🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S > sárga
következő 🡲

sárga: a színkép középső, legnagyobb optikai hatású színárnyalata, az egyik alapszín. - A →Nap, a →fény, az örökkévalóság színe, gyakran az arany helyettesítője.

Sáfrány~ változata a 9-15. sz: a kir. hatalom, a szerelem és az emberhez lehajló égi szeretet színe is. - Negatív jelentése is van:

a Szentírásban a ~ színtelen, hervadt, sápadt arc (Jer 30,6). Az epe és az irigység, az árulók (Iskarióti Júdás), eretnekek, leprások színe is. Eu-ban a kk. óta a zsidóság megkülönböztető színe: ~ kalappal, ~ folttal, a faji törv-ek idején ~ anyagból készített Dávid-csillaggal jelölték meg őket. - A Szentírásban a →sárgaréz a Jel-ben szerepel. **

Lipffert 1976:90.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.