat a KSH kissé módosította, ezért azok eltérnek a korábban közöltektől. Az 1990. é. és a 2001. é. népszámlálási népességszám, a többi a két népszámlálás közötti időszak, ún. továbbvezetett népesség száma.

c) Életkortól függő termékenységi arányszám, egy nőre jutó érték. Azt jelzi, hogy egy nő átlagosan hány gyermekkel fejezné be termékenységét, ha olyan gyakorisággal szülne, mint az adott évben szülő 15-40 é. nők tették.

d) A nyers, bruttó reprodukciós (szaporodási) arányszám azt mutatja, hogy az adott évnek megfelelő szülési gyakoriság mellett egy nő élete folyamán hány leánygyermeknek adna életet. A tiszta (nettó) reprodukciós arányszám pedig azt, hogy az egy nőre jutó leánygyermekek közül ugyenezen év halandósága mellett hányan jutnának el szülőképes korba. Ha ennek értéke 1, a népesség szaporodása megakadt, stagnál, az 1-en felüli érték szaporodást, az 1-en aluli érték fogyást jelent.

e) Számított, részben becsült érték.

2. Nemzetközi vándorlási különbözet, menekült státus, magyar állampolgárságot kapott külföldiek és a népesség számának kapcsolata. A lélekszám alakulása függ a természetes szapporulattól, a halálozástól és a nemzetk. vándorlási különbözettől. Az élveszületések aránya 1954: volt a legmagasabb (223.347 fő), attól kezdve évről évre kevesebben születtek, 1990: már csak 125.679 gyermek látta meg a napvilágot, és az 1000 lakosra jutó 1954. évi 23,0 ezrelékes élveszületési arány csaknem a felére, 12,1 ezrelékre csökkent (→családtatisztika). A 3. tábla tanúsága szerint 2000-re a születések száma már csak 97.597 volt, az 1000 lakosra jutó arány 10 ezrelék alá, 9,6 ezrelékre süllyedt, és többé nem emelkedett 10 ezrelék fölé: 9,8 (1997), 9,2 (1999)-9,9 (2006) ezrelék között ingadozott. - A temészetes szaporulat nem biztosította a népesség stabilitását: 1990: az évi fogyás 19.981, 1999: 48.565, 2000: 38.000, 2003: 41.000, 2006: 32.000 fő. Ahhoz, hogy a népesség stagnáljon, évente az 1000 lakosra jutó termékenységi arányszámnak (3. tábla f oszlop), legalább 2,3-nak kell lennie, azaz 100 családban legalább 230 gyermeknek kell születnie. Ez volt a helyzet 1947-56 között (lásd II. kötet/351). Népszaporulat pedig csak akkor lehetséges, ha ezen felül is születnek gyermekek. Adatainkból látható, hogy a születési gyakoriság (f oszlop) messze elmarad ettől az értéktől. Ebből következik, hogy ha az a születési gyakoriság marad meg a 15-49 é. nőknél, amely 2006: volt, vagyis éltük végéig legfeljebb 1,35 gyermeket szülnének, akkor a magyarság kipusztul. - A mondottakat megerősítik a reprodukciós együtthatók is. A nyers, bruttó reprodukciós együttható az 1990. é. (g oszlop) 0,900-ről 2006-ra 0,659-re süllyedt. Ebből következik hogy 2006-tól a várható leánygyermek szám a mostaninak, csak 66 %-a lesz, vagyis ennyivel kevesebben lesznek, akik szülhetnének. - A nettó reprodukciós együttható az 1990. é. (h oszlop) 0,889-ről 2005-re 0,630-ra zuhant, jelezve, hogy a 2005. é. halandóság mellett az egy nőre jutó leánygyermekek közül hányan érik meg a szülőképes kort. Ez az arányszám 1977-től minden évben 1-nél kisebb volt, 2005: 37 százalékponttal maradt el az 1-től. - A demográfiai helyzetet az áll. betelepítéssel próbálja enyhíteni: részben a Kárpát-medence magyar (nemzetiségű) lakosságából, részben főként keleti és távolkeleti országokból. A nemzetk. vándorlási különbözet évenként 11-18.000 közötti. Ez pl. 2003: a természetes fogyás 41.000 fős látszámát 17.000 fővel, kb. 41 %-kal csökkentette, vagyis a tényleges fogyást 24.000 főben mutatta ki; 2005: a 38.000 fős fogyást 15.000-rel, 40 %-kal mérsékelte, a lakosság fogyását 23.000 fővel jelezte (4. tábla b és f oszlop). - A népesség belső összetétele mind a nemzetk. vándorlási különbözet, mind az állampolgárságot, ill. menekült státust kapó személyek miatt átalakul, mivel módosították a népességszám megállapításának fogalmi rendszerét; 2001. I. 1: a KSH úgy módosította a népességszám kiszámítását, hogy a nemzetk. vándorlási különbözetet figyelembe véve határozzák meg a népességszámot, amelyet azoktól a szervektől (BM) kapnak meg, melyek a külf. állampolgárok mo-i lakónépességét adminisztrálják. Ezek valamennyi elemét nem ismerjük, a közölteket a 4. táblázatban mutatjuk be.

4. TÁBLA

A népesség kiszámítása a vándorlási különbözet figyelembevételével 1992-2007.

Év

Népességszám I. 1.

Természetes szaporulat

Nemzetközi vándorlás

Nemzetközi vándorlási különbözet

Tényleges szaporodás fő

1000 fő

+/- fő

bevándorlók

kivándorlók

+

b + e

a

b

c

d

e

f

1992

10.374

-27.057

-

-

-

-

1993

10.365

-33.211

16.397

2901

13.496

-

1994

10.350

-31.291

12.752

2378

10.374

-

1995

10.337

-33.377

14.008

2401

11.607

-

1996

10.321

-37.858

13.734

2833

10.901

-

1997

10.301

-39.084

13.283

1928

11.355

-

1998

10.280

-43.569

16.052

2343

13.709

-

1999

10.253

-48.565

20.151

2460

17.691

-

2000

10.222

-38.004

20.184

2208

17.976

-20.028

2001

10.200

-35.136

20.308

1944

18.364

-16.772

2002

10.175

-36.029

17.972

2388

15.584

-20.445

2003**

10.142

-41.176

19.365

2553

16.812

-24.364

2004

10.117

-37.355

22.164

3466

18.698

-18.657

2005

10.098

-38.236

18.809

3846

14.963

-23.273

2006

10.077

-31.650

-

-

-

-

2007

10.064*

-

-

-

-

-

* számított szám

** 2003-2006 között a népességszám

2003. I. 1=10.142.000 fő. Ebből az f oszlop levonandó = -24.364 =10.117.000 fő.

2004. I. 1=10.117.000 fő. Ebből az f oszlop levonandó = -18.657 =10.098.000 fő.

2005. I. 1=10.098.000 fő. Ebből az f oszlop levonandó = -23.273 =10.075.000 fő.

Itt 2000 fő kerekítési eltérés, vagyis 2005. XII. 31., ill. 2006. I. 1. = 10.077.000

A Mo-on tartózkodó külföldiek száma a 2001. é. 110.000 főről folyamatosan nőtt, 2006-ra elérte a 154.430 főt, Mo népességének 1,53 %-át. Őket tekinthetjük a későbbi állampolgárságot elnyerők bázisának. - Menekült státust kapott 1993-2005: 2383 fő, m. állampolgárságot 100.558 fő. Ez utóbbiak száma évenként erősen ingadozott: 1999: 7046, 2000: 5446, 2005: 9822 fő, az itt tartózkodó külföldiek 6,9 %-a (lásd 5. tábla).

5. TÁBLA

Mo-on tartózkodó bevándorló, menekült státust, állampolgárságot kapott külföldiek 1993-2006.

Év

Mo-on tartózkodó külföldi állampolgárok I. 1-én

Mo-ra bevándorló és kivándorló külf. állampolgárok vándorlási különbözete

Menekült státust kapott külföldiek

Magyar állampolgárságot

kapott külföldiek

száma fő

az összes népesség %-ában

a

b

c

d

e

1993

123.184

1,19

13.493

361

8857

1994

130.710

1,27

10.374

239

9475

1995

138.101

1,35

11.607

116

10.695

1996

139.954

1,37

10.901

66

9913

1997

142.506

1,40

11.355

27

10.136

1998

148.263

1,46

13.709

362

6516

1999

150.245

1,49

17.691

313

7046

2000

153.125

1,52

17.976

197

5446

2001

110.028

1,08

18.364

174

8590

2002

116.429

1,14

15.584

104

3369

2003

115.888

1,14

16.812

178

5261

2004

130.109

1,29

18.698

149

5432

2005

142.153

1,41

14.963*

97

9822*

2006

154.430

1,53

-

-

-

* előzetes adat

2006: a Mo-on tartózkodó külföldiek 84,5 %-a állampolgársága szerint eu. országból jött. Ezen belül feltűnően magas a romániai állampolgárságúak száma: 66.183 fő, az összes itt tartózkodó külf. 42,9 %-a, az eu. országokból érkezettek 50,7 %-a, jogosan valószínűsíthető, hogy mind v. többségükben erdélyiek. Ukrajnai volt Mo-on 2006: 15.337 fő (9,9 ill. 11,7 %), jugoszláviai 12.111 (7,8 ill. 9,3 %, lásd a 6. táblát).

