🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > Szent István Király Keresztesei
következő 🡲

Szent István Király Keresztesei (lat. Cruciferi Sancti Stephani Regis), stefaniták: magyar ispotályos kanonokrend. - II. Géza kir. (ur. 1141-62) alapította 1150 k. a Bold. Szűz és Szt István kir. tiszt-ére. Miután az első keresztes hadjárat 1099. VII. 15: elfoglalta Jeruzsálemet, született az a közösség, mely a →Jeruzsálemi Szent János Lovagrend kezdetének tekinthető. A közösség a ker. zarándokoknak (peregrinantes christiani) fedelet és ápolást nyújtó szegények ispotálya (hospitale pauperum) mellett a sebesült lovagok és egyszerű katonák számára kórházat vez. Mintájukra hamarosan Eu-ban is létesültek ispotályok. II. Callistus p. 1120: kiadott bullája az ispotályosokat lovagrendnek ismerte el. A lovagi eszmény legkeresztényibb formája Mo-on már testet öltött Szt László kir. személyében. A közösségi tudat őrizte a meggyőződést, hogy László elment volna egyszerre zarándokként s vitéz harcosként a Sztföldre az I. keresztes hadjárattal, ha a halál ebben meg nem akadályozza. A m. zarándokok jelenlétét mutatja a 12. sz. első évtizedeiben, hogy Domina Petronella 1135: 2 házat vásárolt Jeruzsálemben, s zarándokházat és ispotályt alakíttatott ki bennük honfitársai részére. Ez a szellemi-lelki légkör tette lehetővé, hogy 1147 nyarán a II. hadjárat ném. és fr. vitézei békésen átvonuljanak Mo-on III. Konrád ném. és VII. Lajos fr. kir. vezetésével. Vsz. e II. keresztes hadjárat során léptek m. földre olyan johanniták, akik az eu. házakból tartottak a jeruzsálemi anyaház felé, hogy azt védelmezzék, ha kell, fegyverrel és életük árán, v. a beteg vitézek ápolásával. II. Géza kir. nevéhez kötődik egy jeruzsálemi tp. építése „Isten, a Szűzanya és Szt István tiszt-ére”. III. Orbán p. 1187. VI. 23-i okl-e szerint Géza a tp-ot az ispotályosokra bízta, nekik ajándékozta Abonyt (Esztergom mellett) földbirtokkal és egyéb javakkal együtt, s rendház és ispotály építését kérte tőlük. A régebbi kutatás mind a jeruzsálemi, mind az Esztergom melletti ispotályos közösséget a jánoslovagoknak tulajdonította; az újabb kutatás (Boroviczény Károly György) szerint azonban II. Géza Jeruzsálemben Szt István kir. alapítványát újította meg, s az addigi tit-t kiegészítette az első m. szt kir. nevével. A közösség nem lovagrend, hanem kanonokrend volt, mely Szt Ágoston reguláját követte (→ágostonos regula). Az esztergomi ispotály is Szt Istvánt vallotta patrónusának, innen a ~ neve. - III. Orbán p. 1187: hagyta jóvá mint exempt rendet. Közp-juk az Esztergom melletti Szt István kir. monostor lett (→Szentkirály), e ház mestere volt a rfőn. A ~nek 1187-ig Jeruzsálemben, 1291-ig Akkóban volt házuk. Mo-on 1250 e. alapították a budafelhévízi perjelséget (→Felhévíz), s vsz. a 14. sz. elején a visegrádi rházat. - A ~ fénykora a 13. sz. volt. 1217: részt vettek II. András (ur. 1205-35) keresztes hadjáratában. 1233. VIII. 20: a →beregi egyezményt ~ esztergomi rházában erősítették meg, mely Felhévízzel együtt a 14. sz. közepéig jelentős →hiteleshely volt. - ~ zöme m. volt, birtokaik többsége Esztergom környékén feküdt. 1353 u. a konventek elvesztették hiteleshelyi jogukat, s →kommendátorok kezébe kerültek. ~ 1439: szerepelnek utoljára okl-en. Ko.L.

M. Sion 1865:641. (Knauz Nándor: A jánoslovagok Esztergomban) - Némethy Lajos: Adatok a budai felhévízi Szentháromságról nev. prépság és kápt. tört-éhez. Bp., 1883. - Kat. Szle 1903:15, 116. (Reiszig Ede: A János-lovagrend Budafelhévízen) - Archaeológiai Értes. 1907:97. (Supka Géza: Emlékek és leletek. A budafelhévízi Szentháromság-tp.) - Orvostört. Közlem. 1991/92:7. (Boroviczény Károly György: Cruciferi Sancti Regis Stephani. Tanulm-ok a ~, egy középkori m. ispotályos rend tört-éből)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.