🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > Szentkirály
következő 🡲

Szentkirály, Obon, Abony: a →stefaniták egykori faluja és ispotálya. - Esztergomtól DNy-ra a Duna közelében volt a kk-ban Abony falu, mely Szt István kir. tiszt-ére emelt tp-áról a ~ nevet kapta. A falu vsz. azon a helyen épült, ahol Szt István palotája állt, melyben 1038. VIII. 15: elhunyt. II. Géza 1150/60: Jeruzsálemben tp-ot és ispotályt építtetett, ~ban pedig telket adott ispotályos ház építésére. 1171: Manfréd bíb. p. követ mindkét ház lakóinak az ágostonrendi knk-ok reguláját adta, III. Sándor p. (ur. 1159-81) állandó ispotályos szolgálatra rendelte őket (→stefaniták). III. Béla 1181: megerősítette a ~i Szentistván ispotályt, adott részére 12 hajót, Tordán egy részt a sóaknából, földet a monostor körül, továbbá a ~-széplaki, a buda-felhévízi Szentháromság-, a vejtehi Szt Miklós-, a tóti Szűz Mária-, a szokoli Szűz Mária- és a karcsai tp-ot és falut. III. Orbán p. 1187: Miklós magiszterhez és szerz-eihez címzett levelében megerősítette a ~i ispotályos házat és birtokait. A legutóbbi időkig tévesen a johannitákhoz sorolták, mivel az okl-ekben Cruciferi, 'keresztesek'-nek említik őket, ez azonban csak ruhájukra vonatkozik. Közvetlenül a p. joghatósága alá tartoztak (→exemptio), ezért évi 1 uncia aranyat kellett fizetniük. - 1204: amikor II. András elzáratta →Konstancia özvegy kirnét, itt helyezte el annak 30.000 márka értékű kincseit. 1223-: a konvent kiterjedt →hiteleshelyi tevékenységet folytatott. IX. Gergely p. 1231: megbízta a ház magiszterét Lukács érs. életszentségének kivizsgálásával. - VIII. Bonifác p. 1296: kiközösítette a ~i kereszteseket, mert elfoglalták, majd lerombolták Abony, Bille, Tét és Zsidód tp-át, mivel a veszprémi pp. tizedet kivánt tőlük. A per 1329-ig húzódott. 1372-92: a tp-ot átépítették, a föltárt alapok szerint külső mérete 20 x 36 m, 3 hajós, toronypáros tp. volt előcsarnokkal, É-i oldalon a konvent, D-en az ispotály épülete csatlakozott hozzá. - Zsigmond kir. kérésére p. megerősítéssel 1397-1418: Martini Mátyás esztergomi knk. lett az egyesített Szentistván, Szt Lázár és a felhévízi Szentháromság ispotályos házak magisztere. Utódja Jacobi Nicolaus egri pap. IV. Jenő p. 1445: Zeleméri Miklós, a 3 egyesített ház magisztere kérésére a 3 intézményt társaskápt-ná alakította. - Legkorábbi, töredékes pecsétű okl-e 1223-ból maradt fenn. A tatárdúlás után 1245-től ismét okl-eket bocsátott ki vsz. az ez idő tájt bevezetett új pecsétjével ellátva. - Mandorla alakú (62x38 mm) 1242/45: pecsétképén Szt István kir. palástban, trónuson. Fején liliomos korona, jobbjában liliomos jogar, baljában országalma. Körirata gyöngysorok között: + SIGILLVM • CAPITULI • DOMVS • HOSPITALIS • SANCTI • STEPHANI • REGIS • STRIGONIENSIS. H.F.L.

Szentkirály, 1990-ig Lászlófalva, Bács-Kiskun m.: plébánia a váci egyhm., 1993. V. 31-től a kalocsa-kecskeméti főegyhm. kecskeméti esp. ker-ében. - 1200: már létezett. A törökök 1689: elpusztították. A kk. tp. romjai a 19. sz: még megvoltak. 1926: alapították újra. Mai Szt István kir.-tp-át 1901: építették. - Harangjait 1938: 75 cm átm. Szlezák László Bpen, 1980: 55 cm átm. Gombos Lajos Őrbottyánban öntötte. - Plébánosai: 1490: Gáspár Demeter; 1546: István, 1559: Gábor; 1926: Takács Mihály, 1928: Kálmán Vendel, 1935: Végman Antal, 1940: Szabó József, 1952: Dormándy Géza adm., 1953: Döbrössy János adm., 1964: Thury Gyula adm., 1977: Puskás Mihály. - Lakói 1840: 115 r.k., össz. 115; 1983: 1400 r.k., össz. 2094; 2005: 1530 r.k., össz. 2032. **-P.P.

Sándor kz. IV:325. - Patay 1982. - MKA 2000:227.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.