6. TÁBLA

Mo-on tartózkodó külföldi állampolgárok** állampolgárságuk szerint 1995, 1997-2006. január elsején

Év

Eu. együtt

Eu-ból

Ázsia együtt

Ázsiából

Amerika együtt

Afrika együtt

Egyéb és ismeretlen

Összesen (a+g+k+l+m)

Eu. 15 országa

Jugoszlávia

Románia

Ukrajna

Szlovákia

Vietnam

Kína

Mongólia

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

m

n

1995*

122.926

11.785

15.297

68.439

3501

231

9634

1276

3470

528

2895

2081

565

138.101

1997

120.801

14.663

-

61.579

-

-

15.968

-

-

-

2690

2490

557

142.506

1998

123.923

16.368

14.250

62.130

7184

968

16.721

1839

7809

864

4210

2659

750

148.263

1999

124.084

17.331

15.223

57.357

9898

1571

18.243

2193

8306

1071

4512

2594

812

150.245

2000

125.784

17.907

15.571

57.343

11.016

1717

19.326

2447

8861

1227

4677

2559

779

153.125

2001

93.197

11.723

12.664

41.561

8947

1576

12.603

1893

5819

738

2488

1233

507

110.028

2002

97.640

12.181

11.975

44.977

9835

2213

14.401

2243

6840

859

2557

1318

513

116.429

2003

98.203

11.629

11.693

47.281

9853

1536

13.480

2055

6420

703

2434

1281

463

115.888

2004

110.915

12.143

12.367

55.676

13.096

2472

14.715

2368

6790

860

2535

1455

489

130.109

2005

122.261

9714

13.643

67.529

13.933

1225

15.121

2521

6856

856

2667

1556

548

142.153

2006

130.535

18.357

12.111

66.183

15.337

3597

18.543

3146

8584

1064

2989

1800

563

154..430

* ápr. 1-jei adat

** a tartózkodási, bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkezők.

A 2005: m. állampolgárságot kapott 9822 (lásd a 7. tábla n rovatát) főből román állampolgár volt 6869 fő, az összes 69,9 %-a, jug. állampolgár 946 fő (9,6%), ukrán (kárpátaljai) 822 fő (8,4%). Ezek az arányok 1993-tól érdemben nem változtak. 1993. I. 1-2005. XII. 31: m. állampolgárságot össz. 100.558 fő nyert el. Ebből Romániából való (1994. évi becsült adat) 67.188 fő (az összes 66,8 %-a), Jugoszláviából 11.284 fő ( az össz. 11,2 %-a), Ukrajnából (Kárpátaljából) 7744 fő ( az összes 7,7 %-a). Ez azt is jelenti, hogy velük az ősfoglalás jogán szerzett földterület is elveszett, hazánk népességében pedig ez a 100.558 fő (utódaikkal együtt) is benne van, nélkülük ennyivel kevesebben lennénk (lásd a 7. táblát).

7. TÁBLA

Magyar állampolgárságot kapott személyek előző állampolgárságuk szerint 1993-2005.*

Magyar állampolgárságot kapott személyek előző állampolgársága (fő)

Év

Eu. együtt

Eu-ból

Ázsia együtt

Ázsiából

Amerika együtt

Afrika együtt

Egyéb és ismeretlen

Összesen (a+g+k+l+m)

Eu. 15 országa

Jugoszlávia

Románia

Ukrajna

Szlovákia

Vietnam

Kína

Mongólia

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

m

n

1993

8544

49

223

7381

258

39

55

9

-

2

32

41

185

8857

1994a

9019

52

500

7400

350

70

30

10

-

2

36

80

310

9475

1995

9958

57

885

7469

597

119

172

30

5

3

38

116

411

10695

1996

9362

58

1233

6420

635

175

94

-

-

-

35

70

352

9913

1997

9527

78

1725

5812

715

235

150

20

3

19

44

79

336

10.136

1998

6127

96

990

3720

617

153

94

-

-

-

19

47

229

6516

1999

6868

73

1103

4227

831

131

102

10

3

4

19

56

1

7046

2000

5294

55

1079

2988

586

135

101

14

3

3

18

32

1

5446

2001

8417

65

1254

5644

855

158

102

17

3

8

29

42

-

8590

2002

3304

24

470

2238

340

80

40

5

5

8

9

16

-

3369

2003

5152

27

343

3415

570

129

69

11

4

1

17

22

1

5261

2004

5324

35

533

3605

568

107

72

10

3

6

16

20

-

5432

2005

9575

40

946

6869

822

152

170

53

16

11

29

48

-

9822

* az 1994. év becsült adat, a többi hivatalos statisztikai közlés

Látható, hogy a nem ősi m. földről jövő (ázsiai, afrikai) magyar állampolgárságot elnyerők száma egyelőre nem jelentős. Ésszerű betelepítési tervvel (azonos kultúrájúakkal, vallási összetételűekkel) a magyarság fogyását mérsékelni lehetne. Az 1993-2005: m. állampolgárságot kapott ázsiaiak együtt sem érik el az 1300 főt (1251 fő; ebből vietnami 189, kínai 45, mongol 67 fő), az amerikai földrészről jövők (k rovat) a 350 főt, az afriakaiak (l rovat) a 670 főt. A betelepülési folyamatok lényegében a magyar-magyar kapcsolatokat érintik, ami kedvezőtlen. Megoldás lehetne a kettős állampolgárság: ekkor nem kellene elhagyni az ősi anyaföldet, mégis részesedhetnének az anyaország jogi-erkölcsi tartalékaiból. Végül a születések alacsony száma a gazd. életben is gondokat fog okozni.

II. A szülőképes korú 15-49 éves nők gyermekvállalása, valamint az abortusz alakulása nemzetközi összehasonlításban

1. Az összes magzati veszteség Mo-on. A 21. sz. népesedését a tudatos gyermekvállalási mellett döntően az elutasítás két formája határozza meg: a fogamzás meggátolása technikai eszközökkel, ill. gyógyszerekkel (pirulákkal), és a magzat meggyilkolása, vagyis az →abortusz. A fogamzásgátló szereket 2007: már általánosan és tömegesen használják, az abortuszt pedig valamennyi államban megtűrik v. engedélyezték. Éppen a fogamzásgátló szerek használatának következménye, hogy az abortuszok száma csökkenhet anélkül, hogy a népességszám növekedne. - A lélekszám-növekedés a muszlim országokban ma is jelentős, az eu. országok népességszáma csökken, amit a harmadik világ országaiból bevándorlókkal részben v. teljesen ellensúlyoznak. - Mo-on az abortuszok száma 1980: 80.882, 1990: 90.394 (csaknem 10.000-rel emelkedett), majd 1991-2005: zuhanásszerűen csökkent. Kis ingadozástól eltekintve 1993: 75.258, 1995: 76.957, 1998-2004: 53-60.000, 2005: 48.689.

Összességét tekintve az abortuszok száma

1950-1960:       725.625

1960-1970:    1.846.615

1970-1980:    1.163.354

1981-1990:        864.410

a rendszerváltásig össz.  4.600.004

1991-2000:       839.461

2001-2005:       267.496

1950-2005: össz.   5.706.961

Az 50 alatt elvégzett abortuszok száma 5.706.981 (Mo. népességének több, mint a fele!)

a nem hivatalos, magánorvosokkal végeztetett abortuszok becsült számával együtt 7.000.000-ra is fölmehet.

A mesterséges abortuszoknak és fogamzásgátló szereknek súlyos eü. következményei vannak mind a csecsemőkre, mind az édesanyákra nézve. Az 1950-70 közötti vizsgálatok igazolták, hogy emiatt nőtt meg a koraszülöttek (a 2500 gr-nál kisebb súlyú csecsemők) aránya 69,9 ezrelékről 107 ezrelékre, az éretleneké (1500 gr alattiak) 11,1-ről 18,4 ezrelékre. Az élveszületettek átlagos súlya 1953-ról 1970-re 234 gr-mal lett kevesebb és minden 10. gyermek koraszülött volt, közülük minden ötödik a születés utáni első héten meghalt. Több lett a csecsemők idegrendszeri károsodása, az értelmi fogyatékosok előfordulása. - Az abortuszok hatottak a nőkre is: emelkedett a fogamzásra képtelen nők, s mivel nem tudják kihordani a megfogamzott életet, a magzati halálozások száma is (lásd a 8. táblát). A mesterséges abortuszok száma (8. tábla h oszlop) 1980-tól a születések 50-60 %-a, 2000: a fele (49,9 %) volt. Az összes magzati veszteség az élveszületések (f oszlop) háromnegyede, 68-77 % között ingadozott, 2005: 67,9 % volt. A méhen belüli magzati halálozás az összes magzati veszteségnek (d oszlop) 1980: 20,7 %-a, ezt követően 21-27 %-a, 2005: 26,5 %-a volt. A terhességmegszakítás és a méhen belüli halálozás viszonyát az jellemzi, hogy a természetes magzati halálozás a terhességmegszakításnak 1980: 26,1, 2005: 36 %-át tette ki.

