Magyar Katolikus Lexikon > S > színszimbolika


színszimbolika: a színek jelentéstartalma a kultuszban és a művészetben. - 1. Az ÓSz-ben a szöv. sátrának építési szabálya (Kiv 25-28) előírásokat tartalmaz a függöny és a papság ruhájának színéről is: fehér, bíbor, jácintkék és karmazsinpiros színeket kellett alkalmazniuk. Josephus Flavius, Philo és Szt Jeromos e 4 színben a 4 elem jelképét látta: fehér = föld, bíbor = víz (tenger), jácint = levegő, karmazsin = tűz. E magyarázatot Aquinói Szt Tamás is átvette, de erkölcsi értékeket is kötött hozzá: fehér = tisztaság, bíbor = vértanúság, jácint = mennyei honvágy, karmazsin = szeretet. - E 4 színt vették alapul a lit. színek meghatározásakor is. - Fehér, vörös, fekete és fakó színe van a 4 apokaliptikus lónak (Jel 6,1-8). - 2. Az Egyh. művészetében szorosan vett szabályok nincsenek, a köv. színek használata gyakori: →arany, →barna, →bíbor, →fehér, →fekete, →kék, →piros, →sárga, →szürke, →vörös, →zöld **

Egyh. épületek és műtárgyak gondozása Bp., 1971:47. - Forstner: Die Welt der christlichen Symbole. Wien, 1977:115. - Kirschbaum II:7. - Onasch 1981:115.