sterilizáció: orvosi beavatkozás a nemzőképesség megszüntetése céljából, →jogtalan károkozás. - 1. Az ember saját maga is előidézheti (szándékosan v. akaratlanul, tartósan v. átmeneti időre), és káros körülmények is ~val járhatnak. A férfi szándékos ~jának maradandó módszere a vazektómia (a spermavezeték megszakítása egy legalább 1 cm-es darabjának eltávolításával); nőnél a petevezeték elzárása. A →kasztráció (ivarmirigyek eltávolítása), bár maradandó ~t idéz elő, nem azonosítható a ~val, mert következménye a hormontermelés megszűnése. - A nem szándékos ~ betegség v. más okból szükséges operáció következménye: pl. petefészek eltávolítása (daganat), besugárzás, ismétlődő petevezetékgyulladás, férfinél a sperma útjának elzáródása (mellékherék, v. az ondóhólyag tuberkulózisa) miatt. - Átmeneti, megszüntethető ~t a nőnél hormonális peteképzés akadályozásával (fogamzásgátló tabletták) érnek el. Férfiaknál sejtképzést gátló v. spermaérést véglegesen megakadályozó módszert eddig nem találtak. Nagyobb mennyiségű férfihormon átmenetileg megszüntetheti a saját termelést, sőt az ondószálak eltűnéséhez is vezethet, s egyes gyógyszerek (pl. magas vérnyomás ellen) lényegesen csökkenti a spermaképződést. Potenciacsökkentő szerek a libidó megszüntetésével idéznek elő ~t. Jóllehet sem a vazektómia, sem a spermavezeték megszakítása nem jelent mindig teljes ~t (mindkét operáció következményét másodlagos beavatkozással meg lehet szüntetni), az nem bizonyítható, hogy e két műtét előtti állapot teljes biztonsággal helyreállítható. - Néhány államban (India) a családtervezés érdekében rendelték el a vazektómiát, s a demográfiai robbanások kezelésére módszerként fel-felbukkan a tömeges ~ ajánlása. - 2. A ~ erkölcsi megítélésénél fontos a szándékos és nem szándékos ~ megkülönböztetése. Nem szándékos ~nak nevezzük, ha a cselekvés következtében bekövetkezik a nemzőképtelenség, de anélkül, hogy ezt szándékolták volna; rendszerint más beavatkozás következményéről van szó. Ha ezeket a cselekményeket erkölcsileg jónak tekinthetjük és ez a rossz hatást messze felülmúlja, az ilyen beavatkozás erkölcsileg megengedhetőnek mondható. „Az Egyház a testi betegség gyógyításához szükséges beavatkozásokat megengedettnek tartja, még abban az esetben is, ha ebből minden valószínűség szerint bekövetkezik a nemzőképesség korlátozódása. Föltétele ennek az, hogy ezt a korlátozást nem valamely okból közvetlenül akarják” (VI. Pál, HV 15; XII. Pius, UG 2318-20, 5452). - A gyógyító (indirekt) ~ fogalma szerint csak azoknál az embereknél jön számításba, akiknél ezáltal betegséget szüntetnek meg v. enyhítenek (pl. a rákos daganat eltávolításával megszakad a spermavezeték v. a petevezeték). - Szándékos ~ról akkor van szó, amikor a nemzőképesség megszüntetése a cél. Amikor a termékenység szándékos megszüntetése a teljes személyiség javát szolgálja és ez ártalmatlanabb módszerrel nem pótolható, ebben az esetben a szándékos ~ is erkölcsileg megengedhetőnek látszik. - 3. Az Egyház megnyilatkozásai a szándékos ~t tiltják, nemcsak a műtéti, maradandó ~t, hanem az átmenetit is. Egyes morálteol-ok (P. Palazzini, F. X. Hürth, F. Lambruschini, M. Zalba, J. Fuchs) a nő termékenységének időközi megszakítását megengedettnek látják, ha a megerőszakolás veszélye áll fenn és másként nem lehet védekezni ellene eredményesen. Az egyh. tanítóhiv. nem kifogásolta ezen teol-ok véleményét, mert ebben az esetben a nő ~ja nagyobb lelki-testi bajt akadályoz meg. - Nagy körültekintést igényel a kérdés, hogy az össz-személyi jó szempontjából megengedhető-e az orvosi ~ abban az esetben, amikor a házastársak (orvosi, eugenetikai, gazd., szoc. okok miatt) úgy gondolják, hogy több gyermek nemzését nem vállalhatják, és az időközi v. állandó önmegtartóztatást csak a házasság és a család pszichikai zavarával tudják megtartani (azaz erkölcsi lehetetlenségről van szó). Megengedettnek látszik ilyenkor az a vélemény, hogy nemcsak az indirekt, hanem néhány esetben a szándékolt ~ is megengedett lehet, ha komoly megfontolás után bizonyítható, hogy a ~n kívül semmiféle más módszer nem szolgálja az illető teljes személyiségének javát, s több, sokkal jelentősebb előny származik belőle, mint hátrány. Az ilyen „direkt” ~ megközelíti az egyh. tanítóhiv. által kifejezetten megengedett „gyógyító beavatkozás” fogalmát. B.J.

Hörmann 1976:1506.