8. TÁBLA

A természetes magzati halálozás és a művi terhességmegszakítás együttes adata 1980, 1990, 2000-2006.

Év

Természetes magzati halálozás

(fő)

Művi terhességmegszakítás

(fő)

Összes magzati veszteség (fő)

Természetes magzati halálozás az összes %-ában

Magzati veszteség (c)

Terhességmegszakítás

15-49 éves nők %-ában

élveszületésre

(%)

száz 15-49 éves nőre

(%)

száz élveszületésre

(%)

a

b

c

d

e

f

g

h

1980

21.128

80.882

102.010

20,7

3,96

68,6

3,14

54,4

1990

18.295

90.394

108.689

20,7

4,28

86,5

3,56

71,9

2000

15.461

59.249

74.710

20,7

2,92

76,6

2,32

60,7

2001

16.292

56.404

72.696

22,4

2,86

74,9

2,22

58,1

2002

17.035

56.075

73.110

23,3

2,90

75,5

2,22

57,9

2003

16.845

53.789

70.634

23,8

2,82

74,6

2,15

56,8

2004

16.879

52.539

69.418

24,3

2,80

73,0

2,12

55,2

2005

17.528

48.689

66.217

26,5

2,71

67,9

1,99

49,9

Az utódok és az abortuszon átesett nők pszichés sérülése szempontjából is fontos, hogy a nők hány éves korban követik el az abortuszt. A korcsoportonkénti abortusz 1990-2005: lényegében azonos szerkezetű: a 14 é. aluliak között 0,4 % körüli, 1990: 382, 2000-2005: 155 (2002)-203 (2004) közötti. A 19 éven aluliak abortusza az összes 12 %-a: 1990: 12,9 %, 5588 eset, 2000-2005: 12 %, 6-7000 körüli. A 20-34 év közöttieké az összes abortusz 67-68 %-a (2002: 39.000, 2005: 32.000). Meglepő lehet, hogy a 40 év felettiek abortusza 2000-től az összes abortusz mintegy 6 %-a, annak ellenére, hogy a 2000. évi 3679 abortusz folyamatosan csökkent, 2005: 2910-re.

9. TÁBLA

Terhességmegszakítás a nők korcsoportja szerint, 1957-2000: tíz évenként, 2001-2005: évenként

Év

-14

15-19

20-24

25-29

30-34

35-39

40-

Ismeretlen

Összes

éves (fő)

1957

41

5405

27.121

35.905

30.381

19.237

5293

-

123.383

1960

95

8275

35.937

46.154

39.134

25.137

7428

-

162.160

1970

164

18.116

47.431

51.990

39.690

25.789

9103

-

192.283

1980

126

8056

14.846

19.607

17.114

13.458

7675

-

80.882

1990

382

11.629

17.245

16.367

18.714

17.586

8471

-

90.394

2000

160

7163

15.090

14.033

11.419

7488

3679

217

59.249

2001

175

6387

13.485

13.981

11.378

7231

3478

289

56.404

2002

155

6337

12.827

14.353

11.424

7475

3254

250

56.075

2003

189

6139

11.600

13.744

11.097

7681

3117

222

59.789

2004

203

5978

11.045

13.678

10.836

7701

3098

-

52.539

2005

195

5588

9786

11.967

10.712

7531

2910

-

48.689

százalékos megoszlás

1990

0,4

12,9

19,1

18,1

20,7

19,4

9,4

-

100,0

2000

0,3

12,1

25,4

23,7

19,3

12,6

6,2

0,4

100,0

2001

0,3

11,3

23,9

24,8

20,2

12,8

6,2

0,5

100,0

2002

0,3

11,3

22,9

25,6

20,4

13,3

5,8

0,4

100,0

2003

0,3

11,4

21,6

25,5

20,6

14,3

5,8

0,5

100,0

2004

0,4

11,4

21,0

26,0

20,6

14,7

5,9

-

100,0

2005

0,4

11,5

20,1

24,6

22,0

15,4

6,0

-

100,0

Családi állapot szerint az összes abortusznak 2005: majdnem a felét (49,3 %-át, 24.019-et) hajadonok követték el. Magas az elváltak abortusz-száma is, 2000-től stabilan 10 %, 5-6000. A házasságban élő nőkre jut az abortuszok 40-44 %-a, 2005: a 49.000-ből 19.214. Az özvegyek részesedése 1 %, 400-600 közötti. - A hajadonok és elváltak együttes abortusza 1990: 29.619, az összes 36 %-a, 2000: 54 %-a, 2005: az összes 60 %-a. A társadalom apátiája, cselekvésképtelensége és zűrzavara jórészt ezzel függ össze. Már a házasság előtt (1990-2005-ben) 25.000 fő körüli gyilkossággal terhelődik a psziché, majd amikor a nő elválik, újabb abortuszok következnek.

10. TÁBLA

Terhességmegszakítás a nő családi állapota szerint

Év

Hajadon

Házas

Özvegy

Elvált

Ismeretlen

Összes

terhességmegszakítások száma (fő)

1957

9332

110.348

1162

2541

-

123.383

1960

12.031

146.260

1014

2855

-

162.160

1970

26.994

157.659

1234

6396

-

192.283

1980

16.268

56.840

904

5883

987

80.882

1990

24.321

56.666

955

5298

154

90.394

2000

25.893

26.539

589

6104

124

59.249

2001

24.887

24.912

573

5862

170

56.404

2002

25.624

23.939

494

5825

193

56.075

2003

25.102

22.675

467

5387

158

53.789

2004

25.277

21.363

468

5424

7

52.539

2005

24.019

19.214

411

5045

-

48.689

terhességmegszakítások megoszlása (%)

1957

7,6

89,4

0,9

2,1

-

100,0

1960

7,4

90,2

0,6

1,8

-

100,0

1970

14,0

82,0

0,6

3,3

-

100,0

1980

20,1

70,3

1,1

7,3

1,2

100,0

1990

26,9

62,7

1,1

9,2

0,2

100,0

2000

43,7

44,8

1,0

10,3

0,2

100,0

2001

44,1

44,2

1,0

10,4

0,3

100,0

2002

45,7

42,7

0,9

10,4

0,3

100,0

2003

46,7

42,2

0,9

10,0

0,3

100,0

2004

48,1

40,7

0,9

10,3

0,0

100,0

2005

49,3

39,5

0,8

10,4

-

100,0

Itt kerekítési eltérés lehet, pl. 1970: 99,9 % a számok kerekítési szabályai miatt. Az eredeti (Demográfiai Évkv. 2005) erre nem volt tekintettel.

A 100 élveszületésre jutó 70-50 körüli abortusz-számot a hajadonok, özvegyek és elváltak 100 élveszületésre jutó abortuszának magas száma emeli meg. A 11. táblából látható, hogy ez 2000: 108,5-142-150, 2001: 101-129-137, 2003: 97-133-126 volt, ugyanakkor a házas állapotúak 100 élveszületésre jutó abortusza 30-38 körüli.

11. TÁBLA

Száz élveszületésre jutó terhességmegszakítás családi állapot szerint

Év

Hajadon

Házas

Özvegy

Elvált

Összes*

családi állapotú nők száz élveszületésre jutó abortusza

1957

-

70,5

-

-

73,8

1960

-

105,6

-

-

110,7

1970

-

109,8

-

-

126,7

1980

210,6

41,2

215,2

264,5

54,4

1990

203,8

51,9

169,0

219,9

71,9

2000

108,5

38,3

141,9

150,4

60,7

2001

100,6

36,8

129,3

137,3

58,1

2002

100,0

36,0

116,2

135,6

57,9

2003

96,8

35,4

133,4

125,7

56,8

2004

92,0

34,0

126,8

119,0

55,2

2005

83,0

30,3

109,0

106,0

49,9

*Az ismeretlen családi állapotúak nélkül

2. Abortuszok a világban

Közép-Eu-ban és a Balkánon 1973-ig Lengyo. után hazánkban volt a legtöbb művi vetélés: 1969: 207.000, a bulgáriai másfélszerese (159 %-a), a csehszlovákiai kétszerese (201 %-a). Mo-on az abortuszok száma 1980-ig jelentősen csökkent, s az 1969. évinek 39,1 %-a volt. Bulgáriában nőtt 120 %-ra, Csehszl-ban az 1970-79. évi csökkenés után ismét fölemelkedett 100.000-re, az 1969. évi szintre. Az 1990. é. pol. változások után, bár az abortuszhelyzet térségenként eltérő volt, az abortuszok száma mindenhol csökkent, Lengyo-ban, komoly erőfeszítések hatására szinte megszűnt.

12. TÁBLA

Az abortuszok száma ezer főre kerekítve* Közép-Európában

év

Mo.

Cseho.

Szlovákia

Lengyo.

1981

78

104

134

1990

90

126

48

59

1991

90

106

53

31

1992

87

94

50

12

1993

75

71

46

1

1994

74

55

39

1

1995

77

50

36

0**

1996

77

48

24

0

1997

75

45

-

-

1998

69

43

21

0

1999

66

39

18

0

2000

59

34

18

0

2001

56

33

18

0

2002

56

31

17

0

2003

54

29

16

0

2004

53

28

15

0

2005

49

-

-

-

2006***

47

-

-

-

Élveszületés 1000 főre

2005

97,8

102,4

54,4

366,3

* elsősorban a Stat., ill. Demográfiai Évkönyv adatai, ezekből számítva.

**van adat, de a kerekítési szabályok szerint nem éri el az 1-et.

***előzetes adat

DK-Eu-ban kirívóan magas az abortuszok száma Romániában, ahol az 1990. évi majdnem 1 millió abortuszt 2000-re sikerült 258.000-re, az 1990. évinek több mint a negyedére leszorítani, 2004-re tovább csökkenteni. Figyelemre méltó Macedónia, Horváto. és Szlovénia erőfeszítése az abortusz visszaszorítására. E három országban a balkáni háború is éreztette hatását: pl. Horváto. lakossága az 1990. évi 4.687.000 főről 2005-re 4.443.000 főre csökkent, annak ellenére, hogy az abortuszt az 1990. évi 38.000-ről 2004-re 5000-re szorították le. (Lásd a bejelentett abortuszok számát a 13. táblában.) - Sajátos helyzet alakult ki a volt SZU ter-én. Az 1990-es évek kirívóan magas abortusz-száma 2002-re (Fehér-Oroszo-ban 1995-höz képest) a felére, harmadára csökkent: Észto-ban (1990-ről 2004-re) 29.400-ról 10,100-ra, 34,4 %-ra; Letto-ban 36.900-ról 14.000-re, 37,7 %-ra; Litvániában 49.000-ről 11.000-re, 22 %-ra; Moldovában 82.000-ről (2002-re) 16.000-re, 20 %-ra; Oroszo-ban 4.100.000-ról 2002-re 1.800.000-re, stb.

13. TÁBLA

Az abortuszok száma Délkelet-Európában és a Balkánon 1990-2004

év

Bulgária

Románia

Szerbia és Montenegro

Macedónia

Horváto.

Szlovénia

1990

145.046

994.920

196.000

21.954

37.950

14.725

1991

138.000

869.200

-

-

32.933

14.011

1992

146.446

690.456

-

-

28.018

13.240

1993

107.256

599.190

-

-

26.787

12.109

1994

97.551

532.429

-

-

21.088

11.331

1995

97.522

503.000

96.677

15.815

14.961

10.738

1996

98.102

454.968

-

-

11.526

10.279

1997

-

346.931

-

-

10.013

-

1998

87.669

270.355

59.000

-

8932

9080

1999

72.329

258.950

-

8454

8025

8690

2000

61.097

258.000

-

11.450

7745

8380

2001

51.026

206.926

-

9000

6537

8169

2002

51.102

248.711

-

-

6158

7355

2003

47.975

225.430

-

-

5891

6894

2004

47.340

191.479

-

-

5256

6398

Élve születés 1000 főre

2004

70,0

216,9

132*

27,7*

40,4

18,0

*2002. év

14. TÁBLA

Az abortuszok száma a balti országokban és Kelet-Európában 1990-2004-ben

Év

Észto.

Letto.

Litvánia

Oroszo.

Fehéro.

Ukrajna

Moldova

1990

29.387

36.889

48.805

4.103.000

114.000

1.019.000

82.034

1991

29.344

38.965

40.717

-

-

-

59.000

1992

28.303

34.349

40.956

-

-

-

-

1993

25.480

31.487

35.206

-

-

-

-

1994

22.436

32.695

30.373

-

-

-

-

1995

17.682

25.966

31.401

2.593.376

192.522

1.002.838

57.342

1996

16.843

24.360

27.955

-

-

-

-

1997

16.619

21.694

22.737

-

-

-

-

1998

15.795

19.873

20.965

-

-

-

-

1999

14.489

17.992

16.730

2.053.805

135.348

466.848

32.969

2000

12.664

17.206

16.361

1.960.344

122.294

407.387

30.777

2001

11.734

15.520

13.748

1.865.835

101.447

344.353

18.744

2002

10.867

14.767

11.717

1.782.000

90.000

323.000

16.000

2003

10.619

14.959

11.559

-

-

-

-

2004

10.102

13.759

10.703

-

-

-

-

Élve születés 1000 főre

2004

140

20,4

30,6

1411,2*

88,4*

390,7*

42,5**

* 2002. évi adat

** számított szám

Ny- és É-Eu-ban lényegében nincs érdemi változás. Angliában az 1990. évi 184.000 abortusz 2000-re 197.000, 2002-re 198.000-re, Spo-ban 48.000-ről 58.000, 2002-re 70.000-re, Holl-ban 18.000-ről 24.000-re, 2002-re 29.000-re emelkedett. Csökkent az abortusz száma Au-ban és No-ban 145.000-ről 130.000 ill. 126.000-re, Olo-ban 161.000-ről 140.000 ill. 126.000-re, stb. (lásd a 15. táblát)

15. TÁBLA

Terhességmegszakítások száma Nyugat- és Észak-Európában ezer főben 1981-90, 1995. és 2002.

Év

Ausztria

No.

Angliaa

Fro.

Olo.

Spo.

Dánia

Holl.

Norvégia

Finno.

Svédo.

1980

-

-

-

171

208

-

23

-

14

-

35

1981

-

87

146

169

-

-

23

-

14

-

33

1982

-

91

137

181

-

-

21

-

13

14

33

1983

-

87

136

183

-

-

21

-

14

14

31

1984

-

86

145

181

-

-

21

-

14

13

31

1985

-

84

150

173

-

-

20

-

15

19

31

1986

-

84

157

167

-

-

20

-

15

14

33

1987

-

89

166

162

188

-

21

-

15

13

33

1988

-

84

178

167

-

-

21

-

16

13

38

1989

-

76

181

-

-

-

20a

-

16

13

36a

1990

-

145

184

161

161

48

21

18

16

12

37

1995

97c

98

167

-

134

48

18

21

14

10

31

2000

72

130

197

-

140d

58c

17d

24d

15

11

31

2002

-

130

198

204

126

70

15

29

14

11

33

élveszületés 1000 főre

2000

-

769,2

677,0

765,2

540,7

401,7

69,1e

198,3e

60,7

58,8

90,4

a) 1991. évi adat

b) 1990. évi adat, csak az állandó lakosok.

c) 1999. évi adat

d) 1998. évi adat

e) 1998. évi számított szám

É-Amerikában csökkenés figyelhető meg az USA-ban (az 1990. é. 1.430.000-ről 2000-re 1.313.000-re), növekedés Kanadában 71.000-ről 106.000-re. Távol-Keleten Japánban az 1982. évi 590.000 abortusz 1998-ra 333.000-re csökkent, Indiában az 1980. évi 346.000-ről 1987-ig 582.000-re emelkedett (azóta nincs adatunk).

16. TÁBLA

Abortuszok száma Észak-Amerikában és Távol-Keleten ezer főben, néhány kiemelt évben

év

Kanada

USA

India

Japán

1980

66

1298

346

-

1981

65

1568

-

590a

1987

64

1354

582

-

1990

71

1430

-

467b

1995

-

1350

-

343

2000

106d

1313

-

333c

élveszületés 1000 főre

2000 (ezer fő)

356,9

3826,1

-

1192,6

a) 1982. évi adat

b) 1989. évi adat

c) 1998. évi adat

d) 2002. évi adat

Az általunk elemzett 32 országban 1990-2005: a legtöbb abortusz Oroszo-ban volt, 1995: 4.103.000, és ez 2000: is 2.000.000 fölötti (2.800.000). Ezt követte az USA 1990. é. majdnem 1,5 milliós adata, majd sorrendben Románia (1990: 995.000), Ukrajna (1995: 801.000), India (1987: 582.000), Japán (1989: 467.000), Nagy-Britannia (2002: 198.000), Szerbia és Montenegró (1990: 196.000) Fehér-Oroszo. (1995: 192.000), stb.

17. TÁBLA

Abortuszok sorrendje az abortuszok ezerre kerekített száma szerint 1990-2005.

Ország abc-rendben

Az abortuszok

legmagasabb száma

időpontja

sorrendje

Mo.

90

1990

17

Ausztria

97

1995

16

Bulgária

146

1992

12

Cseho.

106

1991

14

Dánia

21

1990

29

Észto.

29

1990

26

Fehéroroszo.

193

1995

10

Finno.

12

1990

32

Fro.

204

2002

7

Holl.

24

2000

27

Horváto.

38

1990

24

India 1980-87

582

1987

5

Japán

467

1989

6

Kanada

106

2002

15

Lengyo.

59

1990

20

Letto.

39

1991

23

Litvánia

49

1990

22

Macedónia

22

1990

28

Moldova

82

1990

18

Nagy-Britannia

198

2002

8

No.

130

2002

13

Norvégia

16

1990

30

Olaszo.

161

1990

11

Oroszo.

4103

1995

1

Románia

995

1990

4

Spo.

70

2002

19

Svédo.

38

1990

25

Szerbia és Montenegró

196

1990

9

Szlovákia

53

1991

21

Szlovénia

15

1990

31

Ukrajna

1019

1995

3

USA

1430

1990

2

Az abortuszok számának összehasonlítása azonban országok között közvetlenül, az országok lakosságának és születésének eltérő nagysága miatt csak korlátok között megengedett. Az orsz. lakosság- és születésszámának nagyságrendjét kiküszöböli és ezzel az adatok országok közötti összehasonlítását elősegíti a „100 élveszületésre jutó abortuszok számának" mutatója. Ezen adaton alapuló sorrend vizsgálata azt bizonyítja, hogy a 100 élveszületésre jutó abortuszok száma az ort. vallást követő volt kommunista országokban a legmagasabb. Ide elsősorban a kelet-eu. és balkáni országok tartoznak. Ezek Románia kivételével, mind szláv nyelvű országok, melyekhez Románia, ortodox műveltsége révén ugyancsak odatartozik. E tábort növelik továbbá a komm. uralom alá kényszerített balti országok.

A 100 élveszületésre jutó abortuszok első 10 legmagasabb csoportjába - két kivétellel - ugyanaz a 10 ország tartozik, melyekben legmagasabb volt az abortuszok száma. Ezek: Oroszo. (2. helyen 197 fővel 1990-ben, 1. helyen 155 fővel 2000-ben, 1. helyen 128 fővel 2002-ben), Románia (1. helyen 315, 3. helyen 110, 2. helyen 118 fővel), Fehér-Oroszo. (3. helyen 184, 2. helyen 130, 3. helyen 101 fővel), Ukrajna (4. helyen 155, 4. helyen 106, 4. helyen 83 fővel), Bulgária (5. helyen 138, 7. helyen 83, 6. helyen 76 fővel), Szerbia-Montenegró (csak az 1990. évről van adatunk) 1990: a 7. helyen 126 fővel. Észto. (6., 5., 5.), Letto. (9., 6., 7.), Moldova (8., 8., 9.), Mo. 1990: még a 11. helyen 72 fővel, 2000: már a 9. helyen 61 fővel, 2002: a 8. 58 fővel. Cseho. 1990: a 10. 85 fővel, 2000: a 14., 2002: a 13. Példamutató Horváto.: 1990: a 13., 2000: a 17. 25, 2002: a legkedvezőbb 15 fővel. Lengyo. lényegében kiküszöbölte az abortuszt. A Ny- és É-eu. országok a legkedvezőbb, utolsó harmadban (1990: a 19-32., 2000: a 20-28., 2002: a 25-30. helyen találhatók.

18. TÁBLA

Bejelentett abortuszok 100 élveszületésre 1985-2004.

a) Közép-, Délkelet-Európa és Balkán

Év

Magyaro.

Cseho.

Szlovákia

Lengyo.

Bulgária

Ro.

Szerbia és Montenegró

Macedónia

Horváto.

Szlovénia

1985

63

53

20

111

-

-

-

-

-

1986

65

56

20

112

-

-

-

-

-

1987

67

74

20

115

-

-

-

-

-

1988

70

76

18

-

-

-

-

-

-

1989

73

77

-

118

-

-

-

-

-

1990

72

85

70

11

138

315

126

62

70

66

1991

71

82

68

6

144

315

-

-

64

65

1992

72

77

66

2

148

266

-

-

56

66

1993

64

58

62

0

127

239

-

-

52

61

1994

64

51

62

0

123

215

-

-

41

58

1995

69

52

58

0

135

213

69

49

29

57

1996

73

53

40

0

136

197

-

-

23

54

1997

74

50

-

1

-

147

-

-

18

-

1998

71

48

37

0

134

114

-

-

19

51

1999

70

44

32

0

100

111

-

31

18

50

2000

61

38

44

0

83

110

-

39

17

46

2001

58

36

35

0

75

90

-

32

16

47

2002

58

34

33

0

76

118

-

-

15

42

2003

57

31

31

0

71

106

-

-

15

40

2004

55

28

29

0

68

88

-

-

13

36

b) Nyugat- és Észak-Európa

Év

Au.

No.

Nagy-Britannia

Fro.

Olo.

Spo.

Dánia

Holl.

Norvégia

Finno.

Svédo.

1985

-

13

20

23

-

-

37

-

29

22

31

1986

-

13

21

21

-

-

36

-

29

22

32

1987

-

14

21

21

-

-

37

-

29

22

33

1988

-

14

21

22

-

-

36

-

28

21

34

1989

-

11

23

-

-

-

35

-

27

-

-

1990

4

16

25

25

28

19

33

9

26

19

30

1991

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1992

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1993

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1994

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1995

3

13

24

26

26

14

25

11

23

16

30

1996

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1997

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1998

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1999

-

17

28

27

27

15

25

13

24

19

35

2000

3

18

-

-

25

16

23

13

25

19

34

2001

-

18

-

26

-

17

24

14

25

19

35

2002

-

18

-

-

24

-

-

15

25

20

35

2003

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2004

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

c) Balti országok és Kelet-Európa

Év

Oroszo.

Fehéroroszo.

Ukrajna

Észto.

Letto.

Litvánia

Moldova

1990

197

184

155

132

103

48

106

1995

189

191

203

151

120

76

101

1999

170

145

121

117

93

52

73

2000

155

130

106

98

85

48

71

2001

142

110

93

92

79

43

44

2002

128

101

83

83

73

42

44

d) Észak-Amerika és Távol Kelet

Év

Kanada

USA

India

Japán

1990

23

39

-

-

1995

29

35

-

28

1999

31

39

-

-

2000

32

33

27

28*

2001

32

-

-

-

2002

-

-

-

-

*1998. évi adat

Ha a 100 élveszületésre jutó abortuszok mutatóját sorrend szerint állítjuk össze, a korábban mondottak igazolódnak. Az össszehasonlítást érdemben nem zavarja, hogy az 1990. évről 30, a 2000. évről 29, a 2002. évről 21 ország adata áll rendelkezésünkre. A táblázatban a 100 élveszületésre jutó legmagasabb adatok, vagy a társadalmilag kedvezőtlenek előre kerülnek, a legkisebbek, amelyek a többi országhoz képest előnyösek, a táblázatban hátul találhatók.

19. táblázat

A 100 élveszületésre jutó abortuszok sorrendje

  

Sorrend

Ország

1990. évben*

Sorrend

Ország

2000. évben*

Sorrend

Ország

2002. évben*

Ro.

315

Oroszo.

155

Oroszo.

128

Oroszo.

197

Fehéroroszo.

130

Románia

118

Fehéroroszo.

184

Románia

110

Fehéroroszo.

101

Ukrajna

155

Ukrajna

106

Ukrajna

83

Bulgária

138

Észto.

98

Észto.

83

Észto.

132

Letto.

85

Bulgária

76

Szerbia és

Montenegró

126

Bulgária

83

Letto.

73

Moldova

106

Moldova

71

MAGYARO.

58

Letto.

103

MAGYARO.

61

Moldova

44

Cseho.

85

Litvánia

48

Litvánia

42

MAGYARO.

72

Szlovénia

46

Szlovénia

42

Szlovákia

70

Szlovákia

44

Svédo.

35

Horváto.

70

Macedónia

39

Cseho.

34

Szlovénia

66

Cseho.

38

Szlovákia

33

Macedónia

62

Svédo.

34

Norvégia

25

Litvánia

48

USA

33

Olaszország

24

USA

39

Kanada

32

Finno.

20

Dánia

33

Németo.

18

Svédo.

30

Japán

28**

Hollandia

15

Olo.

28

India

27

Horváto.

15

Norvégia

26

Norvégia

25

Lengyo.

0

Nagy-Britannia

25

Olaszo.

25

Fro.

25

Dánia

23

Kanada

23

Finno.

19

Spo.

19

Németo.

18

Finno.

19

Horváto.

17

Németo.

16

Spo.

16

Lengyo.

11

Hollandia

13

Holl.

9

Ausztria

3

Au.

4

Lengyo.

0

*100 élveszületésre jutó abortuszok száma

** 1998. évi adat

III. A lélekszám alakulása országonként

Az országok lélekszámának alakulása politikai manipuláció tárgya: a hatalmat gyakorlók népszerűségük érdekében segítik a polgárok kényelemre, élvezetre irányuló törekvéseit, különösen azokat, amelyek a gyermekvállalással kapcsolatosak és anyagilag is hasznosak, továbbá csökkentik a állam (a költségvetés) kiadás rovatát. - Az ENSZ World Population Prospects c. szakértői kiadványa* szerint a világ népessége 1995-2010: (ahol a 2005. és 2010. számított szám) így alakul(t): 1995: 5,7, 2000: 6,086 milliárd fő, 2005: 6,465, 2010: 6,9 milliárd lesz, azaz 1995-höz képest 21,3 %-kal nő. Számításaik szerint a népesség növekedése földrészenként eltérő lesz. Eu. részesedése a föld népességéből az 1995. évi 13-ról 11 %-ra csökken, Afrikáé 13-ról 15 %-ra emelkedik, Ázsiáé stagnál, 60,3-60,4 % marad, Közép- és Dél-Amerikáé az elvándorlás ellenére még kissé nő is, a latin-amerikai népesség együtt 8,5 %-ról 8,8 %-ra.

20. táblázat

A Föld lélekszámának alakulása 1995, 2000, 2005, 2010.*

Földrészek

lélekszám, ezer fő

lélekszám megoszlása %

1995

2000

2005

2010

1995

2000

2005

2010

FÖLD EGÉSZE

5.692.353

6.085.572

6.464.750

6.903.276

100,00

100,00

100,00

100,00

EURÓPA

727.885

728.463

728.309

732.049

12,78

11,97

11,27

10,60

Kelet-Eu.

309.904

304.636

297.328

293.241

5,44

5,01

4,60

4,25

Észak-Eu.

92.901

94.157

95.792

97.924

1,63

1,54

1,48

1,42

Dél-Eu.

144.103

146.081

149.389

152.081

2,53

2,40

2,31

2,20

Nyugat-Eu.

180.977

183.589

185.879

188.803

3,18

3,02

2,88

2,73

AFRIKA

722.669

812.466

905.936

1.014.194

12,70

13,35

14,01

14,69

ÁZSIA

3.430.323

3.675.790

3.905.415

4.168.227

60,26

60,40

60,41

60,38

Kína

1.219.331

1.273.979

1.315.844

1.366.745

21,42

20,93

20,35

19,80

É-AMERIKA (USA+Kanada)

299.028

314.968

330.608

348.916

5,25

5,18

5,11

5,05

LATIN-AMERIKA és KARIBI TÉRSÉG

483.614

522.929

561.346

604.577

8,50

8,59

8,68

8,76

Közép-Amerika**

124.623

136.039

147.029

159.073

2,19

2,23

2,27

2,30

D-Amerika***

323.284

349.434

375.187

404.379

5,68

5,74

5,8

5,86

Karibi térség

35.707

37.456

39.129

41.124

0,63

0,62

0,61

0,60

INDIA

935.572

1.021.084

1.103.371

1.194.144

16,43

16,78

17,06

17,30

JAPÁN

125472

127.034

128.085

129.462

2,20

2,09

1,98

1,88

*A World Population Prospects (New York, 2005) anyagát az ENSZ szakértői állították össze. Az adatokból a 2000. év még tényadat (bár az egységes összehasonlítás érdekében itt is módosulhattak a nemzeti stat. adatok), a 2005. évtől kezdve már becslésről van szó és a szakértők számításait, elképzeléseit tükrözik. Ezért ha indokoltnak tűnt, a szakértői anyag adatait a magyar hivatalos közleményben szereplő adatokkal helyettesítettük.

** Mexikó, Kuba, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Costa-Rica stb.

*** Brazília, Chile, stb.

Az életellenes magatartás 20. sz. végi és 21. sz. eleji rombolása lemérhető a Mo. történelmét közvetlenül befolyásoló, határaink körüli, ma 8, valamint a 35 eu. és néhány (8) muszlim orsz. népességének egybevetésével. - Az eu. erkölcsi romlás hatására a bennünket körülvevő országok népesedési lendülete megtorpant: nem Mo-é lett jobb, hanem az övéké (főleg Ro-é) romlott a mi szintünkre. Már az abortusz és a születések abszolút számainak alakulása is jelezte, hogy a népesség növekedése elakadt, sőt csökkent.

A 21. táblából látható, hogy 1990-hez képest Mo. népessége, bár ebben a határon túlról való betelepedésnek van döntő szerepe, 2005-re mintegy 3 %-kal, 2010-re 4 %-kal, 2040-re 11 %-kal csökken, Romániáé 7, 11 (és ha tendencia nem változik, akor 2040-re) 32 %-kal lesz kevesebb (bár ez utóbbi nem valószínű, de az erkölcsi romlás irányára azért jellemző). - A volt jug. országok térségének népessége, elsősorban Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Szlovénia hatására 2040-re csak 3,5 %-kal csökken, 23,8 millióról 23,0 millióra. Mo-gal együtt az egész térség népessége így alakul: 1990: 73,0; 2000: 71,2; 2005: 70,2; 2010: 69,3; 2040: 63,5 millió, azaz az 1990. évinek 86,9 %-a, részesedésünk pedig (a hozzánk romlott környezet következtében) lényegében az 1990. évi maradna: 14 %-ról 2040-re 14,5 %-ra módosulna. Ha viszont Románia demográfiai helyzetét a World Population Prospects (W.P.P.) szerinti elképzelések alapján ítéljük meg, akkor 2040. évi arányunk (az 1990. évi 14,2 %-ról) 13,5 %-ra romlana.

21. táblázat

A népességszám alakulása Közép-Európában 1990, 2000, 2005, 2010, 2040 ezer főben*

Sor

Ország

1990

2000

2005

2010

2040

2005

2010

2040

évközepi népessége ezer főben

1990 %-ában

Mo.

10.374

10.211

10.087

9.963

9.219

97,2

96,0

88,9

Románia***

23.202

22.443

21.630

20.817

15.939

93,2

89,7

68,7

Szerbia-Montenegro

10.520

10.630

10.503

10.376

9.614

99,8

98,6

91,4

Macedonia

2.030

2.030

2.030

2.032

2.035

100,0

100,1

100,2

Bosznia-Hercegovina

4.470

**3.847

3.907

3.967

4.327

87,4

88,7

96,8

Horváto.

4.780

4.380

4.446

4.512

4.908

93,0

94,4

102,7

Szlovénia

1.998

1.989

2.000

2.011

2.077

100,1

100,7

104,0

03-07 együtt

23.798

22.876

22.886

22.898

22.961

96,2

96,2

96,5

Szlovákia

5.299

5.389

5.387

5.385

5.373

101,7

101,6

101,4

Cseho.

10.360

10.272

10.236

10.200

9.984

98,8

98,5

96,4

1-10. együtt

73.033

71.191

70.226

69.263

63.476

96,2

94,8

86,9

*Az adatokat nem a W.P.P-ből vesszük, hanem a magyar statisztikai publikációkból, valamint ezek alapján (2010 és 2040-re) saját becslésünkből. Ha ettől eltérünk, arra utalunk.

** Bosznia-Hercegovina adatát a W.P.P-ből vettük.

*** Ha Románia adatát a W.P.P. szerint alakitjuk át, akkor Románia népessége 2010: 21.487.000 fő, 2040: ezen adattal számolva 20.629.000, a térség népessége 2010: 69.933.000, 2040: 68.166.000 fő, Mo. részesedése 2010: 14,2 %, 2040: 13,5 % lenne.

Eu. népesedése, figyelemmel az É-Afrikai és a kis-ázsiai demográfiai robbanásra, kritikus lett, a kezdetben csak néhány országra jellemző életellenes magatartás csaknem valamennyi Ny-eu. országban gyökeret vert.

22. TÁBLA

Lélekszám alakulása Európában és néhány muszlim országban 1990, 2000, 2005, 2010, 2040, (millió fő)

          Évközepi adat

Sor

Ország

1990

2000

2005

2010

2040

2005

2040

W.P.P.

számításom

adata

1990.

év %-ában

Görögo.

10,16

10,88

11,09

11,30

11,30

12,56

109,2

123,6

Au.

7,73

8,01

8,24

8,31

8,47

9,85

106,6

127,4

Lengyelo.

38,12

38,64

38,16

38,73

38,70

40,32

100,1

105,8

No.

79,37

82,21

82,48

83,30

84,10

93,82

103,9

118,2

Olo.

57,66

57,76

58,62

59,28

59,48

64,64

101,7

112,1

Fro.

56,74

58,89

62,70

62,03

66,51

89,77

110,5

158,2

Nagy-Britannia

57,56

59,74

60,19

61,00

60,64

63,34

104,6

110,0

Spo.

38,96

40,17

43,41

44,41

46,65

66,09

111,4

169,6

Port.

9,90

10,23

10,55

10,80

10,87

12,79

106,6

129,2

Svájc

6,71

7,18

7,44

7,36

7,70

9,26

110,9

138,0

Íro.

3,50

3,80

4,15

4,46

4,50

6,60

118,6

188,6

Dánia

5,14

5,34

5,41

5,54

5,48

5,90

105,3

114,8

Holl.

14,95

15,93

16,32

16,70

16,71

19,05

109,2

127,4

Belgium

Skandináv államok:

9,97

10,25

10,47

10,54

10,69

12,01

105,0

120,5

Norvégia

4,24

4,49

4,63

4,77

4,77

5,61

109,2

132,3

Svédo.

8,56

8,87

9,03

9,24

9,19

10,15

105,5

118,6

Finno.

Szláv, volt komm. országok:

4,99

5,18

5,25

5,35

5,32

5,74

105,2

115,0

Észto.

1,57

1,37

1,35

1,32

1,33

1,21

86,0

77,1

Letto.

2,67

2,37

2,30

2,27

2,23

1,81

86,1

67,8

Litvánia

3,72

3,50

3,41

3,39

3,32

2,78

91,7

74,7

Fehéroroszo.

10,26

10,00

9,75

9,58

9,50

8,00

95,0

78,0

Ukrajna

51,84

49,18

46,93

44,55

44,68

31,18

90,5

60,1

Oroszo.

147,9

145,56

143,47

141,40

141,36

128,70

97,0

87,0

Moldova

4,36

4,28

4,21

4,21

4,14

3,86

96,6

88,5

Bulgária

8,99

8,21

7,72

7,51

7,23

4,29

85,9

47,7

Albánia

Muszlim országok:

3,26

3,13

3,13

3,13

3,13

3,13

96,0

96,0

Marokkó

24,49

28,70

31,48

34,13

34,26

50,94

128,5

208,0

Algéria

25,02

30,39

32,85

35,80

35,31

50,07

131,3

200,1

Tunézia

8,15

9,56

10,10

10,75

10,64

13,88

123,9

170,3

Líbia

4,15

5,13

5,85

6,50

6,57

10,89

141,0

262,4

Jordánia

4,26

4,90

5,70

6,40

6,50

11,30

133,8

265,3

Egyiptom

53,27

63,98

71,83

81,92

79,68

126,78

134,8

238,0

Izrael

4,66

6,29

6,73

7,38

7,17

9,81

144,4

210,5

Töröko.

56,10

67,47

72,06

78,85

76,65

104,18

128,4

185,7

Szíria

12,12

16,32

19,04

21,64

21,76

38,08

157,1

314,2

Irán

54,50

63,66

69,52

75,14

75,38

110,54

127,6

202,8

Irak

18,08

23,58

28,81

32,80

34,04

60,19

159,3

332,9

A 37 + 9= 46 orsz. összehasonlításából látható, hogy a muszlim országok többsége 50 év alatt megkétszerezi - néhány esetben megháromszorozza - népessége számát. 1990-hez képest 2040-re Marokkó 208 %-ra, Algéria 200 %-ra, Irán 203 %-ra, Líbia 262 %-ra, Jordánia 265 %-ra, Egyiptom 238 %-ra nő. Háromszorosára emelkedik Szíria (314 %), Irak (333 %) népessége. Csökkenés várható a volt orosz birodalom 7 országában, Bulgáriában és Albániában. Mérsékelt 130 % alatti növekedés 12 országban, 130,1-170 % közötti 4 országban, pl. Svájcban (138 %) Fro-ban (158 %), Spo-ban (170 %), Norvégiában (132 %) (lásd az 1. és 2. grafikont).

IDE JÖN a két grafikon!

A 2. grafikon érzékelteti, hogy a 2040-ig várható tendenciát az 1990-2005. évi (tényszámon alapuló) népességszám határozza meg. A 2005-ig csökkenő létszám ismerhető fel az 1. számú (2040-ig terjedő) grafikonban, ahol a szláv népességből csak Lengyo. változtatott magatartásán.

IV. A népesség kor szerinti szerkezete, neveltetése, tudatállapota 1949-2006.

A m. nép az utóbbi 60-70 évben történelmi korfordulóban élt. Az 1945 után szakértői becslések szerint közvetlenül legalább 3.500.000 embert érintett zaklatás, →kitelepítés, →kényszerlakhelyre költöztetés, munkahelyről eltávolítás, bebörtönzés, kivégzés. Elmondható, hogy 1945-89: a magyarságot olyan fizikai és pszichikai gyötrelem érte, amelyhez csak a török uralom 150 éve hasonlítható. Az agresszív, személyiség-megtörésre irányuló hatás ellensúlyozására nem volt megfelelő erő. A társad-at 1945-ig segítette 176 óvoda, 2774 r.k. elemi isk., 86 polg. isk., 31 tanító(nő)képző, 12 keresk. középisk., 48 gimn., 167 koll., együttesen 3316 r.k. intézmény, továbbá a r.k. szervezetek mintegy 500.000 tagja (KALOT 100.000, KALÁSZ 33.000, KIOE 30.000, KOLPING 10.000, harmadrendek 30.000, Emericana 10.000, a cserkészek, a Mária Kongr-k több százezer fővel, az Oltáeregyesület 100.000, a Szívgárda 25-30.000 fővel, stb.). Az Egyh. rendelkezett 1945-ig 20 nyomdával, 121 volt a r.k. kiadók száma. Mindezt aránylag gyorsan eltüntették.

23. TÁBLA

A népesség korcsoport és születési évjárat szerint 1949-2006. jan. 1.

Év

0-14 évesek

15-39 évesek

40-59 évesek

60 éven felüliek

Összesen

száma

korcsoportja

száma

korcsoportja

száma

korcsoportja

száma

korcsoportja

1949. I. 1.

2.290.090

1935-

3.569.766

1910-1934

2.271.891

1890-1909

1.073.052

-1889 és előtte

9.204.799

1960. I. 1.

2.529.453

1946-1960

3.662.417

1921-1945

2.396.513

1901-1920

1.372.661

-1900 és előtte

9.961.044

1990. I. 1.

2.130.549

1976-1990

3.687.555

1951-1975

2.596.873

1931-1950

1.959.846

-1930 és előtte

10.374.823

2006. I. 1.

1.553.445

1992-2006

3.610.200

1967-1991

2.755.681

1947-1966

2.157.257

-1946 és előtte

10.076.581

Százalékos megoszlás*

1949. I. 1.

24,9

-

38,8

-

24,7

-

11,7

-

100,0

1960. I. 1.

25,4

-

36,8

-

24,1

-

13,8

-

100,0

1990. I. 1.

20,5

-

35,5

-

25,0

-

18,9

-

100,0

2006. I. 1.

15,4

-

35,8

-

27,3

-

21,4

-

100,0

*A százalékokat számítógép számítja ki „kerekítés” nélkül, ezért a részletek összege gyakran 100,1 %, vagy 99,9 %, és nem 100,0 %.

A 23. táblából kielemezhető struktúraváltozás lényege: Az 1960. I. 1: élt magyarság 75 %-a, az 1949: éltek mindegyike 1945 előtti iskolákba és intézményekbe járt, otthonának szellemisége és tárgyi javainak többsége is az 1945 előtti szellemiséget sugározta. Ezért a haza és a keresztény szellemiség a szívben, agyban, a képzetekben és az idegrendszer reflexeiben volt: 1956-ot a korábbi történelmi korszak(ok) életformája és tudása alapozta és magyarázza meg. - A 2006. I. 1: élt népességből a 60 éven aluliak aránya 78 %, ők mind 1947 u. születtek. E tények ismeretében is sokan meglepődtek a 2001. évi népszámlálás vallási kérdéseire adott lakossági válaszokon, amely szerint a népesség 74,6 %-a vallásosnak mondta magát. - Sajátos kérdés a vallásosság mértékének, a vallásosak számának megállapítása, de e téren is a valóságnak megfelelően megállapítható: 1) Biztosan vallásos a 10.198.315 főből az, aki annak mondta magát, azaz a 7.610.613 fő, az összes 74,6 %-a. - 2) Biztosan nem vallásellenes, aki nem mert nyilatkozni. Számuk: 1.034.767 és 69.566 = 1.104.333 fő, 10,8 %. Az 1. és 2. csoport együtt: 8.714.946 fő, 85,5 %. - 3) Elutasító volt 1.483.369 fő, 14,5 %. Az 1+2+3 csoport összesen 10.198.315 fő, 100 %. Állítható tehát, hogy a m. nép 85,5 %-a biztosan valláspárti, a lappangókkal együtt elérheti a 88 %-ot is, tehát biztonsággal állítható, hogy népünk 86-87 %-a vallásos.

V. A népesség vallás és vallási irányultság szerinti megoszlása.

A 2001. febr. 1-i népszámlálás fakultatív, válaszra nem kötelező kérdése a polgárok vallási hovatartozására vonatkozott. Az adható válaszok különböző fajtáit a népszámlálás utasítása külön nomenklatúrában rögzítette, azok bizonyos fogalmi meghatározásával együtt. A megkérdezettek ezekre a kérdésekre kor, év, főbb vallások szerint a következő válaszokat adták:

24. tábla

A népesség vallásra vonatkozó adatai korcsoportok és vallásfajták szerint a 2001. febr. 1-i, az 1930. és 1941. é. népszámlálás szerint

Sor

Vallás

2001. febr. 1-jén

1930-ban

1941-ben

a népesség vallási kérdésre adott válasza

14 év alatt

15-39 év között

40-59 év között

60-on felül

mindösszesen

összesen

összesen

a

b

c

d

e

f

g

Népesség összesen

1.694.936

3.574.493

2.847.327

2.081.559

10.198.315

8.688.319

9.319.992

R.k. és g.k. együtt

809.762

1.803.376

1.622.895

1.322.928

5.558.961

5.835.196

6.356.255

Református

233.247

497.551

476.482

415.516

1.622.796

1.813.162

1.934.892

Evangélikus

38.632

86.939

88.888

90.246

304.705

534.065

557.647

Protestáns együtt (3+4)

271.879

584.490

565.370

505.762

1.927.501

2.347.227

2.492.539

Ortodoxok

1.941

5.501

4.078

3.778

15.298

39.839

38.321

Történelmi keresztény vallások (2-6.)

1.083.582

2.393.367

2.192.343

1.832.468

7.501.760

8.222.262

8.887.115

Egyéb ker. jellegűa

13.611

30.829

20.205

17.770

82.415

21.490

31.897

Ker. vallásúak (7+8)

1.097.193

2.424.196

2.212.548

1.850.238

7.584.175

8.243.752

8.919.012

Egyéb szektákb

1.920

7.300

3.291

1.056

13.567

-

-

Izraeliták

770

3.316

3.474

5.311

12.871

444.567

400.980

Hitűket megvallók (9+10+11)c

1.099.883

2.434.812

2.219.313

1.856.605

7.610.613

8.688.319

9.319.992

Nem kíván válaszolnid

210.609

454.386

304.541

134.797

1.104.333

-

-

Egyházhoz, felekezethez nem tartozó

384.444

685.295

323.473

90.157

1.483.369

-

-

Összes

1.694.936

3.574.493

2.847.327

2.081.559

10.198.315

8.688.319

9.319.992

a) baptista, adventista, többi protestáns, többi keresztény

b) más istenhiten alapuló és föl nem soroltak

c) hitüket megvallók azok, akik a felfogásuk szerinti vallásukat, annak forrását a szokott fogalmakkal, terminológiával (kat., ref. stb.) a nevén nevezték. Ennek jegyzékét a népszámlálás utasítása tartalmazta.

d) ismeretlenekkel együtt. (M. Stat. Évkv. 2002. Bp., 2003)

25. tábla

A magyar népesség vallás szerinti megoszlása 1930, 1941, 2001. febr. 1.

Sor

A vallás megnevezése

Vallások %-os megoszlása

(népességszám=100%)

1930

1941

2001. II. 1.

a

b

c

Népesség összesen

100,00

100,00

100,00

R.k. és g.k. együtt

67,16

68,21

54,51

Református

20,87

20,76

15,91

Evangélikus

6,14

5,98

2,99

Protestáns együtt (3+4)

27,01

26,74

18,90

Ortodoxok

0,46

0,41

0,15

Történelmi ker. vallások (2-6.)

94,63

95,36

73,56

Egyéb ker. jellegű

0,25

0,34

0,81

Ker. vallásúak (7+8)

94,88

95,70

74,37

Egyéb szekták

-

-

0,13

Izraeliták

5,12

4,30

0,13

Hitüket megvallók (9+10+11)

100,00

100,00

74,63

Nem kíván válaszolni

-

-

10,83

Egyházhoz, felekezethez nem tartozó

-

-

14,54

Összes

100,00

100,00

100,00

A 24. és 25. táblából néhány fontos mozzanat jól látható.

A 25. táblából pl. kitűnik, hogy az 1930. és az 1941. évi táblázat arányai lényegében azonosak, ezért általában az 1941. évit emeljük ki.

Vallás szerinti megoszlásban r.k. az orsz. népességének 67-68 %-a, prot. együttesen 27 %-a, továbbá mindenki válaszolt és vallásnélküli nincs. - Az is közvetlenül látható a 24. táblából, hogy a 14 éven aluliakból

a nem válaszolók száma 210.609 fő, vagyis a válaszolni nem kívánóknak majdnem 1/5-e (19,1 %-a), a valláshoz, egyházhoz nem tartozók száma 384.444 fő; össz. 595.053 fő. Ez a közel hatszázezer 14 éven aluli „válasz” aligha a 14 éven aluliak véleménye, sőt az is vélelmezhető, hogy ezek nem felelnek meg a valóságnak. -

A döntő változás 1941-2001: azonban az, hogy 1,1 millió fő, a népesség 1 %-a félelemből nem mert válaszolni, és 1,5 milllió fő „bemondása” szerint nem tartozik egyházhoz, felekezethez. - A mondottakra tekintettel tehát indokolt a 2001. é. népesség vallás szerinti megoszlásának különböző tényezők, józan feltételezések alapján történő kiszámítása. - Ha az eredeti, natúr változatot „A” változatnak mondjuk, akkor a józan megfontolású másik, „B” változat az lehet, amely a félelemből választ nem adó, ill. színt nem valló 1.104.333 fő, mégpedig ker. irányultságú 1.104.333 fő vallási kapcsolódását valószínűsíti és összesíti a hitvallók („A” változatban, a 24. és 25. táblában látható) adataival. Mit értünk vallási, ill. ker. irányultságon? Vallási, ill. ker. irányultságú az, aki egyrészt a ker. neveltetés, a volt ker. társadalmi élet (és annak relikviái), továbbá ennek a családi-rokoni környezetükből kisugárzó hatására felfogásában, életmódjában, célkitűzéseiben, követendő programokban, baráti közösségekben, izlésben, kulturális rendezvények megválogatásában, pszichés reflexekben; másrészt önnevelés és a kegyelmek rejtett útján tudatosan elkötelezett ker. és történetileg meghatározott életformát él. A vallásosság szempontjából tehát a valóságot a natúr „A” változatnál jobban megközelítheti a 26. táblázat, amely a választ nem adókat vallási irányultságuk szerint a választ adó „A” változattal összegezi, ez utóbbiak vallási megoszlása szerint.

26. tábla

A vallásosak („A”) és a vallásos irányultságúak száma, megoszlása együtt („B” változat)

Sor

Vallás

Vallásukat megvallók

(„A” változat) száma

A nem válaszolók vallási irányultság szerinti száma

Vallásosak és vallási irányultságúak („A” és a felosztás szerintiek) együttesen

száma a+b

aránya, %

a

b

c

d

Katolikus

5.558.961

806.605

6.365.566

62,42

Protestáns együtt

1.927.501

279.727

2.207.228

21,64

Ortodoxok

15.298

2.209

17.507

0,17

Történelmi ker. vallások

7.501.760

1.088.541

8.590.301

84,23

Egyéb ker. jellegű

82.415

11.927

94.342

0,93

Ker. vallások együtt

7.584.175

1.100.468

8.684.643

85,16

Egyéb szekta

13.567

1.988

15.555

0,15

Izraelita

12.871

1.877

14.748

0,14

Hitüket megvallók együtt

7.610.613

1.104.333

8.714.946

85,45

Nem kíván válaszolni

1.104.333

-

-

-

Egyházhoz, felekezethez nem tartozó

1.483.369

-

1.483.369

14,55

Mindösszesen

10.198.315

-

10.198.315

100,0

A 26. táblából jól látható, hogy a vallásosak aránya ténylegesen 85,45 %, az egyházhoz, felekezethez nem tartozóké pedig 14,55 %. A katolikusok aránya ezen józannak tekinthető, ill. elfogadható megközelítő becslés szerint 62,42 %, az 1941. évitől ( a 68,21 %-os részaránytól) alig 5,79 %-kal marad el. Ők az 1947-től eltelt 45 éves ateista üldöztetés és nevelés lemorzsoldó áldozatai. Számuk vsz. az egyházakhoz nem tartozók táborát gyarapította, mintegy 590.705 fővel. Az izraeliták esetében - feltehetően 1947-től vállalt szerepük, magatartásuk miatt is - lemorzsolódhatott (utódaikkal együtt) kb. 200.000 fő. Ezek szintén az egyházhoz (az izraelitákéhoz) nem tartozók táborában mutathatók ki. Jogosan feltételezhetjük, hogy az egyházhoz nem tartozó 1.483.369 főből mintegy 790.705 fő volt egyházuknak megfelelő kulturáltságú, ill. vallási irányultságú, s csak 692.664 fő olyan, aki valóban nem tartozik egyházhoz; ebből is ateista legfeljebb néhány százezer (kb 300.000 fő) lehet.

Ha ez utóbbi, továbbiakkal nem indokolható feltételezést „C” változatnak tekintjük - mint egy lehetséges adottságot -, akkor a magyar népesség vallás szerinti irányultsága így alakulhatott:

27. tábla

A vallásukat megvallók (a 24. és 25. táblában szereplő „A” változatúak), az egyházi irányultságúak (a 26. táblában szereplők, akik az „A” változatúakkal együtt a „ B” változatot adták), valamint az egyházhoz, valláshoz nem tartozókból a vallásos irányultságúak, kulturáltságúak együttes száma és vallási megoszlása („C” változat).

Sor

Vallás

megnevezése

Vallási irányultságúak, a „B” változat száma (26. tábla adatai)

Egyházhoz nem tartozókból vallási kulturáltságúak

Összes vallási irányultságúak

száma a+b

az összes %-ában

a

b

c

d

Katolikus

6.365.566

431.451

6.797.017

66,65

Protestáns együtt

2.207.228

149.626

2.356.854

23,11

Ortodoxok

17.507

1.181

18.688

0,18

Történeti egyházak együtt

8.590.301

582.258

9.172.559

89,94

Egyéb keresztény jellegű

94.342

6.380

100.722

0,99

Keresztény vallásuak együtt

8.684.643

588.638

9.273.281

90,93

Egyéb szekta

15.555

1.063

16.618

0,16

Izraelita

14.748

201.004

215.752

2,12

Hitét megvalló

8.714.946

790.705

9.505.651

93,21

Egyházhoz nem tartozó

1.483.369

692.664

692.664

6,79

Mindösszesen

10.198.315

-

10.198.315

100,0

A 27. tábla szerint a történelmi vallásokhoz ragaszkodás csak (95,36-89,94 %) 5,42 %-kal marad el az 1941. évi aránytól, a kat-ok pedig (68,21-66,65%) csak 1,56 százalékponttal, vagyis tartják történelmileg elfoglalt helyüket. A vallás minősége (a vallási ismeretek töredezettsége, a vallásgyakorlás felhigulása, a vallásra nevelés bázisának hiányosságai következtében) azonban nem azonos a korábbival, az 1945 előttivel.